2019. február 27-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának joghallgatói az Alkotmányjogi Tanszék és a kari Tudományos Diákkör közös szervezésében, a Nemzeti Tehetség Program diákköröket támogató pályázata által megvalósult szakmai kiránduláson vehettek részt, melynek keretében Budapestre utaztak és megismerhették az Alkotmánybíróság működését és szervezeti felépítését.
A több, mint húsz főből álló pécsi egyetemi delegáció tíz órára érkezett meg Korsósné Delacasse Krisztina tanárnő és Tilk Péter tanszékvezető úr kíséretében az Alkotmánybíróságra, ahol a biztonsági átvizsgálás után Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és az Alkotmánybíróság kabinetfőnöke, Szabó Attila köszöntötte a látogatókat. Elnök úr átfogó ismereteket nyújtott a szervezet működéséről, történelmi hátteréről, tagjairól, majd pedig a feltett kérdésekre is készségesen válaszolt.
Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság jelenleg tizenöt tagból áll, akiket az Országgyűlés az összes képviselő kétharmados többségével tizenkét évre választ meg. Az új szabályozás értelmében a bírók csak egy alkalommal tölthetik be mandátumukat.
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 3. § értelmében az Alkotmánybíróság addigi székhelye Esztergomból Budapestre került jogilag is. Az új szabályozás hatályon kívül helyezte azokat a korábbi előírásokat, melyek értelmében a tizenegy alkotmánybírót kilenc évre választották meg.
Elnök úr ismertette az Alkotmánybíróság feladatait és hatásköreit, többek között az előzetes, az absztrakt, valamint a konkrét utólagos normakontrollt. Az alkotmányjogi panasz témakörénél javasolta, hogy amennyiben a polgár az esetleges sérelem esetén ezzel az eszközzel kíván élni, ajánlatos ebben jogász segítségét kérni a formai követelmények miatt. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek is, amikor az Alkotmánybíróságot hatáskörébe nem tartozó panaszokkal keresik fel. Elnök úr ilyen példaként említette, amikor egy idős hölgy szerény nyugdíjára panaszkodva annak emelésében kérte a szerv segítségét.
Megtudhattuk, hogy hozzávetőlegesen évente mintegy kétezer ügyben fordulnak az intézményhez, azonban csak hatszáz-hétszáz olyan benyújtott panasz van, amellyel érdemben tudnak foglalkozni. A részletes ismertető után lehetőségünk adódott kérdéseink felvetésére. A hallgatóság kezdetben kissé bátortalan volt, de az első kérdés feltevése után már oldódott a hangulat. Egyik hallgatótársunk azt a kíváncsiságát fogalmazta meg, hogy mi a véleménye az előadónak a hetedik alkotmánymódosításról, de Sulyok Tamás ebben nem foglalt állást. Elmondta, hogy jogalkalmazóként véleménye szerint nem az Alaptörvény kritizálása, hanem az alkalmazása a feladata és nem hatásköre az alkotmányt bírálni. Az Alkotmánybíróság - indítványra -, csak azt a problémát tudja jelezni, ha formai hiba van benne. A legérdekesebb kérdés minden bizonnyal az volt, mely szerint az Alkotmánybíróság eljárhat-e olyan esetben, amikor az alkotmányjogi panaszban egyértelműen kiderül az alapjog megsértése, azonban ezt az indítványozó figyelmen kívül hagyta, és más alapjogának megsértésére hivatkozott. Azt a választ kaptuk, hogy ha az ügyben nincs alkotmánysértés az alkotmányjogi panaszban jelzett ponton, akkor az Alkotmánybíróság elutasítja az indítványt, hiszen nem feladata kideríteni, hogy mivel ütközhet még esetlegesen a panaszlott rendelkezés. Külön kell említeni azonban azt esetet, amikor más rendelkezés is alkotmányellenes a jogszabályban a jelzett ponton kívül. Ilyenkor az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdés értelmében szoros összefüggés esetén arra is kiterjesztheti a vizsgálatot. Továbbá kérdésként merült fel, hogy hány kedvező kimenetelű esetet tudhat az Alkotmánybíróság magáénak, de erről nem vezetnek statisztikát, hiszen nehezen mérhető fel, hogy kinek mi számít kedvezőnek.
- 553/554 -
Beláthatjuk, hogy az alkotmánybíráknak nagy kihívásokkal kell szembenézniük, hiszen nehéz konszenzusra jutniuk, ha például adott esetben ötven oldalas beadványnál legalább nyolc személynek kell egy állásponton lennie. Ha valakinek továbbra is a határozattól eltérő véleménye van, akkor ezt ismertetheti különvélemény írásával.
Az Abtv. 30. § (5) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést, de a köztársasági elnök indítványát harminc, míg a bírói kezdeményezést kilencven napon belül el kell bírálnia. Az átlag átfutási idő fél év, hiszen jelentős tárgyi tudás szükséges a panaszok megvizsgálásához. Minden alkotmánybíró mellett három jogász és egy titkár dolgozik érdemben. Némely alkotmánybíró maga fogalmazza meg a tervezetet, míg mások jobban támaszkodnak a háttérgárdára, amellyel így hosszú távú szakmai együttműködés jön létre. Meg kell különböztetni egymástól a teljes- és a tanácsüléseket, amelyek hatáskörét az erről szóló törvény szigorúan és részletesen rögzíti. A teljes üléseken részt vesz mind a tizenöt bíró, a tanácsoknak viszont csak öt tagja van. Utóbbi ülésen "csekélyebb jelentőségű" ügyekben hoznak döntést. Azonban fontos tudni, hogy az Abtv. 50. § (2) bekezdés értelmében mindig teljes ülést kell összehívni, ha az Alkotmánybíróság többek között alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütköző törvény megsemmisítéséről, valamint a tanács által érdemben vizsgált ügyben törvény megsemmisítéséről; az Alkotmánybíróság ügyrendjének, valamint szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy nevezetesen az elnökhelyettes és a főtitkár megválasztásáról dönt.
Elnök úr köszöntője után együtt felmentünk az étkezőbe, ahol elfogyasztottuk kellemes ebédünket. Itt is láthattuk a bírák viselkedését, hogy nem olyan rideg, személytelen az egész intézmény, mint amennyire tekintélyparancsoló jellege alapján elképzelhettük. E téren mindenképpen pozitív csalódás ért minket. Ezután kabinetfőnök úr kíséretében betekintést nyertünk a teljes ülésterembe, ahol választási senioritás szerint foglalnak helyet a bírák: az asztal egyik végén az elnök, míg másikon a főtitkár ül, aki a jegyzőkönyvet vezeti. Az Alkotmánybíróságon hétfőn és kedden üléseznek, legkorábban reggel nyolc órától legkésőbb késő délután hat óráig. Aki szót kér, az asztalba beépített gombbal tudja igényét jelezni, amelyet a főtitkár lát a tabletjén, és a kérelmek beérkezésének sorrendjében ad szót a résztvevőknek.
Hallgatótársunk kérdésére megtudtuk, hogy a tárgyalásokról hangfelvétel készül, amely tíz évig titkosítva van, majd pedig nyilvánossá válik. Ez azért jelenhet problémát, mert tizenkét évre választják az alkotmánybírákat és még a mandátumuk letelte előtt, alkotmánybírói minőségükben támadások érhetik őket a korábban elhangzott kijelentéseikért, ezért a rendszeren terveznek javítani, újítani. Tíz év után a hanganyag irattárba kerül, a fontosabb dokumentumokkal együtt, de a kisebb jegyzeteket nem őrzik meg. Az üléseken, amelyek nem nyilvánosak, a bírák szigorúan magázódnak egymással.
Délután Stumpf István alkotmánybíró úr fogadott bennünket a hirdetőteremben, majd az irodájában, ahol személyes hangulatban, felettébb szórakoztató módon az élettörténetét is elmesélte és hasznos tapasztalatokkal gazdagította a jövő jogász generációját. Alkotmánybíró úr az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Bibó István Szakkollégium alapító tagja, valamint öt évig igazgatója volt. Hangsúlyozta, hogy nincs olyan intézmény a Szakkollégiumon kívül, amely a három legfontosabb közjogi méltóságot adta volna az országnak. Elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr a díszkötésű Alaptörvény egy példányát ajándékozta számára, amelyet aláírása kíséretében "Igazgató Úrnak" megszólítással köszönt meg neki, a bibós évekre emlékezvén. Stumpf bíró úr ezt és egyéb relikviáit is, így a Szent Korona képével díszített brosúrát, az Amerikai Egyesült Államok kis méretű, akár öltönyzsebben is tárolható alkotmányát, hazánk körülbelül ezernégyszáz oldalas (képekkel díszített) történeti alkotmányát, illetve Werbőczy István Tripartitumát és a Nemzeti Hitvallásunk teljes és könyvjelzőkön szövegrészletek formájában megjelent kiadását egyaránt körbeadta a pécsi delegációnak.
Érintőlegesen szóba került az USA-ban működő igazságszolgáltatási rendszer is, annak kapcsán, hogy Stumpf professzor úr tartja a kapcsolatot az ottani legfelsőbb bírósági veze-
- 554/555 -
tőkkel. Beszámolója során elmélyedt az amerikai pártpolitika rejtelmeiben is és véleményét fejezte ki az időközi választásokról is. Izgalmas beszámolóját követően a jogi tudás tekintetében nem egységes, különböző évfolyamon tanuló hallgatóságnak adott teret kérdéseik feltevésére. Ekkor került szóba a májusban esedékes Európai Parlament választásának lehetséges kimenetele. Az európai integritás és a tagállamok szuverenitásának problematikája is sok kérdést felvetett.
Professzor Úr külön kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság szerve lenne képes mindenkor a legtovább fennmaradni olyan hatalomgyakorlási keretek között adott államban, amelyben nem érvényesülnek a jogvédő intézmények intézkedései. Biztosított minket arról, hogy Magyarország Alkotmánybírósága a továbbiakban is az állampolgárok alapjogait, az alkotmányosságot fogja szem előtt tartani, védeni, egyúttal az alkotmányos sérelmeket elhárítani.
Volt szerencsénk Stumpf István alkotmánybíró úr irodájába is bebocsájtást nyernünk. Tágas helyiségben találtuk magunkat, amely egységes kialakítású minden alkotmánybíró számára. Természetesen mindenki elhelyezi benne személyes tárgyait is, így bíró úr például szülőfalujáról, Hercegkútról készült festményét. Látogatásunk végeztével alkalmunk volt Stumpf bíró úrral közös fényképet készíteni a hirdetőteremben, végül pedig csoportképet az Alkotmánybíróság épülete előtt.
Összességében úgy gondoljuk, hogy mindenképpen meghatározó élmény volt a kirándulás, amelyre még sokáig emlékezni fogunk. Bátran mondhatjuk minden résztvevő nevében, hogy rengeteg olyan hasznos információval gazdagodtunk, amelyeket akár a későbbiekben is kamatoztathatunk. Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatói évek alatt minél többen, s minél többször megragadják az ilyen és ehhez hasonló szakmai lehetőségeket a látókör szélesítése érdekében. Több okból is érdemes részt venni az egyetem által szervezett fakultatív programokon. Első sorban szakmai szempontból, hiszen új információkat és tudást szerezhettünk, emellett pedig több kiváló jogászt is megismerhettünk. Másrészt jó csapatépítő program is! Az úton és az ebédnél is volt idő a hallgatótársainkkal beszélgetni, illetve megismerni felsőbbéves diáktársainkat, akik minket, gólyákat sok hasznos tanáccsal láttak el a jövőre nézve. Külön kiemelendő, hogy akkor tudjuk lexikális tudásunkat még inkább elmélyíteni, sőt gyakorlatiasabbá tenni, ha néha egy-egy intézmény működését nem csak a könyvekből tanuljuk meg, hanem testközelből megtapasztaljuk és látjuk a valóságos működését. Bár az Alkotmánybíróság működése rendkívül komplex és összetett, és még bizonyára sok szakmai meglepetést tartogat számunkra, de éppen ez oknál fogva még inkább felkeltette érdeklődésünket és kedvet kaptunk, hogy ha lehetőségünk nyílik rá, akkor akár az Alkotmánybíróságon végezzük szakmai gyakorlatunkat, így nagyobb betekintést nyerve a "kulisszák" mögé. Azt biztosan állíthatjuk, hogy ez volt az első, de nem az utolsó látogatásunk az Alkotmánybíróságon. ■
JEGYZETEK
[1] A szakmai kirándulás az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által a Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett, "A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása" című pályázati kiírásra benyújtott NTP-HHTDK-18-0017 számú "PTE ÁJK kari diákköri konferencia 2018" című pályázat keretében valósult meg.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző joghallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
[2] A szerző joghallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
[3] A szerző joghallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
