A közjegyzői munka során, legtöbbször a banki szerződések okiratba foglalásakor hitelbiztosítékként találkozunk az engedményezéssel. Alkalmazásának gyakorisága igazolja, hogy szükség van a követelések átruházásának olyan formáira, amelyek a lehető legszélesebb mozgásteret biztosítják a hitelezők számára. Az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatrendszer pedig megköveteli, hogy az egyes nemzeti normák alkalmazásakor is törekedjünk ügyfeleink szabályrendszerének megismerésére. A jogügylet lényegi elemeinek külföldi partnerünk számára történő elma-gyarázása során sokkal hitelesebbek lehetünk, ha az ő saját szisztémájának ismeretében világítunk rá a magyar jog alapján készült szerződés sajátos összefüggéseire. Írásomban az angol francia, német és magyar engedményezési szabályokat ismertetem. Különösen fontos ez, hiszen az egyes jogrendszerek engedményezési modelljei adják az egységes európai rendezés alapját. A nemzetközi szabályozás vizsgálatánál az értékelés szempontjait a jogintézmény néhány meghatározó sajátossága alkotja. Ilyen az engedményezés tárgyát képező követelések jellege és az engedményezési tilalom problémája, az alakszerűségi követelmények, a kötelezett értesítése és védelme, az ügylet joghatásai valamint az engedményező szavatossága.
1. Az engedményezés, mint rendelkező ügylet
A német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, a továbbiakban: BGB) a kötelmi jog általános részében szabályozza az engedményezést. A követelés fő szabály szerint a régi és az új jogosult erre vonatkozó szerződésével száll át (BGB 398. §), de törvény vagy a hatóság rendelkezése is előírhatja az engedményezést. A követelések átruházása rendelkező ügylet, vagyis mindig létezik egy alapjogügylet, amelyhez képest az engedményezés - mint a dolgok esetén a tulajdon átruházása - csupán egy teljesítési aktus. Ez lehet a követelés vétele (BGB 433. §), ügyviteli szerződés beszedési meghatalmazás keretében (BGB 675. §), vagy a biztosítéki engedményezésnél a hitelnyújtó javára kötött biztosítéki megállapodás. Az alapügylet és az engedményezési szerződés egymástól független ("Abstraktionsprinzip").
2. Az engedményezés tárgyát képező követelések
Az engedményezés tárgya lehet valamennyi követelés, amelyre nem vonatkozik tiltó rendelkezés. A BGB 399. és 400. §-ában foglalt rendelkezések szerint nem engedményezhetők a foglalás alá nem vonható követelések, valamint azok, amelyek átruházását a törvény vagy a felek megállapodása zárja ki. Az engedményezés továbbá kizárt, ha az eredeti jogosulton kívül más személynek történő teljesítés a szerződés tartalmának megváltoztatása nélkül nem lehetséges, valamint, ha a követelések célját úgy határozzák meg, hogy az csak az eredeti jogosultnak történő szolgáltatással valósulhat meg. Törvénybe ütköző az orvosi és az ügyvédi honoráriumok engedményezése, mivel ez sértené a titoktartási kötelezettséget.1 Az engedményezési tilalom abszolút hatályú. Ez alól csupán a Kereskedelmi Törvénykönyv (Handelsgesetzbuch, a továbbiakban: HGB) 354. §-a tesz kivételt, amely a kereskedelmi forgalomban érvénytelennek nyilvánítja a felek engedményezési tilalmat kimondó megállapodását. A követelések egy része is engedményezhető. Ugyanez érvényes a jövőbeni követelésekre is, amennyiben azok legkésőbb létrejöttük időpontjában meghatározhatók. A hitelező valamennyi jelenlegi és jövőbeni követelését együttesen is engedményezheti (" Globalzession ").
3. Formai követelmények
Az engedményezési szerződés megkötésekor a formaszabadság érvényesül. Kivételt képez a jelzáloggal biztosított követelés, az utalványozás és az értékpapírba foglalt követelés engedményezése.
4. Az adós értesítése
A BGB nem írja elő az adós kötelező értesítését. Ennek megfelelően biztosítja a kötelezett jogainak érvényesítését. A 407. § (1) bek. szerint, ha az adós - nem tudván az engedményezésről - a korábbi hitelezőnek teljesít, vagy vele a követeléssel kapcsolatos jogügyletet köt (pl. halasztás), az új hitelezőnek el kell fogadnia a teljesítést. Az értesítéssel egyenértékű, ha az eredeti jogosult a jogügyletről okiratot állít ki, átadja az engedményesnek, aki bemutatja azt az adósnak. Az értesítés elfogadáshoz kötött és kizárólag az engedményes hozzájárulásával vonható vissza (BGB 408. §). A követelés jóhiszemű megszerzése nem lehetséges; az engedményes jóhiszeműsége csupán azt eredményezi, hogy a kötelezett elveszti azon jogát, hogy vele szemben a színlelt, illetve a palástolt szerződés kifogását érvényesítse.
5. Az adós védelme
Az adós az engedményessel szemben érvényesítheti mindazon kifogásokat, amelyek az engedményezés időpontjában az engedményezővel szemben megalapozottak voltak (BGB 404. §). Utóbbi követelmény a jogalap meglétét foglalja magában, melynek az engedményezés létrejöttekor kell fennállnia. Az adós azonban az "Abstraktionsprinzip" miatt nem hivatkozhat az alapjogviszony hibájára. Az engedményezésről szóló értesítésig a régi jogosulttal, míg az értesítés után az újjal szemben beszámíthatja az arra alkalmas ellenkövetelését (BGB 406., 407. §). Kivételt képez, ha a követelés megszerzésekor tudott az engedményezésről, vagy ellenkövetelése csak a tudomásszerzés után és az engedményezett követelésnél előbb esedékes. Azonban a jóhiszemű adóst a BGB mindig védelemben részesíti [BGB 407. § (1) bek. utolsó félmondat], így az - értesítés hiányában -mentesítő hatállyal teljesíthet a régi hitelezőnek.
Amennyiben a követelést többször engedményezik, a jogosultság megállapításánál az időbeliség elvét kell figyelembe venni, így az a fél rendelkezik a követeléssel, akire azt először engedményezték.2 Azonban az adós az általa ismert "látszat-jogosultnak" is teljesíthet (BGB 408. §).
A HGB3 a vállalkozás értékesítésekor - a BGB 407. §-tól eltérő védelmet biztosít (HGB 25. § I. 2.). Noha mindkét esetben a követelés állítólagos jogosultjának történő teljesítéshez fűződik a mentesítő hatály, a két törvénykönyv különböző személyeket tekint látszat-hitelezőnek. A BGB 407. § szerint az engedményező, míg a HGB 25. § I. 2. alapján az engedményes kezéhez történik a teljesítés.
6. Az engedményező szavatossága
A BGB az átruházó felelősségének terjedelmét az adásvételre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával határozza meg (BGB 493. §). Az engedményező a követelés fennállásáért mindig, a kötelezett fizetési képességéért pedig csak akkor felel, ha ezt kifejezetten vállalta. Jogszavatosság kizárólag akkor terheli, ha az engedményes a szerződéskötéskor nem tudott a hibákról és ebben az esetben utóbbi fél köteles bizonyítania a hiba fennállását (BGB 442. §). Az engedményező szavatosságát szerződésben kizárhatja vagy korlátozhatja, kivéve ha a hibát csalárd módon elhallgatta (BGB 443. §). Ezen rendelkezéseket a 2002. január 1-jén hatályba lépő kötelmi jogot módosító törvény4 változtatja meg. A kellékhibától és jogi hiányosságoktól mentes teljesítés az engedményező szerződéses kötelezettségévé válik (BGB új 433. §). Bevezeti a tartóssági garancia intézményét, amely egy önkéntes, szerződésben vállalt jótállás és a törvényi szavatosság melletti további biztosítékot jelent (BGB új 443. §). A bizonyítási teher is megfordul. Az engedményező szavatossági kötelezettségét kizáró vagy korlátozó megállapodás pedig már nem csak a rosszhiszeműség, hanem a szerződésszerűséget garantáló jótállás kikötése esetén is semmis (BGB új 444. §).
1. Az engedményezés és a nováció
Az angol jogban a szerződésből származó jogok harmadik személyre történő átruházása kétféleképpen történhet: engedményezéssel és novációval. Az engedményezés a hitelező és egy harmadik fél között létrejövő olyan jogügylet, amelynek alapján a hitelező szerződésből származó jogai a harmadik félre szállnak át. Az adós beleegyezése nem szükséges, hiszen a szerződésből eredő jogok az angol jog szerint szabadon átruházhatók. A német szabályozástól eltérően itt csupán a szerződéses jogok szállnak át az engedményesre, a kötelezettségek nem. Ennek következtében az adóst az új jogosulttal szemben közvetlen jogi igény nem illeti meg. Az engedményező és az engedményes közötti megállapodás csak a közöttük lévő belső jogviszonyra vonatkozik.5
A nováció egy háromoldalú jogügylet, amely a hitelező, az adós és egy harmadik fél között jön létre, de az engedményezéssel ellentétben szükséges hozzá az adós beleegyezése.6 A hitelező és az adós között fennálló jogviszony nem folytatódik a harmadik személy belépésével, hanem megszűnésével egyidejűleg egy új keletkezik az adós és a harmadik fél között. Miután ez az angol jog szerint érvényesen létrejött, a harmadiknak szükségképpen egy ellenszolgáltatást ("consideration") kell nyújtania a hitelező számára.7 Amennyiben ez elmarad, a nováció a consideration hiánya miatt érvénytelen lesz. Az engedményezés érvényességéhez nem szükséges az ellenszolgáltatás, mivel ott nem keletkezik új jogviszony.8 Az engedményezés és a nováció közötti különbséget az alábbi táblázat szemlélteti.
| Engedményezés | Nováció |
| 1. az adós hozzájárulása nem szükséges 2. csak jogok átruházása 3. a régi igények továbbra is fennmaradnak 4. a harmadik fél részéről nem szükséges a consideration | 1. szükséges az adós hozzájárulása 2. jogok és kötelezettségek átruházása 3. új igény keletkezik 4. a harmadik fél részéről szükséges a consideration |
2. Az engedményezés tárgyát képező követelési jogok
Az angol jogban alapvetően valamennyi törvényen alapuló követelési jog ("legal choses of action") engedményezhető, azonban a jövőbeni követelési jogok csak az equitable assignment szabályai szerint, mivel az 1925-ös tulajdonjogról szóló törvény (Law of property Act) kizárja a jövőbeni követelések legal assignment szerinti engedményezését.9 A még nem létező jogokat gyakran "future property" - nek, azaz jövőbeni vagyonnak nevezik. Jogerős engedményezésükhöz egy consideration - alapú megállapodás szükséges. Nem lehetnek engedményezés tárgyai azok az igények, melyek ilyen formájú átruházását maga a szerződés zárja ki, a személyes igények,10 a keresetindítás joga önmagában,11 valamint a közalkalmazottak illetménykövetelései. Az ellenszolgáltatás nélküli engedményezés ("gratious assignment") szintén lehetséges és az adóssal szemben is érvényes. Consideration hiányában azonban az engedményező az ilyen jogügyletről szóló nyilatkozatát is bármikor visszavonhatja. Speciális szabályok érvényesülnek halál esetén12 és a csődeljárásban.13
3. Az engedményezés alaptípusai14
1. legal assignment15
A common law eredeti változata szerint a szerződéses jogok az adós beleegyezése nélkül nem engedményezhetők, mivel a "doctrine of privity" alapján ilyen igények csak az egymással közvetlen szerződéses kapcsolatban álló személyeket illetik meg. Az engedményezésre vonatkozó első törvényi rendelkezés a Judicature Act szabálya (1873-75), amelynek jelentős részét a ma is hatályos Law of Property Act (1925) szintén átvette. Eszerint az egyes jogok törvényi engedményezésekor az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
"Any absolute assignment by writing under the hand of the assignor ... of any debt or other legal thing in action, of which express notice in writing has been given to the debtor, trustee or other person from whom the assignor would have been entitled to claim such debt or thing in action, is effectual in law... " (Sec. 136, Law of Property Act 1925)
A törvényi engedményezés tárgya lehet az a törvényi vagy méltányossági jogi igény (" any debt or legal thing in action "), amely az engedményezés időpontjában fennáll. A jövőbeni követelési jogok csak akkor engedményezhetők, ha azok az engedményezés időpontjában már létező szerződésből származnak. Az engedményezőt nem illető követelési jog jóhiszemű megszerzése nem lehetséges.
Az engedményezésnek feltétlennek kell lennie ("any absolute assignment"). Abszolútnak tekinthető, ha az engedményező ("assignor") a teljes követelést az engedményesre ("assignee") ruházza, s ez utóbbi a követelés kizárólagos birtokosává válik.16 A fenti követelménynek az is megfelel, ha a követelés átszállása a hitelezői jogviszony fennállásának időtartama alatt tekinthető feltétlennek. A részbeni engedményezés, a feltételhez kötött engedményezés valamint az elszámolás útján történő engedményezés ("by way of charge")17 nem elégíti ki az abszolút engedményezés követelményét.
A német joggal ellentétben egy érvényes engedményezési szerződés létrejöttéhez formai előírások megtartására van szükség. Az engedményező ("assignor") az engedményezésről szóló nyilatkozatot dátummal látja el, majd saját kezűleg aláírja ("in writing under the hands of the assignor"). Sem a jogi képviselő aláírása sem az engedményező fizetési utalványának (pl. csekknek) engedményes általi eljuttatása az adóshoz nem alapozza meg az engedményes fizetési igényét. Közokirati forma (deed)18 a törvényi rendelkezés szerint nem szükséges, habár az ellenszolgáltatás nélküli ígéret (contract under seal) általában semmisséget von maga után.19
Az engedményezés csak az adós írásbeli értesítésével válik érvényessé ("express notice in writing to the debtor"), amely az engedményezésről szóló, az engedményező vagy az engedményes által kiállított okiratnak ("notice of assignment") az adós számára történő kézbesítésével történik. Az adós az írásbeli értesítésig mentesítő hatállyal teljesíthet az engedményezőnek. Az engedményezési okirat különös jelentősége a többszörös engedményezés esetében mutatkozik meg, hiszen az érvényesség kérdése attól függ, melyik okiratot kézbesítették előbb és az engedményes esetlegesen tudott-e a korábbi engedményezés(ek)ről. Amennyiben egy másik engedményes időben később szerzi meg az engedményezőtől ugyanazt a követelést, és ő értesíti az adóst, a követelés jogszerű birtokosává válik, mivel az előtte történt engedményezés az értesítés hiánya miatt nem tekinthető érvényesnek.
Az engedményezés révén az engedményes saját jogi igényt szerez, amelyet önállóan, az engedményező közreműködése nélkül bírói úton érvényesíthet.
A törvényi engedményezés angol megoldása sok tekintetben eltér a korábban már ismertetett német modelltől. A különbségeket az alábbi táblázat szemlélteti.
| Angoljog (Statutory Assignment) | Német jog (§ 398. BGB) |
| 1. jövőbeni követelések nem engedményezhetők 2. részbeni engedményezés nem lehetséges 3. írásos forma 4. szükséges az adós értesítése 5. az engedményezési tilalom nem abszolút hatályú (az engedményessel szemben érvényes lehet) 6. csak a jogok szállnak át, a kötelezettségek nem | 1. jövőbeni követelések is engedményezhetők 2. részbeni engedményezés is lehetséges 3. nincs előírva írásos forma 4. nem szükséges az adós értesítése 5. az engedményezés tilalma abszolút hatályú (mindenkivel szemben érvénytelennek számít) - kivétel: a kereskedelmi forgalomban a felek tiltó megállapodása nem érvényes (HGB 354. §) 6. jogok és kötelezettségek átszállása |
2. equitable assignment20
Amennyiben a legal assignment törvényben rögzített formai előírásai részben vagy egészben nem teljesülnek, az engedményezés equitable assignment-ként kezelendő. Ennél a méltányossági jogalkalmazás gyakorlatában kifejlődött engedményezési formánál főszabályként a formaszabadság érvényesül, ezért akár szóban is lehetséges az átruházás.21
Az equitable assignment esetében is van néhány előfeltétel, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy az engedményezés jogerőssé váljon. A követelési jognak engedményezhetőnek kell lennie és egy meghatározott -jövőbeni követelési jogok esetén meghatározható - követelésre kell vonatkoznia. A követelési jog engedményezésének szempontjából az a döntő, hogy az engedményező szándéka mire irányul, míg az engedményesnek csupán az ő javára szóló engedményezésről kell tudnia.
A legfontosabb érvényességi kritérium a consid-eration megléte. Az angol jog szerint a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó ígéret hatályát veszti, ameny-nyiben az nem az ígéret elfogadójának ellenszolgáltatására történik. Kivételt képez az az eset, amikor az ígérettétel különleges formában történik ("under seal"). Ezért az angol szerződésekben az ellenszolgáltatásra vonatkozó részt az "...in consideration of..." formulával jelölik. A szóbeli engedményezés esetén elegendő, ha a az engedményezés és az ellenszolgáltatás nyomban bekövetkezik. Ezért a méltányossági jog alapján a még nyújtandó hitelre vonatkozó követelési jog is engedményezhető, de a hitel folyósítása után ez már nem lehetséges. Az equitable assignment esetén az engedményezésről kiállított okirat ("notice") nem érvényességi követelmény. Mindazonáltal az okirat lehetővé teszi, hogy az adós ("debtor") jóhiszeműen és mentesítő hatállyal teljesíthessen az engedményezőhöz.
A törvényi engedményezéssel ellentétben az equitable assignment szerint érvényesen történő engedményezés nem eredményezi az anyagi jogi jogosultságok engedményesre történő átszállását. Az engedményes méltányossági okokból csupán egy eljárási jogpozíciót szerez, amely lehetővé teszi számára, hogy az igényt bírói úton érvényesítse. Azonban csak bizonyos esetekben jogosult arra, hogy a saját nevében keresetet nyújtson be az engedményező közreműködése nélkül. Ez az átruházandó jog természetétől függ.22 Egy méltányossági igény abszolút engedményezése esetén ("equitable chose in action") az engedményes jogosult arra, hogy a saját nevében nyújtson be keresetet az engedményező közreműködése nélkül. Azonban törvényi igény ("legal chose in action") az átruházandó jog, vagy az engedményezés nem tekinthető abszolútnak, erre nem jogosult, csupán beavatkozóként csatlakozhat a perhez. Mindazonáltal a jogosulatlanul benyújtott, önálló keresetet a bíróság nem utasítja el és köteles az engedményezőt félként megidézni. Amennyiben az engedményező nyújt be önálló keresetet, a bíróság köteles az engedményest a perbe bevonni, mert mindkét félnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a peresített igényből részesedjen. Az adós, akinek védelmében ezek a szabályok megszülettek, lemondhat a közös kereset benyújtásának követelményéről, s ez esetben nem kerül sor a perbevonásra.
| Statutory Assignment | Equitable Assignment |
| Feltételek | |
| 1. törvényi vagy méltányossági igények 2. az engedményező abszolút jogvesztése 3. írásos forma 4. szükséges az adós értesítése 5. nem szükséges a consideration | 1. törvényi vagy méltányossági igények 2. nincs abszolút jogvesztés az engedményezőnél 3. nincs írásos forma 4. az adós értesítése - szükséges harmadik fél viszonyában - nem szükséges az engedményes viszonyában 5. nem szükséges a consid-eration |
Az adós védelme a méltányossági és a törvényi engedményezés esetén is hasonlóképpen alakul. Az engedményessel szemben jogosult mindazon kifogások érvényesítésére, amelyek őt az engedményezés időpontjában az engedményezővel szemben megillették. Valamennyi olyan szerződéses igényét beszámíthatja az engedményessel szemben, amelyek őt az engedményezésről való tudomásszerzést megelőzően fennállt az engedményezővel szemben.23 Az engedményesnek el kell fogadnia a régi hitelezőhöz történő teljesítést, amennyiben az az engedményezésről való tudomásszerzést megelőzően történt.
Két tényállás tanúsítja, hogy a követelések engedményezésének érvényessége nem függ a kötelezett tudomásszerzésétől. Az egyik, amelynél az engedményező hitelezője a már engedményezett követelést végrehajtás útján érvényesíti, a másik, amikor az engedményező ugyanazt a követelést egymás után többször engedményezi.
Az első esetben a common law azt az álláspontot képviseli, hogy a hitelező a követelés engedményezése után végrehajtás útján már nem avatkozhat be. Az, hogy a kötelezett tudott az engedményezésről, vagy hogy a lefoglalás abban a tudatban történt, hogy az engedményező a jogosult nem számít.
Nem ennyire egységes a common law többszörös engedményezéssel kapcsolatban kialakított álláspontja. A brit jog abból indul ki, hogy a követelést jóhiszeműen megszerző engedményesek közül azok élveznek elsőbbséget, akik a javukra történő engedményezésről a kötelezettet először értesítették. Ez az alapelv azonban nem érvényesül, ha az értesítendő engedményes tud a korábbi engedményezésről (Dearle v. Hall-eset, 1828). Az amerikai szövetségi államok többsége azt a fentivel ellentétes ún. "amerikai" szabályt követi, miszerint az engedményesek rangsora az egymással versengő engedményezések időbeli sorrendjéhez igazodik. Ebből következően az engedményes, akire a követelést később engedményezték, a kötelezettől átvett dolgot köteles kiadni az első engedményesnek.
3. general assignment
Az equitable assignment egy különleges formája a valamennyi jelenlegi és jövőbeni követelésre vonatkozó general assignment. Ennek érvényességéhez a Csődtörvényben rögzített regisztráció szükséges (Ban-crupty Act, 1914).24 Ez problémás, mivel a general assignment esetén az engedményezendő követelések adósai rendszerint még nem meghatározhatók. Nem kivitelezhető továbbá az Adásvételről szóló törvény bejegyzése sem (Bilis of Sale Act, 1878), mivel a "bill of sale" kifejezés kizárólag olyan okiratokra vonatkozik, amelyeknek a tárgya az ingó dolgok átruházása. A general assignment bejegyezhetetlensége miatt a követelés-engedményezés ezen formáját az angol bankok kockázati tényezőnek tekintik és nem ismerik el hitelbiztosítékként. ■
JEGYZÉKEK:
1 Strafgesetzbuch, a továbbiakban: StGB 203. § (1) és (3) bek.
2 Eltérést mutat a biztosítéki engedményre vonatkozó osztrák szabályozás: amennyiben ugyanazt a követelést biztosítékként engedményezik több engedményes részére, közülük az szerzi meg a követelést, aki elsőként hozta nyilvánosságra az engedményezést (különös tekintettel az adós értesítésére, OGH 2.2.1967.). (Konrad Zweigert/Hein Kötz: Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts, Band II, S. 132)
3 A Német Kereskedelmi Törvénykönyv
4 ("Schuldrechtsmodernisierungsgesetz")
5 Az adós hozzájárulása ezért sem érvényességi kellék.
6 G. H. Treitel: The Law of Contract (Seventh Edition, 1990, p. 498.).
7 Az anglo-amerikai szerződési jogban a jelentős különbség a consideration intézményében van. Eszerint a szerződés nem két egybehangzó akaratnyilatkozattal jön létre, hanem szolgáltatás és ellenszolgáltatás révén. Az ellenszolgáltatás követelménye alóli egyetlen kivétel az ajándékozás.
8 A nováció esetében a harmadik fél ellenszolgáltatása abból áll, hogy lemond a hitelezővel szembeni igényeiről, míg a hitelező ellenszolgáltatása, hogy az adóssal szembeni igényeiről mond le.
9 az engedményezési alaptípusokat lásd a 3. pont alatt.
10 A Kemp v. Baerselman-ügyben egy farmer megállapodott egy pékkel, hogy biztosítja annak következő évi tojásmennyiségét. A pék vállalta, hogy ez alatt az időszak alatt nem vásárol mástól tojást. Ezt követően eladta a pékséget egy társaság részére, és a farmerrel kötött szerződésből eredő nyereséget a társaságra engedményezte. A bíróság ítéletében kimondta, hogy a farmer jogosan utasíthatja vissza a társaság részére történő tojásszállítást. Az egyikindok az volt, hogy a farmer a szerződésben a pék üzleti szükségleteinek fedezésére vállalt kötelezettséget, de ilyen igények az üzlet eladása után már nem álltak fenn. Az indokolás további eleme, hogy a társaság nem kötelezhető a pék ígéretének megtartására, miszerint tojásbeszerzését kizárólag a farmerrel bonyolítja. (Treitel: The Law of Contract, Seventh Edition, 1990, p. 518.)
11 G. H. Treitel: The Law of Contract (Seventh Edition, 1990, p. 517-519).
12 Amennyiben a szerződés a halál időpontjában csak részben volt végrehajtható, a képviselő a teljesítés egészére jogosult, és követelheti a korábban megállapított díjazást. Ez a rendelkezés nem érvényesül, ha a szerződés személyes jellegű abban az értelemben, hogy az egyik fél bízik a másik szaktudásában. G. H. Treitel: The Law of Contract (Seventh Edition, 1990, p. 522-523).
13 Amennyiben egy személy csődbe jutását megállapították, a folyamatban lévő ügyei a csődgondnokhoz kerülő vagyonának részét képezik. Ezért a csődgondnok jogosult a csődeljárásból származó adósságok fedezésére és követelheti a csődeljárással kapcsolatos bármely szerződés megszegéséből eredő károk megtérítését. Amennyiben a szerződés végrehajtható, a csődgondnok jogosult azt teljes egészében teljesíteni és fizetést követelni a másik féltől. A legszemélyesebb jogok azonban nem szállnak át a csődgondnokra.
14 Az angolszász jogkörben egyedül Skócia szabályozása mellőzi a legal és equitable assigment megkülönböztetését. Christoph Graf von Bernstorff: Abtretung von Forderungen nach anglo-amerikanischem Recht (Recht der Internationalen Wirtschaft 1984, H. 7. s. 510.)
15 Statutory assigment, azaz törvényi engedmény
16 Az engedményezőt ezt követően nem illeti meg a hitelezői pozíció.
17 Elszámolás útján történő engedményezésről akkor beszélhetünk, ha a követelés alóli részbeni mentesülésre vonatkozó igényét fenntartja.
18 A minősített írásbeli forma egy olyan okiratot takar, amelyet aláírtak, lepecsételtek és átadtak. (signed, sealed and delivered) - in Triebel: Englisches Handels- und Wirtschaftsrecht, 1978, p. 39.
19 Ellenszolgáltatás csak az equitable assigment esetén kötelező - in Cheshire and Fifoot's Law of Contract, 10. kiadás, 1981, p. 24f. 463f.
20 Méltányossági (equity) - jog szerinti engedményezés
21 Két kivétel található, amelynél a törvény kifejezetten írásbeli formát ír elő [Law of Property Act 1925, Section 53 Ia) és c)]: az ingatlanon fennálló jog engedményezésénél, valamint a megbízó jogainak engedményezésénél (beneficial owner) fiduciárius ügylet esetén.
22 Performing Right Society v. London Theatre of Varieties, Ltd-ügy, (1924) A felperes (egy szerzői jogok értékesítésére alakult társaság) kereseti kérelmében az alperes Varieté Színház Kft. működésének beszüntetését és kártérítésre kötelezését kérte. Azt állította, hogy az engedményezés útján a szerzői jog tulajdonosává vált és ezt a jogát a alperes megsértette. A Lordok Háza megállapítása szerint a szerzői jog nem törvényi engedmény alapján (amelyre az 1911-es Szerzői jogi tv. előírásai vonatkoznak) szállt át a felperesre. Azonban a jogügylet "méltányossági engedményezés"-ként érvényes. Ennek ellenére a felperes keresetét elutasították, mivel a szerzői jog, mint törvényi követelési jog ("legal chose of action") bírói úton történő érvényesíthetősége attól függött, hogy a felperes mellett az a szerződő fél is peres fél legyen, akitől a jogot megszerezte. (Konrad Zweigert/Hein Kötz: Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts, Band II, S. 139)
23 Pl. elismerték, hogy a vállalkozási díj iránti igények engedményezése feljogosítja a kötelezettet arra, hogy az engedményes kereseti követelésével szemben korlátlan számú kártérítési igényt érvényesítsen, amelyek az engedményezés révén, a nem teljesített vállalkozási szerződés alapján illetik meg. (Pl. Newfoundland v. Newfoundland Railway Co. (1888) ügy. (in: Konrad Zweigert/Hein Kötz: Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts, Band II, S. 140)
24 Section 43 (1914): minden kereskedőt és a személyegyesítő társaságokat érintő engedményezést lajstromba kell venni, kivéve, ha az engedményezés időpontjában vagy az adós vagy a szerződés, amelyből a követelés származik pontosan meghatározott. Bejegyzés hiányában az engedményezés az engedményező csődje esetén érvénytelennek tekintendő, hacsak az engedményezendő követelést a csődeljárás megindulása előtt ki nem elégítették.
25 A kizárólag jogügyleti úton történő engedményezés mellett ismert a "subrogation personelle", vagyis azon esetek, amelyekben az adós helyett egy harmadik személy teljesít a hitelezőnek és törvényi rendelkezésben meghatározott feltételek szerint (subrogation légale: CC. 1251, 1-4) vagy novációval (subrogation conventionelle: CC. 1250, 1, 2.) a hitelező helyére lép (CFC. 1249). A novásió teljesítés nélkül is, az adós beleegyezésével is hitelezőcseréhez vezethet (CC. 1271. 3: "délégation parfaite"). Nováció és egy harmadik személy teljesítése nélkül is megtörténhet a hitelezőcsere, ha a régi adós hitelezője nem járult hozzá az új adósra történő átruházáshoz. Az ilyen "délégation imparfaite" az adós személyében történő változással kapcsolatos, de hitelezőcseréhez is vezethet (Ferid: Das französische Zivilrecht, Band 2., S. 566.)
26 Ferid: Das französische Zivilrecht, Band 2., S. 567.
27 Art. 1689 Code Civil: "Dans le transport d'une Créance, d' un droit ou d' une action sur un tiers, la délivrance s' opere entre le cédant et le cessionaire par la remise du titre"
28 az engedményezett követelés beletartozik az engedményező csődtömegébe, ha a csődeljárást a "signification" ill. "acceptation"-t megelőzően indították meg. Ennek felel meg az is, hogy a joggyakorlat a notifikációt hatástalannak tekinti, ha az engedményező vagyonára vezetett csődeljárást már korábban megindították.
29 Olyan követelések, amelyek a tőkeegyesítő társaságok, közjogi testületek vagy természetes személyek irányéban állnak fenn, amennyiben a kötelezettség ipari vagy hivatali tevékenység eredményeképpen jön létre.
30 Eva-Maria Kieninger: Das Statut der Forderungsabtretung im Verhaltnis zu Dritten in RabelsZ Bd. 62. (1998) Heft 3, S. 684.
31 Konrad Zweigert/Hein Kötz: Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts, Band II, S. 136.
32 Ilyen pl. a haszonélvezeti és az elővásárlási jog
33 Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 20. Fpkf. VI: 32.798/1994. sz. döntése, BH 1996/380.
34 Emellett alkalmazható a további engedményezésre, ha bármely azt megelőző engedményezésre ezen egyezménytervezet rendelkezései az irányadók.
35 Ha az engedményezőnek vagy az engedményesnek több államban van székhelye vagy telephelye, a központi ügyintézés helye az irányadó. Amennyiben az adós van ilyen helyzetben, az eredeti szerződéssel legszorosabb viszonyban álló hely lesz az üzleti székhely.
36 A belföldi követelések belföldön történő engedményezésére a nemzeti jogok szabályait kell alkalmazni.
37 Ennek törvényi lehetősége ma is adott, hiszen a Ptk. szabályai lehetőséget biztosítanak ilyen engedményre az alábbi feltételek fennállta esetén: a követelés az engedményezési szerződés értelmezésével legalább meghatározható, a követelés nem személyhez kötött, az engedményezést nem zárja ki jogszabály és az nem az engedményező valamilyen jövőben létrejövő követelésére irányul.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Toldi Judit közjegyzőjelölt, P.h.D-hallgató, ELTE Polgári Jogi Tanszék
Visszaugrás
