"Tény, hogy a nem cigány lakossághoz való rendőri viszonytól függetlenül a cigányokat érintő elfogadhatatlan, jogsértő intézkedések a közbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetetik."
Összeállította: Hell István, a Roma Polgárjogi Alapítvány Tényfeltáró Csoportjának vezetője.
A Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadház rendőri intézkedéseivel szemben az elmúlt években a megyei átlaghoz képest feltűnően gyakran indultak ügyészségi eljárások. Nincsenek arra vonatkozó adataink, hogy a szóban forgó atrocitások és egyéb jogszabálysértések milyen mértékben irányultak a településen jelentős számban, rendkívül rossz szociális és kulturális körülmények között élő cigányok ellen (akiknek életfeltételei egyébként is kriminalizáló tényezőiként hatnak; így a hatóságokkal való konfliktusaik mindennaposak). Tény viszont, hogy a nem cigány lakossághoz való rendőri viszonytól függetlenül a cigányokat érintő elfogadhatatlan, jogsértő intézkedések a közbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetetik.
Tényfeltáró vizsgálataink olyan - esetenként több évvel ezelőtti - eseményeket is feltártak, amelyek feltehetően a kapitányság vezetőinek is tudomására jutottak, de érdemi, adekvát intézkedés (például bűnvádi feljelentés) nem követte a történteket.
V. B. rendőr zászlós a kilencvenes évek elején és közepén az úgynevezett Tyúktelepen élők elmondása szerint - minden törvényes intézkedés nélkül - rendszeresen bántalmazta a 4-es főúton "dolgozó" prostituáltakat, és fegyverrel kényszerítette őket a náluk levő pénz átadására. V. B.-t nyugdíjba helyezték.
A településen lakók beszámoltak arról is, hogy kb. egy évvel ezelőtt olyan súlyosan bántalmaztak egy középkorú férfit - egyebek mellett autóval is végigmentek rajta -, hogy ennek következtében (néhány hónapos kórházi kezelés után) meghalt.
A hajdúhadházi romungro, de a romani anyanyelvet - az úgynevezett kárpáti cigány dialektust - máig beszélő romák szociális körülményeit jelentősen rontotta, hogy 1990-ben megszüntették az addig néhány száz cigány munkavállalót foglalkoztató rakodólap-összeszerelő üzemet, a családok munkajövedelem nélkül maradtak.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy 1962-ben bevezették az általános iskolás cigány gyerekek elkülönített oktatását. A jogvédő szervezetek - első sorban a Roma Polgárjogi Alapítvány - Rapcsák Annamária gyógypedagógus 1998-as késes ámokfutása után felhívták a figyelmet a jogszabálysértő oktatási gyakorlatra, a helyzet azonban 1999 májusáig nem változott.
Ugyanakkor a debreceni térségi iroda kezdeményezésére 1998. június 2-án fegyelmi úton elbocsátották az iskolából M. S.-né pedagógust, aki rendszeresen és súlyosan bántalmazta a gondjára bízott gyermekeket, és velük szemben rasszista kifejezéseket használt.
A nyilvánosságban az utóbbi időben az úgynevezett Rezes-ügy és az azt követő - máig tartó - atrocitások keltettek visszhangot.
- 133/134 -
"Sérülés körülményei bizonytalanok, eszméletlenül szállítják ambulanciánkra. Sürgős CT-vizsgálat bal oldali nagy kiterjedésű frontális, epidurális vérzést igazolt. Sürgős műtéti beavatkozás történt (...), az epidurális vérzést eltávolítottuk."
"Január végén a Ferivel mentünk arra fel a videotékába kazettát kölcsönözni. Nyolc óra körül volt, mire odaértünk, bezárt a videotéka. Találkoztunk a barátom unokatestvérével. Elkísértük a buszmegállóba, mert ment dolgozni. Jöttünk hazafelé a rövidebb úton, akkor láttuk, hogy be volt törve a kirakat. Tovább mentünk hazafelé, amikor jött egy rendőrkocsi. Lefékezett, kiugrottak a rendőrök. Két egyenruhás volt, meg egy civil. Valahogy a földre kerültem. A fejemre vágtak, akkor már éreztem, hogy szédülök, meg jól belém rugdostak. Hiába mondtam, hogy szédülök, azt mondták, térjek magamhoz, különben újra kapok. A gyomromba is belerúgtak kérdezték, hogy ismerem-e Nyakót, meg Kobrát. Mondtam, hogy nem ismerem. Azt mondták: akkor majd megismerem. Később Ferit megbilincselve berakták a csomagtartóba, engem a hátsó ülésre ültettek. Bevittek minket a rendőrkapitányságra, ott kellett állni egy jó fél órát. Aki elment mellettünk, mind megütött.
Az irodában először szépen beszéltek velünk, azt mondták, ha nem akarjuk, hogy tovább verjenek, akkor írjuk alá, hogy mink törtük be a kirakatot. Mondtam, értsék már meg, hogy nem én voltam. Belerúgtak a sípcsontomba, megütöttek kézzel is, de mivel nem ismertem el a kirakat betörést, levittek a fogdára, ott voltam kábé másfél órát. Olyan fél egy körül engedtek haza.
Amikor bevittek, már éreztem, hogy a fejem nagyon fáj. Itthon édesapámmal találkoztam, a fejsérülésem akkor is vérzett. Másnap nem ébredtem fel, harmadnap édesapám kihívta az orvost és beszállítottak a kórházba".
A történet az RTL Klub felvételein is folytatódott. A televízió műsorában hajdúhadházi fiatalemberek nyilatkoztak a rendőri brutalitásról. A tévéadás után többször megfenyegették őket, majd egyiküket a helyi Forest Sörözőben megverték. Az esetről rejtett kamerás felvétel készült.
Az RTL Klub adása után a rendőri szervek provokációval vádolták meg a bántalmazást elszenvedett Vass József sértettet és az RTL Klubot. Ez azonban rossz védekezés, mert az adásban nem volt látható provokáció (ilyen a tévétársaság közleménye szerint a muszteren sem szerepel), de azért is, mert a rendőr semmiféle "provokációra" nem válaszolhat tettlegességgel a "hivatalos személy megsértése" büntetőjogi tényállás megszűnése óta, azaz közel egy évtizede.
Hajdúhadház nem cigány lakosságának többsége is a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható rendőrök pártjára állt, sőt egy önkormányzati bizottság kezdeményezésére tüntetést szerveztek a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható rendőr mellett. Március közepén a következő falragaszok jelentek meg Hajdúhadház utcáin:
A fenti tüntetést a jelzett időben a város fő terén megtartották. A rendezvényen beszédet mondott az SZDSZ és az MSZP támogatását élvező Bérces László polgármester is.
Megítélésünk szerint a tüntetés szervezői rendkívül veszélyes cselekményre szánták el magukat, hiszen a város lakosságát tulajdonképpen az eljárásba vont rendőrök által elkövetett bűncselekmények pártolására szólították fel.
A televíziós adás előítéletes fogadtatását látva az RTL Klub közleményben hozta nyilvánosságra, hogy nem általában a hajdúhadházi rendőrök munkájáról kívántak ítéletet mondani a rejtett kamerás felvétel közreadásával, hanem csak egy konkrét, egyedi eseményt mutattak be. A televíziós tényfeltárás nem folytatódott, a hajdúhadházi kapitányság munkájáról általában a tévétársaság nem készített anyagot.
- 134/135 -
A Roma Polgárjogi Alapítvány debreceni regionális válságkezelő és jogvédő irodájának munkatársai Kállai Fatime vezetésével kérdőíves tényfeltáró vizsgálatot folytattak a hajdúhadházi cigány telepeken. A vizsgálat célja az volt, hogy kiderüljön: mennyire elterjedt a hajdúhadházi rendőrkapitányság munkatársainak a Btk. és a rendőrségi törvény jogszabályaiba ütköző brutális vagy megalázó eljárásmódja. Ennek a vizsgálatnak az értékelését az alábbiakban kivonatosan közöljük:
1999. március 22-25-én a Roma Polgárjogi Alapítvány munkatársai Hajdúhadházon kérdőíves felmérést készítettek. A felmérés célja az volt, hogy a lakosságot megkérdezve kiderüljön, hogy a hajdúhadházi rendőrök visszaélnek-e a hatalmukkal - az itt élők véleménye szerint.
Három cigánytelepen végeztünk felmérést, ezek közül a legtöbb adat az ún. Oncsából való.
Az első napon a kérdőívek láttára a lakosság elzárkózott a nyilatkozás elől, mivel attól tartottak, hogy a válaszaikat rendőri megtorlás követi.
A második napra sikerült elérnünk, hogy bízzanak bennünk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy biztosítottuk a válaszadókat afelől, hogy adataikat titkosan kezeljük. A második és a harmadik nap folyamán így sikerült 150 ember véleményét rögzítenünk.
A rendőri szervektől való félelem nemcsak a cigány lakosság körében volt tapasztalható. A helyi cigány szervezetek vezetői is tartózkodtak az adatszolgáltatástól, mivel ők is nagyon félnek.
A három táblázatból és a statisztikai adatokból világosan kitűnik, hogy - a leginkább érintett romák, mint leginkább veszélyeztetett csoport szemszögéből - milyen a cigány lakosság és a rendőrség viszonya Hajdúhadházon.
A nyilatkozatokból egyértelműen kitűnik, hogy a romáknak nem a szigorú fellépéssel van gondjuk, hanem azt sérelmezik, ha jogsértő módon lépnek fel. Egy egyszerű utcai igazoltatás során is tiszteletlenül, sőt, durván beszélnek a rend őrei, illetve az "előbb ütök, utána kérdezek" módszert alkalmazzák. Mindenki azon a véleményen van, hogy határozott rendőrségre szükség van a bűnözés megfékezése érdekében, de az nem elfogadható magatartás, ha jogos indok nélkül is zaklatják az embereket éjjel-nappal - a saját lakásukban is.
A statisztikai adatokból az is világosan kitűnik, hogy a rendőri terror - mert jelen esetben erről beszélhetünk - ellenére az atrocitásokat elszenvedő fél általában nem tesz feljelentést, nem él panasszal a jogsértő intézkedések ellen.
| 1.TÁBLÁZAT | |||||||||
| Fő | Igazoltatás gyakorisága* | Igazságtalanul megbüntették | Megalázó bánásmód | Vállalja-e az eljárást?** | |||||
| Nyilatkozók száma | 150 fő 100% | 1. 32 fő 24,3% 2. 27 fő 18,0% 3. 68 fő 45,3% 4. 23 fő 15,3% | 69 fő 46% | 101 fő 67,3% | 66 fő 44% | ||||
| Nő | 73 fő 48,6% | 30 fő 40% | 50 fő 49,5% | 20 fő 30% | |||||
| Férfi | 77 fő 51,4% | 39 fő 56,5% | 51 fő 50,5% | 46 fő 70% | |||||
| * Az igazoltatás gyakoriságánál a naponta (1), hetente (2), havonta (3), illetve ritkán vagy soha (4) előfor- duló igazoltatások szerepelnek. ** Azok száma és aránya, akik névvel és címmel is vállalják a tanúskodást egy esetleges eljárásban a jog- sértő rendőrökkel szemben. | |||||||||
| 2. TÁBLÁZAT | |||||||||
| Legsérelmesebb dolgok a rendőri intézkedésben* | Esetszám db | % | |||||||
| 1 | OK NÉLKÜLI BÁNTALMAZÁS | 70 | 46,6% | ||||||
| 2 | MEGENGEDHETETLEN HANGNEM, megalázó bánásmód | 101 | 67,3% | ||||||
| 3 | MAGÁNLAKSÉRTÉS ("házkutatás" házkutatási parancs nélkül stb.) | 90 | 60% | ||||||
| 4 | Egyéb zaklatás, ok nélküli "intézkedés" | 150 | 100% | ||||||
| 5 | DISZKRIMINATÍV IGAZOLTATÁSOK | 100 | 66,6% | ||||||
| * Az adatok a 150 fő megkérdezéshez vannak viszonyítva, ahol egy-egy személy három dolgot említhetett meg. Az adatfeldolgozás nem tartalmazza sikertelen megkérdezések számát. A statisztikai kimutatást Kállai Fatime és Kiss Beáta készítette. | |||||||||
- 135/136 -
Ennek több oka is van: az egyik az, hogy a brutális események, verések sokszor tanúk nélkül zajlanak, a másik pedig, hogy az emberek félnek attól, hogy egy esetleges feljelentés után további és még több rendőri túlkapásnak lennének kitéve.
A feldolgozott adatok egyértelműen bizonyítják, hogy Hajdúhadházon - sajnos - igenis létezik a cigány lakossággal szembeni diszkrimináció, rendőri hatalommal való visszaélés. Ennek orvoslására vizsgálatra van szükség a rendőri állományon belül.
A Roma Polgárjogi Alapítvány budapesti, debreceni és miskolci válságkezelő és jogvédő irodáinak munkatársai együttesen vettek részt a hajdúhadházi tényfeltárásban. A debreceni iroda a közelmúltban ideiglenes irodát hozott létre Hajdúhadházon. A Rezes- és a Vass-ügyben - a sértettek megbízása alapján - az RPA miskolci regionális irodájának ügyvédje lát el jogi képviseletet, akinek a beszámolója szerint a hajdúhadházi cigányokkal szemben az ügy kipattanása óta megsokasodtak a fenyegető rendőri fellépések, zaklatások. Egy alkalommal a Vass-ügyben felfüggesztett rendőr - még hivatalban lévő kollégáival együtt - fenyegetőleg fellépve hamis tanúzásra igyekezett rábírni az ügyészségi nyomozó hivatal kihallgatására beidézetteket.
Megítélésünk szerint a hajdúhadházi rendőrkapitányság rendőreinek "szokásává" vált a törvénytelenségektől hemzsegő, bűncselekményeket megvalósító intézkedési gyakorlat, ami a helyi önkormányzatban - s feltételezhetően a lakosság szélesebb körében is - erkölcsi támogatást élvez. A rendőri atrocitások és a cigányellenes előítéletek egyéb jogszabályellenes megnyilvánulásai máris nemzetközi visszhangot keltettek: Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövettől magyarázatot kértek a történtekre.
Ezért - felelős kormányzati tisztviselők és a jogállami igazságszolgáltatás, valamint a hazai és a nemzetközi nyilvánosság segítségét is igénybe véve - első lépésben
- radikálisan meg kell állítani a további bűncselekmények elkövetését, majd
- átfogó roma integrációs programot kell megvalósítani a településen, melyhez alapítványunk biztosíthat megfelelő szakmai hátteret.
(Összeállította: Hell István, a Roma Polgárjogi Alapítvány Tényfeltáró Csoportjának vezetője)
* * *
A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA, kuratóriumi elnöke Horváth Aladár) központi, budapesti Válságkezelő és Jogvédő Irodáján kívül 1996 óta két regionális központot is működtet. Egyet Debrecenben, ahol főként a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei romák jogvédelmét látják el, a másikat Miskolcon, ahol Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye cigány ügyeinek kezelése az elsődleges. Alkalmanként mindkét iroda részt vesz az RPA nagyobb, országos jelentőségű ügyeinek feldolgozásában is.
A debreceni térségi igazgató Horváth István roma polgárjogi aktivista, a Roma Vezetők Országos Szakmai Egyesületének elnöke, az iroda vezetője Kállai Fatime. Az elmúlt évben a debreceni regionális iroda munkatársai 18 esetben láttak el jogvédő feladatot: 9 büntető, 1 polgári peres, 3 közigazgatási és 5 egyéb diszkriminációs ügyben nyújtottak segítséget a roma közösségeknek. Emellett 99 szociális jellegű ügyük volt, utóbbiak fele lakhatással kapcsolatos.
A miskolci jogvédő iroda vezetője dr. Boós Tibor ügyvéd. 1998-ban Miskolcon és vonzáskörzetében 111 ügy keletkezett: 51 büntető, 18 polgári peres, 5 polgári peren kívüli, 1 családjogi, 1 munkajogi, 21 közigazgatási, 7 diszkriminációs, ezen kívül 7 esetben láttak el egyéb szolgáltató feladatot.
A Roma Polgárjogi Alapítvány központi és regionális irodái együttműködésének legutóbbi - mindeddig nem lezárt - példája a hajdúhadházi rendőri atrocitások ügye. Alábbi dokumentumunkban a tényfeltárás eddigi adatait ismertetjük, amelynek elkészítésében fontos szerepet játszottak a debreceni iroda munkatársai. A sértettek jogi képviseletét dr. Boós Tibor, a miskolci iroda igazgatója látja el.
* * *
Értesítjük Hajdúhadház Város minden törvénytisztelő lakosát, hogy 1999. 03. 25-én csütörtökön 15.00-tól a városháza előtti téren nagygyűlést szervezünk
Tiltakozzunk az RTL KLUB televízió tömegtájékoztatási módszere ellen!
Városunkat több esetben is egyoldalúan és etikátlanul mutatta be. Lejáratva a törvénytisztelő emberek és az azok érdekében és védelmében tevékenykedő emberek jövőbe vetett hitét. Az így bemutatott városunkat és azok polgárait közvetetten súlyos erkölcsi és anyagi kár érte, és érheti a jövőben is.
Hajdúhadház, 1999. március 19.
Hajdúhadház Város Önkormányzat Közrendvédelmi Bizottság ■
Visszaugrás
