A bírósági szervezetben az elmúlt években végbement változások, a helyi és a megyei bíróságok hatáskörének módosulásai számos perjogi problémát hoztak felszínre. Egyebek között kérdésessé vált, hogy a jogalap szempontjából megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó követelések viszontkereset, beszámítási kifogás, illetve érvénytelenségi kifogás formájában érvényesíthetőek-e a helyi bíróság előtt folyamatban lévő perben, továbbá, ha erre sor kerül, mi a bíróság teendője.
I. A viszontkereset, a beszámítási kifogás és az érvénytelenségi kifogás közös jellemzője, hogy mindhárom az alperesnek a polgári perben igénybe vehető védekezési eszköze. E közös vonáson túl azonban alapvető különbség mutatkozik a viszontkereset és a másik két jogintézmény jogi természete között.
A viszontkereset az alperes keresete, léte független a felperes keresetétől, a felperesnek a keresettől való elállása esetén is önálló életet él. A viszontkereset előterjesztésének joghatásai azonosak a keresetlevél előterjesztésének joghatásaival. A keresettel való "egyenértékűsége" kifejezésre jut számos eljárásjogi rendelkezésben. Így például a keresetváltoztatásra vonatkozó szabállyal azonosan [Pp. 146. § (1) bekezdés], viszontkeresetet is csak az elsőfokú eljárásban - az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - lehet indítani, továbbá a viszontkereset ugyanúgy illetékköteles, mint a kereset. Formai azonosság tükröződik abban, hogy a viszontkereset felőli döntésnek is az ítélet rendelkező részében kell megjelenni.
A beszámítási kifogás az anyagi jogban szabályozott beszámítás jogintézményének perbeli alkalmazása. A beszámítási kifogás nem önálló követelése az alperesnek, hanem kizárólag olyan védekezési eszköze, mely anyagi jogi oldalról a Ptk. 296. §-ának rendelkezésén alapul, míg eljárásjogi szempontból a kereseti követelés részbeni vagy teljes kioltását, ele-nyésztetését célozza, annak keretéhez igazodik. Bizonyos feltételek mellett még a másodfokú eljárásban is érvényesíthető. Szükségszerűen feltételezi, hogy legyen kereseti követelés, ennek hiányában nem vizsgálható érdemben, ezért önálló léte nincs. E lényegéből következően a beszámítási kifogásra nem vonatkozhatnak és nem is értelmezhetők a perekre irányadó hatásköri szabályok. A beszámítási kifogás elbírálása is - annak járulékos természetéből eredően - a kereset elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság hatáskörébe tartozik.
Az érvénytelenségi kifogás a Ptk. 236. § (3) bekezdésében szabályozott anyagi jogi intézmény. Maga a törvényhely szövegezése teszi egyértelművé, hogy valamely szerződésből eredő követelés esetére a megtámadásra jogosult fél számára biztosítja a megtámadási határidő lejárta ellenére a megtámadási jog gyakorlását. E lehetőséget a kialakult bírói gyakorlat csak a kereseti követelés kioltására alkalmas védekezési eszközként alkalmazza, alapvetően megkülönböztetve attól a helyzettől, amikor viszontkereset útján történik a szerződés érvénytelensége iránti igényérvényesítés. A jogintézmény fogalmi eleméből következően kizárt az önálló érvényesíthetősége, mivel a megtámadásra jogosulttal szembeni követelés előterjesztését feltételezi és a határidőn túli kivételes megtámadási jogot csak a követeléssel szemben biztosítja (önálló igényként az elkésettség miatt érdemben nem lenne vizsgálható). Mindezekből következően elbírálása is csak a kereseti követeléssel együtt történhet, éspedig a kereset elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljárásban. A kifogás útján való megtámadás tehát, mint az alperes védekezésének az anyagi jog által biztosított eszköze, a hatáskört nem érinti.
Összegezve megállapítható: a kifogások közös vonása, hogy az alperes védekezéseként nem irányulhatnak valamely jog fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására, sem az ezzel összefüggő jogkövetkezmény levonására. Kizárólagos céljuk a kereset részbeni vagy egészbeni elutasítása, ezért mind a beszámítási, mind az érvénytelenségi kifogás az alperes olyan védekezése, mely létében és terjedelmében egyaránt a felperes kereseti kérelméhez igazodik, elbírálására is a keresetre vonatkozó hatásköri szabály irányadó. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó perben előterjesztett kifogások elbírálására is fennáll a helyi bíróság hatásköre, mivel a Pp. hatásköri szabálya a perre állapítja meg a hatáskört. A pert a hatáskör szempontjából a felperes keresete alapján kell minősíteni és mivel nincs olyan eljárási szabály, amely a védekezés bármely formájának " jogalapja" szerint állapítana meg hatáskört, a kifogások is a per elbírálásához tartoznak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
