A gazdasági társaságok adatainak nyilvánossága az információszabadság magyarországi szabályozásának kezdetétől sok vitát kiváltó kérdés, amelynek részét képezte különösen az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló társaságok adatainak megismerhetősége, annak az üzleti titokhoz való viszonya, a vezetőik mint természetes személyek személyes adatainak nyilvánossága. A jogalkotás az idő előrehaladtával mind szélesebb adatkörre tolta ki a nyilvánosság határait észlelve, hogy a korábban az államra és a helyi önkormányzatokra vonatkozóan meghatározott nyilvánossági szabályok a gazdasági társaságok tekintetében ellentmondásmentesen nem értelmezhetők, és ezáltal az információszabadság alapjogának érvényesülése korlátozódhat. A jogalkotás a könnyebb utat választva az adatnyilvánosságot adatkörhöz vagy szervhez kötötte.
Jelen dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a magánszektornak és az állami szektornak a szoros összekapcsolódása folytán előállt helyzetre melyek a jogalkotás és a joggyakorlat által az eddigiekben adott válaszok, és ezen válaszok következményeire is tekintettel, milyen megoldás kínálkozik arra, hogy az információszabadsága alapjoga az alapjogi tartalmának megfelelően érvényesüljön.
Amikor az információszabadság célját vizsgáljuk, akkor könnyen találhatnánk meg azt az információ nyilvánosságában, azonban álláspontom szerint ez téves, és túlzottan általánosító megközelítés lenne. Valamely információ vagy adat nyilvánossága csupán egy állapot. A bárki számára hozzáférhetőség valamely jog érvényesülésének, hovatovább cselekvő gyakorlásának nem célja, hanem tartalmának olyan szükséges eleme, eszköze, amely nélkül a célja nem megvalósítható. A cél az, ami az alapjog tartalmát meghatározza, kijelöli ugyanis az alapjog tartalma szükséges elemét képző nyilvánosság érvényesülésének határait. A nyilvánosság céllá való előléptetése öncélú joggyakorlást keletkeztethetne, és ezáltal valamennyi adat tekintetében alapjog-korlátozást valósítana meg a nyilvánosságot kizáró vagy korlátozó jogszabályi rendelkezés.
Az alapjog tényleges céljának figyelembevétele kiemelt jelentőséggel bír, azonban ez a cél véleményem szerint nem kellően kimunkált, ezzel - a célnak megfelelő alapjogi tartalom jogszabályok útján való meghatározásával - a jogalkotó adós maradt. Az "alapjog biztosításához feltétlenül szükséges törvényhozói aktivitás"[1] körébe tartozik véleményem szerint ugyanis az is, hogy a jogalkotó az alapjog érvényesülését szabályozó jogszabályt úgy alkotja meg, hogy abból az alapjog célja és tartalma egyértelműen meghatározható. Az Alkotmánybíróság a kezdetektől következetesen fogalmazta meg ugyan az információszabadság alapjogának célját a jog jogosultja oldaláról, a jogalkotó azonban, bár alkotmányos kötelezettsége lenne, mégsem bontotta ki a jogalkalmazás számára az Alkotmánybíróság által megfogalmazott célt, meghatározva ezzel együtt következetesen és végrehajthatóan a jog kötelezettjeit és azok kötelezettségeit. Elég, ha itt a hányatott sorsú közfeladat fogalomra gondolunk, amelynek jelenleg sincs definíciója az információszabadság alapjogának elsődleges szabályait rögzítő törvényben, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (továbbiakban Infotv.), a jogrendszerben fellelhető más definíció[2] pedig az Infotv. fogalomrendszerében nem értelmezhető. Álláspontom szerint pedig szükséges lenne ilyen definíció, mivel a jogalkotó nem használta következetesen a közfeladat fogalmát, az egyes tevékenységeket hol közérdekű szolgáltatásként[3], hol közszolgáltatásként, megint más esetben pedig társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásként[4] határozta meg, vagy olyan lényeges feltételeket rögzített[5], ami alapján a joggyakorlat a tevékenységet - viták árán, de - közfeladatnak minősítette. Így a korábbi Avtv.-nek és a jelenleg hatályos Infotv.-nek - a jogszabályban meghatározott közfeladat kitételének alkalmazásával - más jogszabályokra való utalása értelmezési nehézségekhez vezet.
A bizonytalan célmeghatározás az alapjog határainak és ezáltal korlátozásának is eltérő megítéléséhez vezet a jogalkalmazásban, és szükségszerűen a jog jogosultját és kötelezettjét is arra kényszeríti, hogy esetileg határozza meg - nyilvánvalóan számára kedvezően - az alapjog célját és ezáltal tartalmát is. Példával élve: miért tekinthetik egyes gazdasági szereplők - így különösen a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Zrt.-t és a UPC Kft., mint egyetemes szolgáltatók[6] - úgy, hogy a társadalom egésze, a köz érdekében, állami kijelölés alapján kötelezően végzendő egyetemes szolgáltatásuk nem tartozik a közfeladat fogalma alá, és adataikat ezáltal nem közérdekűek, míg más esetekben ugyanezen jellemzők - így különösen a szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre alapozva a Magyar Villamos Művek Zrt. esetében a nemzetgazdasági súlya a kizárólagos jogai és ellátási kötelezettsége, a Szerencsejáték Zrt. esetében "a szerencsejáték ágazat társadalmi kockázatai miatt fennálló fokozott állami szerepvállalás" megtestesítése, az állami játékszervezői minőség, a Magyar Posta Zrt. esetében az állami kijelölés és a minden állampolgár számára kötelezően, meghatározott áron és minőségben nyújtandó egyetemes szolgáltatás[7] alapján a jogalkalmazás a tevékenységet közfeladatnak minősíti?
Az Alkotmánybíróság határozataiban összefoglalóan az információszabadság alapjoga céljaként a közszféra átláthatóságának megteremtését, az ellenőrzés lehetőségének megvalósítását, az információk szabad megszerzését, a tájékozódást jelölte meg.
- 118/119 -
"A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat. (...) a polgárok az (...) döntéseiről, működéséről tájékozódhassanak."[8]
"A közérdekű adatok megismerhetősége tehát a közhatalom, a közügyek intézésének áttetszőségét, mint alapvető demokratikus intézmény garantálását is jelenti."[9]
"...demokratikus állam működésének egészével, általánosságban a közfeladatok ellátásával kapcsolatos alaptörvényi követelmény tehát az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése."[10]
A célok érvényesülésének érintettjeit, kötelezettjeit pedig nem önmagában az állam és szervei állami minőségéből fakadóan határozta meg, hanem a közügyekre az általuk gyakorolt közhatalomra fókuszált. Ezért lenne kiemelt jelentősége az Infotv. fogalomrendszerében a közfeladat egyértelmű - nem csak más jogszabályokra való továbbutalással megoldott - meghatározásának, aminek álláspontom szerint az Alkotmánybíróság fenti célmeghatározásaiban szereplő közügyek kategóriájával kellene a kapcsolatot megteremtenie.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
