https://doi.org/10.59851/psz.10.1.4
A tanulmány a 2011 óta az ellenzék által benyújtott alaptörvény-módosítási kísérleteket veszi számba, hogy adalékokkal szolgáljon az ellenzék szerepének és súlyának megítéléséhez. Az ellenzéki törvénykezdeményezésekkel már több korábbi kutatás foglalkozott, azonban az Alaptörvény módosítására irányuló kísérletek eddig nem képezték külön vizsgálat tárgyát.
A tanulmányból az rajzolódik ki, hogy a 98 ellenzéki javaslat egyetlen kivétellel sikertelennek bizonyult (azaz az Országgyűlés nem fogadta el), ráadásul ezek közül mindössze két olyan javaslat akadt, amelyek tárgysorozatba vételét a kijelölt bizottság támogatta. A statisztikák azt is felfedik, hogy a vizsgált időszak első felében jóval gyakrabban próbálkoztak az ellenzéki képviselők az Alaptörvény-módosítással, mint az utóbbi két ciklusban, és az egyes frakciók eltérő aktivitást mutattak az alaptörvény-módosítási javaslatok benyújtását illetően.
Az ellenzéki módosítási javaslatok mintegy kétharmada az Alaptörvény államszervezeti fejezetére irányult, és csak kevesebb, mint ötöde volt kapcsolatos az alapvető jogokkal és kötelezettségekkel. Megállapítható, hogy összességében a közvetlen köztársaságielnök-választás bizonyult a legnépszerűbb ellenzéki követelésnek, amelyet az ügyészség tervezett reformjai követtek, de az Alkotmánybíróságra, valamint az országos népszavazásra vonatkozó szabályozás átalakítása is visszatérő elem volt. A javasolt módosításokból az is kitűnik, hogy az ellenzéki képviselők főként a kormányzattal szembeni ellensúlyokat kívánták erősíteni.
Vizsgálatom arra is fényt derített, hogy az ellenzéki javaslatok nagyon kevés kivételtől eltekintve csak egy-két ponton kívánták módosítani az Alaptörvényt, vagyis átfogóbb reformtervezetekre alig akadt példa.
Összességében tehát elmondható, hogy a rendszerváltás óta a mindenkori parlamenti ellenzék egészen minimális szerepet játszott az Alkotmány, majd az Alaptörvény aktív formálásában, legalábbis ami a saját kezdeményezések sikerét illeti.
Kulcsszavak: Alaptörvény, Alaptörvény módosítása, törvényjavaslat, ellenzék, országgyűlés
This study examines the constitutional amendment proposals submitted by the Hungarian parliamentary opposition since 2011, with the aim of contributing to the assessment of the opposition's role and influence. While previous research has explored legislative initiatives by opposition parties, attempts to amend the Fundamental Law have not yet been the subject of dedicated analysis.
The findings reveal that out of 98 amendment proposals submitted by opposition MPs, only one was ultimately successful - that is, adopted by the National Assembly. Moreover, only two proposals received support from the designated parliamentary committee to be placed on the agenda. The data also show that such amendment attempts were significantly more frequent in the first half of the period under review than in the last two parliamentary cycles, and that opposition parties demonstrated varying levels of activity in initiating constitutional amendments.
Approximately two-thirds of the proposed amendments focused on the chapter concerning the organization of the state, while less than one-fifth addressed fundamental rights and obligations. The most commonly proposed reform was the introduction of direct presidential elections, followed by initiatives to reform the Prosecutor General's Office. Proposals targeting the Constitutional Court and the rules on national referendums also appeared repeatedly. These initiatives reflect a consistent aim to strengthen institutional checks and balances against the government.
The analysis further shows that, with few exceptions, the opposition's proposals generally sought to amend the Fundamental Law in only one or two specific points -comprehensive reform packages were rare.
Overall, the study confirms that since the regime change, the parliamentary opposition has played a minimal role in actively shaping the Constitution or the Fundamental Law, at least in terms of the success of its own initiatives.
Keywords: Minority participation, minority representation, minority spokespersons, parliamentary elections, minority self-governments
Az Alaptörvénnyel kapcsolatban egyik leggyakrabban használt jelző a "gránitszilárdságú". A kezdetben az Alaptörvény időtállóságára utaló kifejezést[2] rövidesen
- 57/58 -
szinte kizárólag ironikus értelemben kezdték el használni a politikai közbeszédben,[3] utalva arra, hogy az újabb és újabb Alaptörvény-módosítások erősen megkérdőjelezik a dokumentum szilárdságát. Az, hogy az Alaptörvény hatálybalépése óta eltelt 13 és fél évhez képest soknak tekinthető-e a 15 módosítás, értelmezés kérdése, és jelen tanulmány nem is kíván ebben állást foglalni. Ehelyett a következőkben arra a közel száz alaptörvény-módosítási kísérletre fókuszálok, amelyeket nem fogadott el az Országgyűlés, és amelyek - egyetlen kivétellel - az ellenzéki képviselők nevéhez fűződnek.
A mindenkori ellenzéknek a törvényalkotásban betöltött korlátozott szerepe hazánkban is jól ismert jelenség,[4] és különösen igaz ez az ellenzék által kezdeményezett törvényjavaslatokra. Egy, az elfogadott ellenzéki törvényjavaslatokat vizsgáló, közel három évtizedet átfogó kutatás kimutatta, hogy az Országgyűlés meglehetősen ritkán fogad el ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatokat.[5] A kivételek pontos számát az 1. táblázat mutatja meg.
| 1990-1994 | 1994-1998 | 1998-2002 | 2002-2006 | 2006-2010 | 2010-2014 | 2014-2018 | 2018-2022 | 2022- |
| 15 | 7 | 2 | 8 | 15 | 3 | 1 | 3 | 1 |
1. táblázat
Az elfogadott ellenzéki törvényjavaslatok száma ciklusonként
Forrás: 1990-2018-ra Molnár (2020) 369.; 2018 utánra saját számítások az Országgyűlés honlapja alapján
Megjegyzés: a táblázat a független képviselők által kezdeményezett és elfogadott törvényeket is tartalmazza
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a rendszerváltás óta elfogadott törvények alig több mint 1%-a származik teljes egészében ellenzéki (vagy független) képviselőktől, így valóban kivételesnek tekinthető ez a jogalkotási mód. De vajon mi a helyzet az alaptörvény-módosítási kísérletekkel?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
