Dr. Németh Szabolcs: A közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelőssége - Rendszertani elemzés (I. rész) (IJ, 2019/1. (72.), 3-7. o.)

Jelen sorok írásakor, a Cambridge Analytica-ügy[1] nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulóján minden bizonnyal evidenciának hat annak kinyilvánítása, hogy a közösségi oldalak - közöttük kiemelt jelentőséggel a Facebook - szolgáltatói az általuk nyújtott szolgáltatások különböző aspektusai kapcsán jogi felelősséggel (is) tartoznak. A jogtudomány egyes művelői részéről már a közösségi média szélesebb körben történő elterjedésével párhuzamosan fogalmazódtak meg kérdések ezen speciális, látszólag jogágakon átívelő, a XXI. század technikai vívmányainak sajátosságait magán hordozó komplex szolgáltatás kapcsán. Ezzel szemben ezen online platformok felhasználói részéről csak viszonylag későn, a nagy nyilvánosságot kapó, és a szolgáltatók információs, valamint gazdasági túlhatalmával összefüggésben felmerülő[2] anomáliák vezettek felismeréshez és jogtudatosabb hozzáálláshoz. A social media tömegtermékké válása azonban törvényszerűen felszínre hozott több olyan feszültséget is ezen weboldalak és a hozzájuk tartozó applikációk működése kapcsán, amelyek egyre sűrűbb, széles nyilvánosság elé kerülése bizonyos kritikai szemléletet alakított ki mind a szabályozó hatóságok és közjogi entitások, mind a jogalanyok (userek), sőt immár maguk a szolgáltatók részéről is. Így jutottunk el például a néhány évvel ezelőtti, teljes szabályozatlanságtól és elméleti, logikai úton, egyes témakörök közvetetten, távolról történő értelmezési kísérleteinek állapotától odáig, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és ügyvezetője a The Washington Postban közöljön véleménycikket a közösségi média jogi szabályozásának szükségességéről.[3]

A közösségi média platformok életünk egyre több szegmensébe, ezzel párhuzamosan pedig egyre több piacra törnek be, gondoljunk csak arra, hogy napjainkra e szolgáltatások eredeti célja - ti. online kapcsolattartás olyan személyekkel, akikkel a való életben is valamilyen minőségű személyes ismeretség köt össze - mellé mennyi kiegészítő információ, funkció és sallang társult, valamint hogyan változott át az eredeti funkciójuk valami egészen mássá.[4] Ahogy hosszú út vezetett attól, hogy a Harvard University hallgatóinak kommunikációs felületétől parlamenti választásokat eldöntő, kormányok megdöntésére alkalmas platformmá váljon a Facebook[5], úgy a technikai fejlődés és a jog versenyfutását közvetlen közelről kutatók is folyamatos kihívások elé voltak és vannak állítva, ha közösségi média mint online tömegkommunikációs felület helyét kívánják a jog rendszerén belül elhelyezni.

Jelen tanulmány keretei között erre teszünk kísérletet, fenntartva kimentési lehetőségünket arra vonatkozóan, hogy rendszertani elemzésünk a közösségi média jelenlegi, 2019 tavaszán létező, témánk szempontjából legrelevánsabb alkalmazási módjait és aspektusait vizsgálja. A funkciók - az elmúlt másfél évtized tendenciáiból kiindulva - folyamatosan változni és bővülni fognak, a hangsúlyok eltolódhatnak, azonban bízunk benne, hogy a következőkben kifejtettek még hosszabb ideig nyújthatnak kiindulási alapot a közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelősségét fókuszba helyező vizsgálatokhoz.

Bár úgy gondoljuk, hogy napjainkban már nem igényel részletes indokolást az, hogy a közösségi oldalak használata milyen mértékben gyakorol hatást a mindennapokban az átlag jogalanyok életére, mégis igyekeztünk a fentiekben röviden utalni a legfontosabb aspektusokra, melyek álláspontunk szerint alátámasztják az általunk vizsgált témakör létjogosultságát és aktualitását a jogtudomány vizsgálati spektrumán belül. Ugyan jelen tanulmány már tárgyát tekintve is e kérdés meghaladását feltételezi, ehelyütt mindenképp említést érdemel annak a problémakörnek a létezése is, melynek forrása a közösségi oldal szolgáltatók gazdasági és információs erőfölénye, és mely sok esetben látszólag a jogrendszereken kívüli entitásként láttatja őket. Ződi Zsolt jegyzi meg[6] e gordiuszi csomó kapcsán, hogy a hagyományos, nemzetállami kereteken alapuló joghatósági szemlélet lényegében teljesen működésképtelen ezen social networking platformokkal szemben, és mely álláspont igazolására ezidáig több pro, mint kontra példa merült fel a gyakorlatban.

Tekintettel az Infokommunikáció és Jog szerkesztési irányelveiben meghatározott terjedelmi korlátokra, és a témakör fentiekben bemutatott expanziójára és komplexitására, a közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelősségének rendszertani vizsgálatát két tanulmányban vonjuk vizsgálat alá. Az első részében az alkotmányjog, a polgári- és fogyasztóvédelmi jog, valamint a büntetőjog aspektusából mutatjuk be a vizsgált témakör relevanciáit, a joggyakorlat alakulásának és a jogtudomány eddigi eredményeinek felhasználásával.

1. Jogviszonyrendszer

A közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelősségének értékelése során első lépésként azt kell megvizsgálnunk, hogy maguknak a social media platformoknak a működése során milyen jogviszonyrendszerek alakulnak ki, azokban milyen szereplők (jogot alkotó, alkalmazó és ezek alanyát képező személyek) kerülnek egymással jogi kapcsolatba, valamint, hogy ezen relációk mennyiben minősülnek "kétoldalú" jogviszonynak vagy éppen "egyoldalúnak". A közösségi média platformok működése során relevanciával bíró jogalanyi kört és keretrendszert az alábbi ábrán mutatjuk be.

A közösségi oldalak működése során létrejövő viszonyrendszerek

- 3/4 -

Azon jogi keretrendszert, melyben az egyes jogalanyok jogviszonyaikat alakíthatják - egymással szemben kötelezettségeket vállalhatnak és jogosultságokat szerezhetnek, valamint ezen jogaik sérelme esetén azokat érvényesíthetik - a jogalkotó entitások határozzák meg (legyenek azok nemzeti, vagy közösségi szintűek). Ezen keretrendszer szabályainak szereznek érvényt annak eszközeit használva a jogalkalmazók mind a közösségi oldal szolgáltatóival, mind pedig esetlegesen az egyes felhasználókkal szemben. Jelen tanulmány keretei és témaköre részletes kifejtést nem engednek arra vonatkozóan, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján milyen tendenciák figyelhetők meg a közösségi oldalak jogi szabályozása kapcsán, annyit azonban megjegyzünk, hogy a spektrum nagyon széles, így találunk példákat egyes jogrendszerekben olyan jogszabályokra, melyek kifejezetten a közösségi oldalak működésére vagy szolgálatóra vonatkoznak[7], míg más esetekben az általános - jellemzően polgári vagy adatvédelmi jogi - keretrendszer[8] alkalmazandó ezen speciális jogviszonyokra. Ritkábban ugyan, de előfordul, hogy absztrakció vagy analógia útján van csak lehetőség jogi "kapaszkodót" találni egyes online létező viszonyrendszerek "offline értelmezésére".

A felhasználók - ezen oldalak alapvetői funkciójából kiindulva - interakcióba kerülnek egymással a közösségi oldalakon, így követhetnek el jogsértéseket egymással szemben vagy tehetnek akár jognyilatkozatokat is. E kérdéskör legismertebb és a jogirodalom, valamint a joggyakorlat által leginkább feldolgozott aspektusa a közösségi oldalakon elkövetett személyiségi jogsértések témaköre.