A HVG-ORAC Kiadó gondozásában a nyár folyamán jelenik meg Bárdos Péter "A fuvarozó felelőssége" című könyve, amely két részben ad áttekintést arról, hogy a gazdaság egyik alapvető fontosságú ágazata főszereplőinek, a fuvarozóknak milyen, a fuvarozási tevékenységhez kapcsolódó felelősségből eredő kockázatokkal kell szembenézniük napi tevékenységük kapcsán. A könyv első része az új Ptk. fuvarozásra vonatkozó, átdolgozott felelősségi szabályait elemzi, mert ezek - bár eltérő módon és mértékben - de valamennyi speciális fuvarozási módozatban fontos szerepet töltenek be. A második - főrész pedig új szemléletben dolgozza fel az egyes fuvarozási módozatok felelősségi szabályait. A szerző azt a módszert választotta - a fuvarozásban dolgozó jogász és nem jogász szakemberek gyakorlati igényeit szem előtt tartva - hogy tizenegy, a gyakorlatban sűrűn előforduló tipikus felelősségi helyzetre kínál jogi megoldást a jogszabályi rendelkezések és a bírói gyakorlat alapján az egyes fuvarozási módozatokban, a belföldi közúti fuvarozástól a légifuvarozásig. A könyv ebben a szemléletben foglalkozik a kombinált fuvarozással és a fuvarozási tevékenységgel szorosan összefüggő, gyakran attól nem könnyen elválasztható szállítmányozás, illetve szállítmányozói felelősség jogi problémáival is. Elméleti kérdéseket csak annyiban érint, amennyiben azok tárgyalása feltétlenül szükséges a gyakorlati megoldások megértéséhez, minthogy célja nem a téma jogtudományos igényű feldolgozása, hanem a fuvarozók, szállítmányozók és az e területeken dolgozó jogászok munkájának támogatása.
* * *
Burián László; Csehi Zoltán; Csöndes Mónika; Erdős István; Gombos Katalin; Horváth Bence; Király Miklós; Nagy Csongor István; Nemessányi Zoltán; Németh Ildikó; Osztovits András; Somssich Réka; Szabados Tamás; Szabó Sarolta; Szőcs Tibor; Vékás Lajos
Szerkesztők: Vékás Lajos; Nemessányi Zoltán; Osztovits András
2018. január 1-jén hatályba lépett a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény. A HVG-ORAC Kiadó gondozásában megjelent kötet a kódexjellegű törvény gyakorlati alkalmazását klasszikus felépítésű, kommentárszerű, azaz paragrafusonként szerkesztett magyarázatokkal kívánja segíteni. A kommentár célja, hogy kellő elméleti alapvetésre épülő, gyakorlati megközelítésben írt, hosszabb-rövidebb glosszákkal irányt mutasson a gyakorló szakemberek: bírák, közjegyzők, ügyvédek, kormánytisztviselők, konzulok számára a nemzetközi magánjogi tényállású ügyekben. A magyarázatok a törvény rendelkezéseihez kapcsolódnak, de az egyes fejezetek elején összefoglalják az adott jogintézményekhez tartozó európai uniós jogforrásokat és nemzetközi szerződéseket is. Minden esetben tisztázzák, hogy - az elsőbbséget élvező uniós és egyezményes jogforrások tárgyi, személyi és időbeli hatályára tekintettel - mely esetekben kell a törvény szabályait alkalmazni.
A kommentár szerzői a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság korábbi tagjai, akik a szabályozás koncepcionális, elméleti és gyakorlati kérdéseinek az elismert szakértői. ■
Visszaugrás
