Magyarország közigazgatási rendszerének átalakítása a szerkezeti változás mellett a helyi önkormányzatok képviselő-testületei által alkotott rendeletek vonatkozásában két igen lényeges alkotmányjogi nóvumot hozott: a Kúria kasszációs jogkörében eljárva a helyi társadalmi viszonyok rendezése céljából megalkotott jogszabályok tekintetében quasi alkotmánybíróságként jár el azok más jogszabályba ütközése esetén, míg a speciális közigazgatási hatáskörben manifesztálódó pozitív jogalkotói szerep szubszidiárius jellege mutatkozik meg abban, hogy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője a jogalkotási kötelezettség mulasztásban megnyilvánuló megszegése esetén, a törvényesség fenntartása érdekében - a helyi önkormányzat képviselő-testülete nevében - rendeletet alkothat.
A Kúria jogszabály-megsemmisítő érvényű döntési jogköre az alkotmányosság megőrzésének új, garanciális jogintézménye, mely Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 2012. január 1-jei hatályba lépését követően került jogrendünkbe. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény - az Alaptörvény 25. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló - 24. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében a Kúria, mint a legfelső bírósági szerv dönt a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletének más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről (cassatio iuris).[1] A Kúrián háromtagú önkormányzati tanács működik, amelynek feladata az önkormányzati rendelet - magasabb szintű jogszabályba ütközés szempontjából történő - felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint szükség esetén annak megsemmisítése. A negatív jogalkotói szerepből fakadó funkciók gyakorlása a magasabb jogszabályok vonatkozásában az Alkotmánybíróság, a jogszabályi hierarchia legalacsonyabb szintű jogszabályai, a helyi önkormányzati rendeletek esetén a Kúria kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Alaptörvény tehát új hatáskört biztosít a legfőbb bírósági testületnek. A Kúria a fővárosi vagy megyei kormányhivatal kezdeményezésére dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisíti azt, valamint határoz annak konkrét jogvitákban történő alkalmazhatóságáról. E jogintézmény az egyedi normakontroll eljárás iránti bírói kezdeményezés sajátos paralleljeként is felfogható, hiszen az eljárás kezdeményezője csak bíró lehet. E bírósági döntési jogkör korlátját jelenti, hogy az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatára csak az Alkotmánybíróság jogosult.[2] Ha a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja - a törvényességi felügyelet törvényben meghatározott eszközeinek eredménytelen alkalmazását követően -, az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának Kormány általi kezdeményezése iránti javaslatát érdemi indítványa tervezetének megküldésével előterjeszti a közigazgatási és igazságügyi miniszternél. A miniszter a javaslat megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítvány tervezetét a miniszternek történő megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak is. Az önkormányzati rendelet magasabb jogszabályba ütközése esetén a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló bírósági indítvány tartalmazza a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet; az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését; azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért, és annak okát, hogy a kormányhivatal az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.[3]
Az Alaptörvény hatálybalépésének napját követően a jelen írás alapjául szolgáló elemzés lezárásáig[4] a Kúria Önkormányzati Tanácsa mintegy 68 határozatot alkotott helyi önkormányzati rendelet - magasabb szintű jogszabályba ütközés szempontjából történő - felülvizsgálata, illetve helyi önkormányzat képviselő-testülete törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatt, melynek során 39 esetben élt a legfőbb bírói fórum a jogszabály-semmítő hatáskörével, s 6 ízben írt elő mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés miatt határidő tűzésével, jogalkotási kötelezettséget a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára.[5]
- 730/731 -
Az Alaptörvény a helyi önkormányzatok törvényes működésének alkotmányossági garanciájaként új jogintézmény alapjait tette le a kötelezően megalkotandó helyi önkormányzati rendelet meghozatalának és kihirdetésének elmulasztása esetén, annak rendkívüli eljárás keretében, bírósági kötelezést követően a területileg illetékes kormányhivatal által, közigazgatási hatáskörben történő pótló megalkotása révén, mely nem jogalkotó szerv által véghezvitt pozitív jogalkotás, szemben a speciális negatív jogalkotói hatáskörrel rendelkező Kúria kasszációs jogkörben gyakorolt deregulációjával. A pozitív jogalkotás itt abban merül ki, hogy az alkotmányos rend, a közfeladatok zavartalan ellátása és a jogbiztonság érdekében nem valamely jogszabálynak alkotmány- vagy törvénysértő volta miatti megszüntetéséről, hanem éppen ellenkezőleg: jogalkotást előíró törvény mulasztásban megnyilvánuló megsértése miatt, a helyi önkormányzati rendelet mintegy ultima ratióként történő pótlólagos megalkotásáról van szó egy olyan szerv részéről, amelynek egyébként nincs jogalkotási jogköre. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei által kötelezően megalkotandó rendeletek körét törvény határozza meg, mely rendelkezés abból az alaptörvényi normából folyik, mely szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.[6] Már az Alaptörvény is előír néhány kötelező szabályozási tárgykört: a szervezeti és működési rend,[7] továbbá a költségvetés meghatározása[8] a helyi önkormányzati igazgatás valamennyi jogalkotásra feljogosított szervének kötelezettsége. Amennyiben a törvény adta lehetőségek kihasználásával helyi adó kivetésére kerül sor, az is csak képviselő-testületi rendelet alapján történhet, így erről törvényes keretek között más jogi instrumentum - például normatív határozat - nem rendelkezhet. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése exemplifikatív felsorolás keretében határozza meg azokat a feladatokat, amelyekről a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok ellátása érdekében a helyhatóságoknak - rendelet keretei között, törvényben meghatározott felhatalmazás alapján[9] - rendelkezniük kell azzal, hogy törvény - és csak törvény - egyébként további feladatokat is meghatározhat az önkormányzatok számára. E szabályozási tárgykörökhöz tartoznak a következők: településfejlesztés, településrendezés (területrendezési terv, helyi építési szabályzat); településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése (intézményi létesítő okirat kibocsátása); egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); óvodai ellátás (óvodai alapító okirat kibocsátása); kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások (különös figyelemmel a területen élő nemzetiségek jogainak érvényesítésére, közösségi tér biztosítása); lakás- és helyiséggazdálkodás (önkormányzati bérlakásokról szóló helyi rendelet); a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás (közmunka); helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok (idegenforgalmi adó); a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás (helyi piacokról, vásárokról szóló rendelet) lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek (beleértve a nemzetiséghez tartozók óvodai ellátásának biztosítási kötelezettségét); közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás (amennyiben azt nem az állam tulajdonában lévő regionális vízközmű biztosítja).[10] Az önkormányzati törvény felhatalmazó klauzulája a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselő-testületét ruházza fel arra, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait.[11] A helyi önkormányzat kötelező jogalkotási tárgyköreiként határozza meg a helyi önkormányzatok működését normalizáló törvény az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulásnak, a közösségi együttélés alapvető szabályainak, valamint ezek elmulasztása jogkövetkezményeinek; a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalásának; a polgármester általi forrásfelhasználás mértékének és azon vagyonelemeknek a rendeletben történő meghatározását, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet.[12] A helyi önkormányzat rendeletben határozza meg továbbá a vagyonkezelői jog megszerzé-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
