https://doi.org/10.59851/jk.79.11.3
A tanulmány a közszerződések jogának érvénytelenségi okait vizsgálja, elsősorban a közigazgatási jog nézőpontjából. A szerződési érvénytelenségre kidolgozott kategóriák a közszerződésekre is igazak, de a közigazgatási aktustani érvekre nem reagálnak. A polgári jog és a közigazgatási jog érvrendszerének összefésülése nem egyszerű, és nem is bízható a joggyakorlatra. A közös szabályozáshoz kapcsolódó problémákat gyűjti össze a jelen tanulmány.
Tárgyszavak: érvénytelenség, közszerződés, közigazgatási aktusok, semmisség
The study examines the causes of invalidity in public contract law primarily from an administrative law perspective. The categories developed for contractual invalidity apply to public contracts, but do not respond to the administrative law arguments. It is not easy to reconcile the two sets of arguments, nor can it be left to case law. The problems related to the common rules are summarised in this paper.
Keywords: invalidity, public contract, administrative acts, nullity
Az elmúlt néhány évben a szakmai beszélgetésekben megélénkült az érdeklődés a közigazgatás által kötött szerződések jogági elhelyezkedése és szabályozási tartalma iránt.[1] Ennek eredménye a témában megjelent, számos figyelemre méltó tanulmányt tartalmazó elektronikus kötet is.[2] Emellett jelen folyóirat 2022. áprilisi számában[3] vitaindítóként felvetettem, hogy ha előre akarunk lépni a közigazgatás kontraktuális működése terén, közös nevezőre kellene hoznunk a közszerződések polgári jogi és közigazgatási jogi eszközrendszeréből azt, ami közös nevezőre hozható, és ki kellene alakítani a magyar Verwaltungsprivatrechtet, amelynek az egyik területét a továbbiakban közszerződési jognak nevezem. Ez az elnevezés állásfoglalás amellett is, hogy a vitának ki kellene lépnie a "minek nevezzelek" kérdéskörből, és véleményem szerint az érdemi problémákkal kellene foglalkoznia. A témában elsősorban a közjogászok fejtették ki az érveiket[4] (vagy azok egy részét), de a két jogág között érdemi párbeszéd eddig nem alakult ki, ezért a közszerződések érvénytelensége terén próbálom meg ismét együttes
- 510/511 -
problémamegoldásra sarkallni a jogterület iránt érdeklődőket. Felvetéseim minden bizonnyal vitathatóak, vagy akár provokatívak is. Ezért szeretném is, ha vitatkoznánk róla, mert valós előrelépés csak megalapozott tudományos érvek mentén születhet.
Az egyik ilyen érdemi probléma a közszerződések érvénytelensége. A témában Auer Ádám[5] már megfogalmazott nagyon is érvényes megállapításokat, és jelen tanulmányban ezekhez szeretnék reflexiókat fűzni, illetve ennek apropóján továbbgondolni a kérdést. Auer Ádám ebben a tanulmányban amellett foglalt állást, hogy a tilos szerződések kategória mint érvénytelenségi ok lehet az a generális érvénytelenségi ok, amely a közszerződéseket betagolhatja a polgári jogi szerződési érvénytelenségi struktúrába. Kétségtelen tény, hogy a tilos szerződési klauzula egyszerűen is megvédhető azzal, hogy minden közjogi szerződés erőteljesen jogszabályhoz kötött, és bármely jogszabály megszegése tilos szerződést eredményezhet. Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy közigazgatási nézőpontból vajon maradéktalanul megfelel-e a tilos szerződés a kitűzött célnak.
A közszerződések jogában bizonyosan nem működik az a szabályozási mechanizmus, hogy a két jogág "összeadja" a saját eszközeit, és ebből elkészül egy közszerződési dogmatika. Az érvénytelenség különösen érzékeny terület, mert a két jogág fogalmi keretei sem feltétlenül ugyanazok. Több akadály nehezíti a közös nevező kialakítását. Egyrészt az, hogy a nem létező szerződés és az érvénytelen szerződés (semmis szerződés, megtámadható szerződés) értelmezési tartománya eltér. Másrészt eltérő következtetésekhez vezethet az, hogy a közszerződésre elsősorban kötelemként, vagy elsősorban közigazgatási aktusként tekintünk. Harmadrészt más lehet a funkciója a szerződések polgári jogi érvénytelenségének és a közigazgatási jogi érvénytelenségnek, negyedikként pedig megoldandó feladat, hogy miként alakítjuk ki az érvénytelenség jogkövetkezményeit. Az első két szempont annyira szorosan összefügg, hogy nem is tárgyalható elkülönülten.
Alább arra teszek kísérletet, hogy a hazai tételes jog alapján jogdogmatikai eszközökkel mindegyik területen összefoglaljam a kiindulópontokat, és meghatározzam azokat a sarokpontokat, amelyek a közigazgatási jog oldalán felmerülnek, s eltérnek a szerződések polgári jogi megközelítésétől. Egyidejűleg szeretném rögzíteni azokat a kereteket, amelyeket a polgári jog kialakított, és a közjog képviselőinek tiszteletben kell tartaniuk. Terjedelmi korlátok okán ez a tanulmány nem tud kitérni a szerződések polgári jogi érvénytelensége könyvtárnyi irodalmának bemutatására és elemzésére sem. A kitűzött célhoz nem is feltétlenül segítene ez hozzá. Jelen gondolatmenetnek az sem célja, hogy de lege ferenda javaslatot tegyen. De fontosnak tartom, hogy ha ugyanarról - most éppen a közszerződések érvénytelenségéről - gondolkodunk, minden szempont megjelenjen, és azokat a helyi értékükön kezeljük.
Az érvénytelenség a jogban több dimenzióban értelmezhető: jogáganként eltérő tartalmú, de különbséget tehetünk aszerint is, hogy egyoldalú vagy többoldalú aktusok érvénytelenségét vizsgáljuk. Közös elem azonban az érvénytelenség fogalmaiban, hogy az érvénytelennek tekintett jogi aktus olyan súlyos hibában szenved, amely megakadályozza, hogy célzott joghatás fűződjön a hibás aktushoz. Abban azonban, hogyan jutunk el az érvénytelenségi okok detektálásához, mit tekintünk érvénytelenségi oknak, és milyen következményeket fűzünk hozzá, számos különbség van.
A szerződések polgári jogi érvénytelenségi okai a Ptk.-ban szabályozottak, tehát anyagi jogi szabályoknak tekintendők. Fontos kiemelni, hogy ez az érvénytelenség mint jogkövetkezmény a létező szerződésekhez fűződik.
Az érvénytelenségi okoknak a szerződés megkötésnek pillanatában kell fennállniuk és kógensek, azoktól a felek fő szabályként nem térhetnek el. Az érvénytelen szerződések lehetnek semmisek és megtámadhatók. A semmis szerződések esetében olyan súlyos hibában szenved a jogügylet, hogy ipso iure nem fűződhet hozzá joghatás, a megtámadható szerződések esetén az érvénytelenség feltételes, csak az arra jogosult megfelelő időben és eljárásban előterjesztett kérelmére következhet be. A semmis szerződések tehát törvénynél fogva semmisek, nem kell külön kimondani a semmisségüket, a bíróságnak pedig hivatalból kell észlelnie a semmisségi okokat.
A közszerződések jogában - kizárólag a szerződések polgári jogi érvénytelenségre koncentrálva - az 1. táblázat szerint foglalhatók össze az érvénytelenségi okok.
A szerződések polgári jogi érvénytelenségi okai zárt rendszert képeznek, azok nem bővíthetők. Ebben a rendszerben a tilos szerződések a joghatási hibák körébe tartoznak, és Auer Ádám modelljében egyfajta "ernyőként" olvasztanák be a közszerződési érvénytelenségeket. Ennek megalapozásához Auer elsősorban polgári jogi érveket sorakoztat fel, bár rögzíti, hogy a közszerződéseknek meg kell felelniük a közigazgatási aktussal szemben támasztott követelményeknek is, de ezeket nem fejti ki igazán. A két jogág érvénytelenségi különbségeinek okát abban látja, hogy "az érvénytelenség közjogi joghatása és a polgári jogi joghatása nem teljesen azonos. Ennek oka véle-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
