"A versengésnek görbe útjai
s hitvány fogások sorsa büntetés.
És megvetéssel sújtanák, aki
a pálmát álnok csellel küzdené ki."
Részlet: Pierre De Coubertin: Óda a sporthoz
Devecseri Gábor fordítása
A VII. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencián hangzott el Fejes Péter és Fejes Fruzsina: Enhanced Games - a sport jövője? - című előadása,[1] amelynek kapcsán merült fel bennem néhány (továbbgondolt) észrevétel.
A szerzőpáros előadása az ún. doppingolimpiát (Enhanced Games) elemezte. Osztom az előadók aggodalmát, a jogi kiskaput kihasználó pénz mindent tönkretevő hatalmát illetően. Reménykedem jómagam is, hogy nem ez a sport jövője.
Azon gondolkodtam, hogy vajon van-e elég érvünk, amelyekkel sarokba szoríthatók az efféle elképzelések, amelyek mindenkit meggyőznek, hogy a doppingolás visszaszorításáért a felmerülő aggályok, akadályok ellenére kell tennünk. Ebben a kérdésben nem állunk jól. Ambivalens érzéseim vannak.
Elöljáróban azonosulok a tiltott teljesítményfokozó szerek és eljárások sportjogi és büntetőjogi szankcionálásával. A sportjog a fogyasztásra, a büntetőjog a forgalmazói tevékenységek tiltására fókuszál, különösen szigorú szankciókkal, ha e magatartások sértettjei kiskorúak. A büntetőjogi normák némi kritikája sem marad azonban majd el.
A tiltott doppingszerek és -eljárások elleni küzdelem alapja, egyben célja a sportolók egészségének és a fair play eszményének védelme.
A tiltott doppingszerek és -eljárások alkalmazását, mint malum in cineribus suffocare.[2] Ez azonban vágy- álom csupán, hiszen rendkívül nehéz olyan jelenség ellen eredményesen küzdeni, amelyet az emberi (örök) becsvágy (siker, pénz, megelőzni másokat stb.), a (mindenáron) győzni akarás táplál, ami életben tartotta és tartja a doppingszerek kutatását, kereskedelmét.
1. A látványsportok (atlétika, labdajátékok) a show-biznisz részeivé váltak. Mivel "there's no business like showbusiness",[3] hatalmas pénzek csábítják a sportolókat, a labdarúgó nemzetközi kupákban elképzelhetetlen összegekhez jutnak a jól szereplő csapatok és nyilván a játékosok.
A Bosman-ügy óta a játékosokért versengés miatt gyakorlatilag csillagászati magasságokba emelkedhet a sztárok fizetése. Az atlétikai Golden League-sorozat fődíja egy kilogramm arany. A különböző versenyekre (atlétika, tenisz stb.), kupasorozatokra (labdajátékok), sportgálákra, -bemutatókra történő meghívás, nemcsak megtisztelő a sportolók számára, hanem egyben szép összeggel jár, viszont e meghívásokat a korábbi sportteljesítmények alapján kell kiérdemelni. A sikeres sportoló kiváló reklámarc, aki megjelenésével segíti egy-egy termék, szolgáltatás értékesítését. Nem is szólva a luxusélet vagyontárgyai elérésének a lehetőségéről. Mindezen csábítások megingathatják a stabil eszményeket is.
2. Az egyéni ambíciókat felerősíthetik egyes országok politikai céljai, az aranyéremben mérhető nemzeti önbecsülés túláradása. A kormányok pénzügyi támogatásokkal, kedvezményekkel ösztönzik sportolóikat a minél jobb eredményre.
3. A gyógyszeriparban a tudományos eredmények - nem túlzóan - lélegzetállítóak, a világjárványok megfékezése, egyes specifikus betegségcsoportra koncentrált terápiás szerek elterjedése mind-mind a kutatások gyors fejlődését bizonyítják. Ez a fejlődés a sportban is jelentkezik, a teljesítménynövelés legális kereteinek bővítése, a rehabilitáció és más részkutatások előreviszik a sportoló egészségének megőrzését. E törekvések találkoznak a sportoló egyéni ambícióival és a politika ösztönzésére is számíthatnak.
A doppingszerek és -eljárások kutatása és tiltása terén már nem macska-egér harc folyik, hanem nyúl-teknős[4] futóversenye zajlik. Ellentétben Aesopus meséjével, nincs másik teknős. A nyúl a tudományos kutatások ütemét, a teknős a társadalmi reakciót, a joggyakorlatot, a doppingellenes küzdelem haladását jelképezi.
4. Egy-egy teljesítményfokozó szer vagy eljárás akkor tiltott, ha az felkerül a WADA listájára, azaz ismertté válik. És addig? (Tágabb értelemben vett látencia.)
- 33/34 -
5. Az első dizájner szteroid, a tetra-hidrogesztrinontra (THG) egy kölcsönös doppingvád miatt került napvilágra.[5]
6. Vajon van-e olyan alkalmazott szer, amely ismeretlen volta miatt nincs a listán? Biztosan, hiszen - ha nem is hivatalosan elismerten, de - a WADA (aktuálisan) százvalahány szerről, kemikáliáról már korábban tudott.[6] (Szűkebb értelemben vett látencia.) Megtört a tisztesség elve.
7. Léteznek olyan már ismert teljesítményfokozó szerek, amelyek kimutathatatlanok (génmanipulációk vagy IGF stb.). A már leleplezett THG egy hétig mutatható ki a szervezetből, hatása izomgyarapodás. Egy hétig ... vabank.
Nyugtathatnám magamat, magunkat, a probléma a kábítószerekkel kapcsolatban ugyanez. Vagy ismert és a tiltólistán feltűnik, vagy nem ismert még a hatóságok előtt és szabadon szedik, szívják stb., illetőleg a kísérletezgetések, összetevők változtatgatása terén is hasonló folyamatokat láthatunk.
8. Tegyük hozzá, a tiltott doppingszerek egyes betegségek terápiájaként, gyógyszerként szolgálnak (pl. a növekedési hormont a Prader-Willi-szindróma vagy a Turner-szindróma ellen, a bétablokkolókat szívritmuszavarok, magas vérnyomás, pulzusszám csökkentése érdekében alkalmazzák). Vannak országok, ahol a marihuána orvosi alkalmazása bevett gyógymód. Egy joint a depresszióra jót tesz? Orvosi szakkérdés. Természetesen ezek gyógyszerek, készítmények, ezekre az egészséges sportolóknak (még) nincs szüksége.
Visszatérve a doppingproblémára, a helyzet fonákságát jelzi, hogy a pajzsmirigy-alulműködésre használt gyógyszer (levotiroxin) és az e hatóanyaggal készült egyéb készítmények doppingszerré minősítése vitatott. Na, már most, ténylegesen sok sportoló küzd pajzsmirigyproblémával vagy izomnövelésre szedik? Reálisnak tűnik az a kérdés, ki írja fel számukra "nyakló nélkül"? Én, biztosan nem.
A fair play fogalmához felhívjuk az UNESCO Etikai Kódexét. Az ott írt definícióban a jogosulatlan előnyszerzés tilalma, továbbá az egyenlőtlen feltételek kizárásának követelménye jelenti a fair play tartalmát.[7] Nemes, egyben naiv gondolat az igazságosság, egyenlőség elvét megtartani.
1. Kezdjük a sportolókkal. Vajon egyenlőek-e a feltételek, amikor az emberek fizikai (testméret, csontozat stb.) és/vagy biokémiai (hormonháztartás, pajzsmirigy stb.) és más adottságai születésüktől fogva különbözőek? Azon sportolóknál, akiknél ezek az adottságok nem optimálisak, azoknál megvan a kísértés, hogy az engedélyezett vagy tiltott teljesítményfokozókat keressék. Például: versenyezhet (versenyzett?) olyan úszó is, akinek a lábmérete, akár egy úszóláb segítette a sikerekhez; vagy más példában az egyik sportoló szervezetében magasabb az adrenalinszint, míg a másik sportolónak e magasabb szint eléréséhez serkentőket kell szednie. A pajzsmirigy-alulműködés gyógyszerezésének anomáliáit már említettem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
