A vagyoni forgalom szerződéses gyakorlatának ismert jelensége, hogy a szerződő felek a privátautonómiájuk adta szabadsággal élve meg akarják határozni azt a bíróságot, amely esetleges későbbi szerződési jogvitájuk esetén eljárhat. Ugyancsak életszerű az a helyzet is, amikor a felek általi konszenzusos "bíróságválasztás" ellenére az eljáró bíróságot kijelölő szabályt utólag valamelyik fél sérelmesnek tartja, hivatkozik az eljáró bírói fórumot kiválasztó szabály tisztességtelenségére, illetve ezen keresztül annak érvénytelenségére. Így merül fel a jelen tanulmány azon központi kérdése, hogy lehet-e egy olyan szerződési kikötés, amely a szerződéses jogvitát elbírálni hivatott bíróságot határozza meg tisztességtelen, és ha igen, milyen feltételek alapján. A kérdés gyakorlati fontossága vitathatatlan, megválaszolása azonban korántsem egyszerű. A szerződő felek általi "bíróságválasztás" ugyanis egy meglehetősen bonyolult és többszintű szabályrendszeren keresztül érvényesülhet és ítélhető meg. A bíróságválasztó kikötés tisztességtelensége és emiatti érvénytelensége csak ebben a szabályrendszerben értelmezhető, amelynek feltérképezésére és értelmezésére vállalkoztunk az alábbiakban.
Mielőtt a bíróságválasztás tisztességtelenségének speciális témakörére rátérnénk, rögzíteni kell azt az általános szabályrendszert, amelyben maga a szerződési kikötések tisztességtelensége értelmezhető. Kiinduló normának a jóhiszeműség és tisztesség követelményét megfogalmazó polgári jogi alapelvet [Ptk. 4. § (1) bek.] kell tekinteni, amely ugyan áthatja a magánjogi viszonyok egészét, de különös jelentőséget a szerződési jogban nyer. A szerződési jogban a jóhiszeműség és tisztesség követelménye akként konkretizálódik, hogy a tisztességtelen szerződési kikötéseket a polgári jog érvénytelenséggel sújtja. Fontos azonban felhívni arra az ismert tényre a figyelmet, hogy a polgári jog nem általában, és nem minden "tisztességtelen", a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvébe ütköző szerződéses kikötést tekint érvénytelennek. Csak azok esnek a "tisztességtelen szerződési feltételek" jogintézményének hatálya alá, amelyeket a Ptk. külön, kifejezetten kiemel és idesorol.
A "tisztességtelen szerződési feltételek" elleni kötelmi jogi fellépés pusztán három szerződési formációt foglal magába, amelyek esetében az érvénytelenséggel kell számolniuk a feleknek. A szerződési kikötés tisztességtelenségéről kizárólag vagy akkor beszélhetünk, ha az adott kérdéses kikötés akár fogyasztóval akár nem fogyasztóval szemben alkalmazott általános szerződési feltételben szerepel, vagy ha a kikötés a fogyasztóval kötött szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési kikötésként jelentkezik.
Az általános szerződési feltétel és az egyedileg meg nem tárgyalt feltétel fogalma egyébként megegyezik annyiban, hogy mindkét esetben az azt alkalmazó fél az adott szerződési feltételt előre meghatározza, és ezt akként alkalmazza, hogy nem tárgyalja meg egyedileg a másik féllel. A különbség elsődlegesen az a két kategória között, hogy az általános szerződési feltételt mindig több szerződés megkötése céljából határozza meg előre és egyoldalúan az azt alkalmazó fél, míg az előre meg nem tárgyalt feltétel esetén a több szerződésben való alkalmazás célzata hiányzik. A bíróságválasztó kikötések megítélése szempontjából is jelentősége van annak, hogy a polgári jog a fenti jelenségekhez, vagyis az általános szerződési feltételekhez, illetve az előre meg nem tárgyalt fogyasztói szerződési kikötésekhez, két szabályrendszeren keresztül közelít, vagyis a konkrét szerződésben való érvényesülésükhöz egy kettős szűrőrendszert épít fel.
Elsőként említendő az a szabályrendszer, amely lehetővé teszi, hogy az általános szerződési feltétel vagy az egyedileg meg nem tárgyalt feltétel egyáltalán a szerződés részévé váljon. Mivel mindkét jogintézmény egyfajta egyoldalúságot, a felek közötti mindenre kiterjedő tárgyalások hiányát feltételezi, szükség van annak speciális normatív kontrollálására, hogy ezek a kikötések miként válhatnak a szerződés részévé. Bár a Ptk. 205-205/C. §-ai nem teljesen egyértelműek, hogy azok csak az általános szerződési feltételekre vagy az egyedileg meg nem tárgyalt feltételekre is vonatkoznak-e, álláspontunk szerint az a helyes értelmezés, hogy a nevezett szabályok mindkét viszonyrendszerre kiterjednek, még akkor is, ha a Ptk. kifejezetten csak az általános szerződési feltételekről szól ebben a vonatkozásban. Valamennyi általános szerződési feltétel, illetve egyedileg meg nem tárgyalt feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Fontos szabály az ún. meglepetés-klauzulákkal szembeni védelem, amit úgy ér el a polgári jogi, hogy külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön figyelemfelkeltő felhívást követően - kifejezetten elfogadta.
Második normarendszerként említjük az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés egyedileg meg nem tárgyalt feltétele tisztességtelenségének, és emiatti érvénytelenségének kérdéskörét. A polgári jog meghatározza azokat a normatív feltételeket, amelyek alapján egy általános szerződési feltételt, illetve fogyasztói szerződés egyedileg meg nem tárgyalt kikötését tisztességtelennek lehet tekinteni, és amelyek alapján ezek érvénytelensége fennáll. A Ptk. 209. § két ilyen tisztességtelenségi esetcsoportot szabályoz. Az (1) bek. szerint tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. A (4) bek. szerint az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tisztességtelensége a fentiek szerint megállapítható, akkor a szerződési feltétel a polgári jogi szabályok szerint érvénytelen. A fogyasztói szerződések esetében alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltétel és egyedileg meg nem tárgyalt feltétel semmis, míg a nem fogyasztói szerződés tisztességtelen általános szerződési feltétele megtámadható.
A tisztességtelen szerződési kikötések érvénytelenségével kapcsolatos fenti fejtegetésekből adódik az a polgári anyagi jogi szabályrendszer, amelyben a bíróságválasztó kikötések tisztességtelensége a polgári jog számára értelmezhető. Vagyis a bíróságválasztó szerződési kikötés polgári jogi tisztességtelensége, és emiatti érvénytelensége az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén állhat fenn:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
