https://doi.org/10.59851/psz.10.2.1
A tanulmány célja a jogszabályszerkesztési szabályok jellegének dogmatikai és gyakorlati, algoritmizációs szempontú vizsgálata, különös tekintettel a magyar és angol megoldásra. A szerző nemzetközi áttekintést ad a kodifikációs szabályok meghatározásának bevett módozatairól, rámutatva, hogy a kötelező erejű jogszabállyal (hard law) operáló magyar gyakorlat eltér az általánosan bevett útmutató vagy ajánlás jellegű (soft law) megoldásoktól. A dogmatikai vizsgálat során a tanulmány bemutatja, hogy Magyarországon a jogszabályszerkesztési szabályok alkotmányos alapokon, az Alkotmánybíróság által a jogbiztonság elvéből levezetett normavilágosság követelményéből - majd ebből fakadóan a Jat. felhatalmazása alapján - váltak kötelezővé, míg az angolszász országokban - a jogrendszeri sajátosságokból is adódóan - útmutatást hagyományosan a szakirodalom adott, a jogelméleti megközelítésben pedig a vita tárgya a szabályozás művészetként vagy tudományként való felfogása volt.
A tanulmány megállapítása szerint az elvi dogmatikai vizsgálatnál is relevánsabbak a gyakorlati szempontok: a kötelező szabályok jobban algoritmizálhatók, egzakt előírásaik könnyebben alakíthatók át gépi feldolgozásra alkalmas szabályokká. A magyar jogszabályszerkesztésről szóló rendelet és az egyesült királyságbeli útmutató konkrét példáin keresztül - a jogszabályok szerkezetének, fogalomhasználatának és logikai felépítésének vizsgálatával - a szerző rámutat, hogy a két jogrendszer eltérő megközelítése ellenére számos hasonlóság fedezhető fel, a hard law rendszerek algoritmizációs előnye azonban egyértelműen megmutatkozik.
A soft law szabályok a magyarázó jellegükre és gazdag példatárukra tekintettel ugyanakkor a jövőben, különösen a mesterséges intelligencia tanításánál fontos szerepet kaphatnak. A szerző utal rá, hogy mind Magyarországon, mind az Egyesült Királyságban működik már jogszabályszerkesztést támogató elektronikus rendszer, de ezek még nem alkalmaznak mesterséges intelligenciát. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy a jobb jogalkotás kulcsa a jövőben a szabálymotorok és a mesterséges intelligencia ötvözésében rejlik, amelyhez a normatív előírásokat kiegészítő útmutatók jelenthetik a legbiztosabb utat.
Kulcsszavak: jogszabályszerkesztési szabályok jellege, normavilágosság, elektronikus jogszabály-előkészítés, hard law-soft law, algoritmizáció és mesterséges intelligencia a jogalkotásban
The aim of the study is to examine the nature of legislative drafting rules from both a dogmatic and a practical, algorithmization-oriented perspective, with particular regard to the Hungarian and UK approaches. The author provides an international overview of the established solutions to defining legislative drafting rules, highlighting that the Hungarian practice of operating through binding legislation (hard law) differs from the more widely used guideline- or recommendation-based (soft law) models. The dogmatic analysis shows that in Hungary legislative drafting rules acquired mandatory force on constitutional grounds, derived from the Constitutional Court's case-law on the principle of legal certainty and the requirement of clarity, and subsequently on the basis of the authorization contained in the Act on Legislation. By contrast, in the Anglo-Saxon countries guidance has traditionally been provided by legal scholarship, and in the theoretical debate the central issue has been whether legislative drafting should be regarded as an art or a science.
According to the study, practical aspects prove even more relevant than dogmatic considerations: mandatory rules are more suitable for algorithmization, since their exact prescriptions are more easily transformed into rules amenable to machine processing. By analysing concrete examples taken from the Hungarian decree on legislative drafting and from the United Kingdom's Drafting Guidance - focusing on structure, terminology and logical construction - the author demonstrates that, despite the different legal systems and approaches, significant similarities can be identified, although the algorithmic advantage of hard law regulation is evident.
At the same time, soft law rules - owing to their explanatory nature and illustrative examples - may, in the future, play an important role particularly in the training of artificial intelligence. The study notes that electronic systems already exist in both Hungary and the United Kingdom to support legislative drafting, but none of them yet apply artificial intelligence. The conclusion of the study is that the future path may lie in the combination of rule-based engines and artificial intelligence, for which the best solution would be complementing normative rules with guidance.
Keywords: legislative drafting rules, clarity, digital law-making, hard law - soft law, algorithms and artificial intelligence in legislation
- 5/6 -
A tanulmány elsődleges célja a jogszabályszerkesztésre vonatkozó szabályok jellegének vizsgálata. Szemben a világ más részein tipikus ajánlásjellegű útmutatókkal, iránymutatásokkal, e szabályok Magyarországon normatívan, kötelező erejű jogszabályban vannak meghatározva.
A tanulmányban összehasonlító jelleggel bemutatjuk más országok gyakorlatát, összevetve különösen az angolszász világban tipikus soft law megoldást a Magyarországon és néhány közép- és kelet-európai országban fellelhető kötelező (hard law) formákkal.
Ezt követően megkíséreljük először dogmatikai oldalról megvilágítani a magyar megoldás okait, és összevetni azt az angol dogmatikai gondolkodással, utalva az angolszász világban bevett "művészet vagy tudomány" vitára.
Ezt követően, a tanulmány fő fókuszaként azt vizsgáljuk, milyen praktikus előnyök rejlenek a jogszabály-előkészítés módszertani támogatásának ilyen vagy olyan megvalósításában. Vizsgálati alaptételünk szerint ugyanis a jogszabályszerkesztési szabályok kötelező jellege jelentős előnyöket biztosít a szabályok - szűk értelemben vett - algoritmizációjában. A magyar jogszabályszerkesztési szabályok, valamint az egyesült királyságbeli szövegezési útmutató összevetésével példákon keresztül mutatjuk be ezt. E szövegek alapján kitérünk arra is, milyen tekintetben jelenthet előnyt az ajánlásként, gyakorlati példákkal együtt közzétett soft law megoldás - utalva a mesterséges intelligencia potenciális használatára.
Vizsgálatunk jelentősége abban áll, hogy a jogalkotási, jogszabályszerkesztési és -szövegezési szabályok, valamint azok minősége, alkalmazhatósága, esetleges kikényszeríthetősége meghatározó jelentőségű a jogalkotás és a jogszabályok minősége szempontjából.[1] A jogszabályok minősége ugyanis nemcsak a tartalmi elemek, hanem a világosság, a szerkezet és a szövegezési technika függvénye is.[2] A jogalkotás minősége és világossága alapvető fontosságú a jogszabályok végrehajthatósága szempontjából, hiszen a jól megfogalmazott, egyértelmű jogszabályok nagyobb eséllyel váltják ki a kívánt hatásokat, míg a homályos, bonyolult szövegezés jelentősen csökkenti a jogkövetést és a végrehajtás eredményességét.[3] A jogalkotás magas minősége elősegíti a politikai szabályozási célok költségindokolt, következetes és hatásos megvalósítását, valamint hozzájárul a hatékony és eredményes szabályozási rendszerekhez, amelyek a közérdeket szolgálják és hoz-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
