Lehet-e egy nő egyszerre élsportoló és anya kompromisszumok nélkül? A sportpályán túl, az élet nagy döntéseiben is győztesekre van szükség. A sportolói és hétköznapi munkavállalói életút talán egyik legfontosabb összehasonlítási pontja a családalapítás. A két karrierút azonban számos ponton eltér egymástól. A várandóssággal összefüggő jogi védelem alapvető célja, hogy egyidejűleg biztosítsa a nők munkavállalási lehetőségét és a gyermekvállaláshoz fűződő jogát. A gyermekvállalás és az élsport összehangolása nemcsak jogi, hanem gazdasági, társadalmi és szociálpolitikai kérdés is, amely a modern munkaerőpiac fenntarthatóságához nélkülözhetetlen. Miként lehet azonban egy időben versenyt futni az idővel és megfelelni a társadalmi nyomásnak?
Can a woman be a professional athlete and a mother at the same time without compromising either role? Beyond the sports field, winners are also needed in the big decisions of life. Perhaps one of the most important points of comparison between the lives of athletes and everyday workers is starting a family. However, the two career paths differ in many ways. The fundamental purpose of legal protection related to pregnancy is to simultaneously ensure women's employment opportunities and their right to have children. Reconciling parenthood and elite sport is not only a legal issue, but also an economic, social, and socio-political one, which is essential for the sustainability of the modern labour market. But how can one race against time and meet social pressures at the same time?
Kann eine Frau gleichzeitig Leistungssportlerin und Mutter sein, ohne Kompromisse eingehen zu müssen? Nicht nur auf dem Sportplatz, sondern auch bei den großen Entscheidungen im Leben braucht es Gewinner. Einer der vielleicht wichtigsten Vergleichspunkte zwischen dem Leben einer Sportlerin und dem einer normalen Arbeitnehmerin ist die Familiengründung. Die beiden Karrierewege unterscheiden sich jedoch in vielerlei Hinsicht. Das grundlegende Ziel des Rechtsschutzes im Zusammenhang mit der Schwangerschaft ist es, gleichzeitig die Beschäftigungsmöglichkeiten von Frauen und ihr Recht auf Kinder zu gewährleisten. Die Vereinbarkeit von Mutterschaft und Spitzensport ist nicht nur eine rechtliche, sondern auch eine wirtschaftliche, gesellschaftliche und sozialpolitische Frage, die für die Nachhaltigkeit des modernen Arbeitsmarktes von entscheidender Bedeutung ist. Wie kann man jedoch gleichzeitig gegen die Zeit antreten und dem gesellschaftlichen Druck gerecht werden?
A sportjog és a munkajog eltérő, de egymást kiegészítő eszközökkel védik a gyermekvállalás előtt álló nőket. Míg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a várandóssággal és anyasággal kapcsolatban minden nő számára munkajogi védelmet biztosít a felmondási tilalommal, a részmunkaidő alkalmazotti kezdeményezésre kötelező kikötésével, a szülési szabadsággal és más távollétet biztosító eszközökkel, addig a sportjog területén jóval szerteágazóbb a helyzet. Hazai viszonylatban a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény) határozza meg az élsportolói életforma alapvető jogi kereteit, eltérő rendelkezés hiányában pedig az Mt. alkalmazandó. A hagyományos gondolkodást meghaladó vezetői-jogi felfogásra utal, hogy bizonyos sportágakban szövetségi, klub- vagy nemzetközi szintű szabályozó mechanizmusokat hívtak életre az élsportoló nők családalapítás miatti ideiglenes karriermegszakításának rendezésére. A garanciális jellegű rendelkezések - mint a visszatérés lehetőségének biztosítása - mellett ugyanakkor a pénzügyi és szerződéses védelem gyakran korlátozottabb formában jelenik meg. A hétköznapi munkavállaló nők jogai ugyanis az Mt. által egységesen és törvényi erővel védettek, a professzionális sportoló nők jogállása azonban speciális kihívásokkal szembesíti nemcsak a jogalkotót, hanem esetről esetre a szerződő feleket is.
A bevezető gondolatokból is nyilvánvalóvá válik, hogy élesen elkülöníthető a gyermekvállalás általában és az élsportban megnyilvánuló vetülete. Egy hagyományos munkakörben dolgozó nő számára a családalapítás - bár sosem könnyű döntés - mégiscsak beágyazódik egy kiszámítható, védett jogi keretbe. Gondtalanul tervezhet, hiszen munkaviszonyát a munkajog eszközei védik. Az anyaság számára védett státusz, nem kell titkolnia, és minél hamarabb bejelenti munkáltató-
- 21/22 -
ja felé, annál korábban ismertté válik a munkáltató számára az őt megillető jogi védelem. Elkerüli a szigorú értelemben vett döntési kényszer, hogy választania kelljen a karrierje és családalapítási tervei között, hiszen a kettő egy ideig párhuzamosan zajlik egymás mellett. A gyermek születése után joggal térhet vissza a munkahelyére, ugyanabba a pozícióba, melyet korábban betöltött.[2] A munkáltatót ugyanis a távollét megszűnését követően a munkaszerződésben foglaltak szerint terheli a foglalkoztatási kötelezettség, tehát a visszatérni kívánó anyukát - általános szabály szerint - az eredeti munkakörében köteles újra foglalkoztatni. A kivételes esetektől eltekintve tehát azt állíthatjuk, hogy a hagyományos (értsd: nem sportolói) munkakörű munkavállaló általánosságban véve bízhat abban, hogy a munkajog eszközei megfelelő védelmet és garanciát biztosítanak számára az anyasággal összefüggésben.
Az élsportoló nő azonban jellemzően nem ezzel az "idilli" képpel találkozik, amikor az anyaság kérdésével szembesül, hiszen a felhőtlen boldogság egyszerre keveredik számára a karrierkockázat bizonytalanságaival. A sportkarriernek ugyanis van "természetes lejárati ideje". Amíg egy hagyományos munkavállaló - az olyan munkaköröktől eltekintve, mint például egy balett-táncos, egy fizikai munkát végző nehézipari munkás vagy épp egy bányász - egészen a nyugdíjba vonulásig azonos munkakörben folytathatja tevékenységét, a professzionális sportolói életút évei meg vannak számlálva. Megengedő becsléssel kimondható, hogy az aktív fizikai igénybevételt megkívánó életforma maximum huszonöt-harminc éven át űzhető. A sporttársadalom körében kiemelt figyelem irányul a négyévente megrendezésre kerülő élsportolói csúcseseményen, az olimpiai játékokon való részvételre, hiszen minden élsportoló álma, hogy a legjobbak között mérettesse meg magát és jusson fel a dobogó legmagasabb fokára - akár többször is. Ehhez viszont nemcsak a csúcsforma időzítésével, hanem a sportolói karrier hosszával is "megfelelően" kell gazdálkodni, hiszen a sikerek lemondással járnak.
Létezik egyáltalán optimális időpont a várandósságra az élsportolók számára? Ha feltételezzük is létezését, következtetésül megállapítható, hogy a gyermekvállalás előtt álló élsportoló nő kényszerhelyzetbe kerül a biológiai órájának és az anyai vágyainak a versenynaptárhoz történő igazításban. Nem mindegy ugyanis, hogy a húszas évei közepén és egyben akár sportolói karrierjének csúcspontja közelében járó sportoló az olimpiai álmairól vagy családalapítási terveiről mond le. Mindkettő viszonylagosan életkorhoz kötött, így később, további évek elteltével bármelyiket sokkal nehezebb megvalósítani.[3]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
