A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat, részvénytársaságnál alapszabály (a továbbiakban együttesen: társasági szerződés vagy létesítő okirat) elfogadása szükséges. A társasági szerződés a társaság működése alatt - bizonyos korlátok között1 már az előtársasági létszakaszban is - módosítható. A társasági szerződés módosítása többféle formában történhet (okirattal, legfőbb szerv vagy az ügyvezetés határozatával, de a cégbíróság végzésével is). A társasági szerződésmódosítás a tartalma alapján lehet cégjegyzéki adatot érintő vagy nem érintő, illetve lehet olyan is, hogy a módosítás egyik része a cégjegyzéki adatot érinti, másik része nem. A társasági szerződés és a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítására irányuló per megindításához alapul szolgáló lehetséges okok egymástól eltérőek és az ehhez rendelkezésre álló pertípusok különbözőek, amelyeket többféle szempontból kell megvizsgálni (pl. az okirat alapján a cégjegyzékbe való bejegyzés megtörtént-e vagy sem, az igényérvényesítés milyen pertípusban történik, mert ezek kihatással vannak - egyebek mellett - a perbeli legitimációra és a perindításra nyitva álló határidőre).
A gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és szerveinek működését, megszűnését, továbbá a társaság alapítóinak és tagjainak (részvényeseinek) jogait és kötelezettségeit a Gt.2 szabályozza. A Gt. kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni3.
Ebben a tanulmányban a társasági szerződés és a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének azokat az anyagi jogi és eljárásjogi szabályait tekintem át (a téma tárgyához képest rendkívül röviden), amelyek a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó szabályaihoz és az igényérvényesítés Pp.-ben meghatározott eljárási rendjéhez képest speciálisnak minősülnek. Ennek során lehetőség nyílik a bírói gyakorlatban felmerült néhány probléma megismerésére is.
A társasági szerződés érvénytelenségének a kérdése a gazdasági társaság különböző létszakaszaiban merülhet fel. A Gt. a társasági szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályokat a cégbejegyzés időpontjának tükrében állapítja meg. Ennek oka, hogy a cégbejegyzés előtt a társasági szerződéssel létrehozni kívánt szervezet még nem vált az üzleti élet teljes jogú alanyává, a hibás alapítás jogkövetkezményeként a folyamat az előtársasági működéstől függően több-kevesebb nehézséggel még visszafordítható. A konstitutív hatályú cégbejegyzéssel azonban a vállalkozás jogilag is létrejön, számtalan jogviszony alanyává válik, amelyek visszarendezése a létesítő okirat érvénytelensége ellenére is gyakorlatilag lehetetlen. Ugyanakkor a piaci élet szereplőit sem lehet bizonytalanságban tartani - hosszú időtartamban különösen nem - arra nézve, hogy valamely vállalkozás teljes jogalanyisága megkérdőjelezhetetlenül létrejött-e, kockázatos-e vele (a szükségszerű gazdasági kockázatokon felül) üzleti kapcsolatot létesíteni.
A Gt. 12. § (3) bekezdése szerint a társaság jogerős cégbejegyzéséig a társasági szerződés érvénytelenségére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, míg a jogerős cégbejegyzés után a társasági szerződés megtámadására nincs mód, és a semmisség megállapításának is csak a Ctv.4-ben szabályozott perben és a Gt. 12. § (4) bekezdésének a)-e) pontjaiban nevesített, taxatíve felsorolt semmisségi okokból van helye.
A Gt. 12. § (3) bekezdése alapján a gazdasági társaság cégbejegyzését megelőzően a társasági szerződés érvénytelenségére a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó szabályai szerint lehet hivatkozni, tehát semmisségi okokra (jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülése, uzsora, jóerkölcsbe ütközés) és megtá-madhatósági okokra (tévedés, megtévesztés, fenyegetés, aránytalan előny kikötése, tisztességtelen általános szerződési feltételek használata). A Ptk. alapján jogszabályba ütközés mint semmisségi ok körébe beletartoznak a Gt. 12. § (4) bekezdésében meghatározott semmisségi okok is.
A cégbejegyzés megtörténte előtt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó anyagi jogszabályai alapján kezdeményezhető. Az ilyen perekben alkalmazandó speciális eljárási szabályt a Ctv. nem tartalmaz, a Gt. 12. § (5) bekezdése (felhívni a társaság tagjait - amennyiben ez lehetséges - az érvénytelenség kiküszöbölésére) pedig csak a Gt. 12. § (4) bekezdésében nevesített érvénytelenségi ok cégbejegyzést követően megállapított fennállása esetére vonatkozik. A rendelkezés alkalmazása mégis célszerű a cégbejegyzést megelőzően a Ptk. alapján, de nem a Gt. 12. § (4) bekezdésébe tartozó semmisségi okra alapítottan indított perekben is.
A cégbejegyzés megtörténte előtt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per felperese bárki lehet, aki a perben a jogi érdekét valószínűsíti. Az ilyen per elvileg bármikor kezdeményezhető, ennek időbeli korlátját a cégbejegyzés megtörténte jelenti.
A per alperese - a társasági szerződés ellenjegyzésétől, illetve közokiratba foglalásától5 kezdődően - az előtársaság, amennyiben van előtársasági működés, egyébként a társasági szerződést aláíró tagok6. Az előtársaság jogképes, amelyre a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni a Gt.-ben nevesített néhány eltéréssel7, amelyek között perképességgel kapcsolatos rendelkezés nincs. Mindegyik gazdasági társaság jogképes, pert indíthat és perelhető8 (perképes), tehát az előtársaság is perképes. Amennyiben nem volt előtársasági működés, akkor értelemszerűen a társasági szerződést aláíró alapítók az alperesek.
A Ctv. a cégbejegyzés iránti kérelem elbírálásának határidejét rendkívül rövid időtartamban állapítja meg9, ezért úgy tűnhet, hogy az előtársasági létszakasznak a cégbejegyzés előtt a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult pereknél nincs is gyakorlati jelentősége. Ha a peres eljárások időtartamára gondolunk, akkor talán valóban nincs, azonban elvileg mégis lehet jelentősége, ugyanis a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtására megállapított határidő10 elmulasztása esetén - bármilyen hosszú időtartamú is a késedelem - a cégbíróság legfeljebb pénzbírsággal sújthatja a kötelezettségét késedelmesen teljesítő személyt (a vezető tisztségviselőt)11, önmagában a késedelem nem szolgálhat alapul a cégbejegyzés iránti kérelem elutasításához. Ebből pedig az is következik, hogy elvben mégsem lehet kizárni a viszonylag hosszabb időtartamú előtársasági létszakaszt12.
Mi történik azokkal a perekkel, amelyek a cégbejegyzést megelőzően indultak a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt, és a per folyamatban léte alatt a társaság cégbejegyzése megtörténik?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
