Megrendelés
Infokommunikáció és Jog

Fizessen elő az Infokommunikáció és Jogra!

Előfizetés

Hajdú József: A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra, avagy elveszik-e a robotok az ember munkáját (IJ, 2020/2. (75.), 3-9. o.)

Bevezetés

A technológia változása sokkal több állás megszűnéséért felelős, mint a szabad kereskedelem, és ez a tendencia a technológia további fejlődésével a jövőben szinte megállíthatatlanul folytatódni fog.[1] Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás elterjedése miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a munkavállalók. A kitettség - legalább - kétirányú: 1. felváltás (ember helyett robotot alkalmaznak) vagy 2. avulás (a munkavállaló nem rendelkezik elégséges digitális ismerettel, hogy meg tudja tartani a meglévő munkáját vagy alkalmazkodjon az új kihívásokhoz.) Ezért fogalmazódik meg a kérdés, hogy a robotok elveszik-e az ember munkáját. A kutatásban - némileg leegyszerűsítve - erre kerestünk választ.

A londoni Future of Work (A munka jövője) konferencián hangzott el 2015-ben - az Oxfordi Egyetem szakértői által készített tanulmány alapján -, hogy húsz éven belül gépek tölthetik be napjaink állásainak a felét és a robotok nemcsak a kék galléros fizikai, hanem a fehér galléros szellemi munkavégzőket is képesek lesznek helyettesíteni.[2]

Ezzel párhuzamosan amerikai kutatók az amerikai statisztikai hivatal adatait komplex gépi tanulási algoritmusokkal elemezve, arra a megállapításra jutottak, hogy a következő 20 év során az amerikai állások 47 százalékát "fenyegetik" a robotok.[3]

Kiindulási tételként feltételezzük, hogy a közelebbi jövőben a technológia nem fogja teljes mértékben feleslegessé tenni az emberi munkát, ugyanakkor a munkaerőpiacra és a jövedelemegyenlőtlenségre gyakorolt hatása miatt már most érdemes foglalkozni lehetséges következményeivel. Néhány megkerülhetetlen kérdés: a) Hogyan lehet elérni, hogy az innováció építse és ne rombolja a társadalmakat? b) Milyen oktatást (általános és szakképzés) érdemes kialakítani ahhoz, hogy az emberek rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz? c) Hogyan lehet megváltoztatni a szociális ellátórendszert, hogy a technológia által kiszorított rétegek megélhetése és szociális biztonsága ne kerüljön veszélybe?[4]

A történelemben az ipari fejlődés jellemzően krízist okozott a munkavállalók oldalán. Először megjelent a gőzgép, később a robbanómotor, majd az elektromosság és a digitalizáció alkalmazása a termelésben és szolgáltatásban. A fejlődés minden egyes lépcsőfokánál szembe kellett nézni azzal a problémával, hogy miből fognak megélni azok az emberek, akiknek a munkáját az új találmány feleslegessé tette. Közismert, hogy az 1800-as évek elején a ludditák egyszerűen szétverték a gépeket. Kérdésként merül fel, hogy mit fognak csinálni a robotok és az MI miatt munkájukat tartósan[5] elvesztő milliók?[6] Ennek a kérdésnek a vizsgálata azonban meghaladja a jelen kutatás kereteit.

A fentiek alapján alapvető kérdésként merül fel, hogy jó-e az embernek, ha a gép dolgozik helyette? Az utóbbi bő száz évben ez a kérdés valahogy mindig megoldódott, viszont most kialakulóban van egy olyan paradigmaváltás, aminek a végkifejlete jelenleg beláthatatlan és negatív szcenárióként szignifikáns változást eredményezhet a munkaerőpiacon.[7]

1. A robotika fejlődésének általános trendjei

Rövid időn belül kiugró növekedés várható az értékesített robotok piacán,[8] amely a high-tech fejlesztéseket mindennapivá teszi, de jelenleg még úgy látszik, hogy az emberekre is szükség lesz.[9] Az ehhez kapcsolódó legfontosabb robotipari trendeket vizsgálta az International Federation of Robotics (továbbiakban: IFR) 2017-es jelentése.[10] Ez alapján egy ipari robot állandó, magas minőségű termékeket tud előállítani, nem fárad el, ezáltal akár 24/7-ben is végezheti munkáját, így tulajdonképpen a teljesítménye megegyezik 3 teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóéval. Nem kell neki fűtés, világítás,[11] munkaegészségügy és -védelem, társadalombiztosítás stb. Ebből adódóan a gyártás költségei csökkennek, amelyeket még jobban redukál a jobb anyaggazdálkodás és a minimális hibás termék. A nyilvánvaló előnyökön kívül, több rejtett pozitívummal is jár az automatizáció. A legújabb fejlesztésű robotok kezelése és programozása nagyon egyszerű, bárki számára elsajátítható feladat. Míg a gyári munkások nagyrészt csak a saját feladatrészük elvégzésére vannak beosztva, betanításuk pedig időigényes, addig a robotok gyorsan átprogramozhatóak, ezáltal rövid időn belül egy számukra teljesen új feladatot is hatékonyan elvégeznek. Emellett a robotok - ezen belül is az úgynevezett könnyű robotok - sokkal kevesebb helyet foglalnak, így a vállalatok optimalizálni tudják helykihasználásukat is. Ezek az előnyök mind hozzájárulnak a termelési költségek csökkentéséhez, amely talán a robotok egyik legnagyobb erőssége. Mindezt több iparág is felismerte, ami a robotika gyors fejlődését hozta el.[12] Beside the industrial robotics, the robotic process automation (or RPA) is also spreding as a new form of business process automation technology based on metaphorical software robots (bots) or on artificial intelligence (AI)/digital workers.[13]

A szorosabb ember-robot együttműködéshez mindkét fél a saját erősségeivel járul hozzá: a robotok gyorsasága és precíziója kombinálva az emberi kreativitással és intelligenciával az eddigi leghatékonyabb termelést teszi lehetővé.[14] Az együttműködő robotokat[15] (kobot) pontosan ezért alkották: a humán munkaerő segítésére.[16] Az emberi munka megkönnyítése mellett a veszélyt jelentő faktorok csökkentése is jelentős tényező.[17] A kobotok képesek biztonságosan elvégezni a munkavédelmi szempontból kockázatos feladatokat is, ugyanakkor szenzoraiknak köszönhetően az emberekre alapvetően nem jelentenek veszélyt, de a kérdés mélyebb összefüggéseinek a vizsgálata megkerülhetetlen.[18] Megjelenésük lehetővé tette, hogy a kis- és középvállalatok is automatizálják gyártásukat, kihasználhatják a robotok rugalmasságát és felhasználóbarát működésüket.[19] A fejlett robotok háromdimenziós térfelismerő rendszerüknek köszönhetően könnyen, szinte azonnal alkalmazkodnak az új munkaállomásokhoz.[20]

A következő állomás az úgynevezett okos gyár megvalósulása, amelynek egyik legfontosabb előfeltétele a mobil robotok elterjedése. A mobil robotok legnagyobb erőssége, hogy önállóan tudnak mozogni a különböző munkaállomások között, támogatva ezzel a humán-robot együttműködést, végső soron pedig a gyártási folyamatok rugalmasabbá tételét. Emellett a szerszámgépek automatizálása lehetővé teszi, hogy egyetlen vezérlőegység által irányítva a robotok összehangoltan dolgozhassanak. Ebből kifolyólag a munkahelyi vezető által kiadott parancsokat a robotok egyedül végre tudják hajtani, nincs szükség külön programozásra.[21]

Az alacsony költségű, rövid élettartamú robotok tömeges alkalmazása szintén előtérbe került. Az elektronikai összeszerelőipar részéről egyre nagyobb az igény ezekre az olcsón fenntartható, egyszerűbb szerelési feladatokra alkalmas robotokra. Természetesen nem helyettesíthetik a high-tech robotrendszereket, de kifejezetten alkalmasak például okostelefonok, tabletek összeszerelésére. Az elmúlt években Koreában[22] figyelhető meg az olcsó robotok nagyarányú elterjedése.[23]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére