A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara szervezésében a Polgári Eljárásjogászok Nemzetközi Szervezetének (International Association of Procedural Law - IAPL) megbízásából 2010. szeptember 23-25-én került sor a polgári eljárásjog aktuális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencia megrendezésére. A konferencia az "Electronic Jusitce - Present and Future", azaz "Az elektronikus igazságszolgáltatás jelene és jövője" címet viselte. Az előadások zömében angol nyelven, míg a viták angol és német nyelven folytak. A tudományos eseményre kereken száz, a polgári eljárásjoggal foglalkozó szakember regisztrált a világ három kontinenséről, összesen huszonöt országból.
A számítógépek elterjedéséről és a világháló használatának a polgári igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásáról tartott konferencia résztvevőit szeptember 23-án Peter Gottwald professzor, az IAPL elnöke, illetve Berke Gyula egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntötte. Őket a tudományos rendezvény házigazdája, Kengyel Miklós professzor, a Pécsi Tudományegyetem Polgári Eljárásjogi és Jogszociológiai Tanszékének vezetője követte, aki ünnepi megnyitó beszédében elmondta, hogy külön megtiszteltetés számára, hogy a három nagyváros, Salvador de Bahia, Valencia és Torontó után a magyar egyetemi városba, Pécsre látogattak a világ polgári eljárásjogászai. A konferencia időpontjára két okot hozott fel a professzor: az egyik ezek közül az, hogy Pécs 2010-ben Európa egyik Kulturális Fővárosa, a másik ok pedig a magyar polgári eljárásjog történetéhez kapcsolódik. Ugyanis idén éppen száz éve történt, hogy mintegy húsz éves vita és előkészítő munka után 1910 őszén a magyar parlament alsóháza, majd decemberben a felsőház is elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot, mely az idők során Plósz Sándor, a kiváló eljárásjogász nevével fonódott össze. A konferencia témája kapcsán a házigazda leszögezte, hogy nem volt könnyű feladat azt kiválasztani, hiszen olyan területét kellett megjelölni a polgári eljárásjognak, mely a jelenleg aktuális és kedvelt európai jogharmonizációs téma mellett képes olyannyira felkelteni a polgári eljárásjogászok figyelmét a világ minden táján, hogy annak megvitatásáért akár több ezer kilométernyi utazásra is vállalkozzanak. A szervezők választása végül - Gottwald elnök úr tanácsára - az elektronikus igazságszolgáltatás (e-justice) témájára esett, amely - bár 1999 óta több konferencia kapcsán felmerült - ez alkalommal szerepelt egy nemzetközi kollokvium fő témájaként. Kengyel professzor szavaival: "(…) ezáltal ugyanis lehetőség nyílik a résztvevők számára, hogy a modern információs technológiának a polgári eljárás kapcsán kifejtett lehetőségeit megvizsgálják, kezdve a keresetlevél elektronikus úton való megküldésétől az elektronikus bizonyításfelvételen át egészen a modern információs technológia segítségével történő végrehajtásig. Nagy figyelmet kívánunk fordítani arra, hogy az elektronikus eljárás elterjedése milyen hatást fejt ki a polgári eljárás hagyományos alapelveire. Általános tapasztalat ugyanis, hogy óriási ellentét feszül a polgári eljárás évszázados alapelvei (nyilvánosság, szóbeliség közvetlenség) és a modern információs technológia alkalmazása között. Ezt az állapotot már nem lehet sokáig fenntartani! A digitális technika hatására a hagyományos polgári eljárásjognak egyre több szabálya változik meg, először alternatív, majd kötelező jelleggel, mígnem a mennyiség átcsap minőségbe és évszázados dogmák omolhatnak össze. Sokan teszik fel azt a kérdést, hogy a jövő embere, akit én homo interneticusnak nevezek, vajon mit fog megérteni és megőrizni a jelenlegi bírósági kultúrából és a szimbolikus jelentéstartalmakból? A konferencián talán erre a kérdésre is választ kaphatunk."1
A két napig tartó konferencia során hat nézőpontból vizsgálhatták meg a résztvevők a modern információs technológiának a polgári perre gyakorolt hatásait a referensek, illetve a korreferensek jóvoltából.
A konferencia első témája a "Course of Proceedings by Electronic Means", azaz "Perfolyam elektronikus eszközök útján" címet viselte. A téma Neil Andrews, a Clare College (Cambridge, Egyesült Királyság) professzorának vezetésével került feldolgozásra. A főreferens Masanori Kawano, a Fukuoka Egyetem (Japán) "Electronic Technology and Civil Procedure - Applicability of Electronic Technology in the Course of Civil Procedure", azaz "Az elektronikus technológia és a polgári per - Az elektronikus technológia alkalmazása a polgári per folyamán" című angol nyelvű referátumában a résztvevők az információs technológiai eszközöknek a polgári perben betöltött szerepéről hallhattak röviden. A professzor négy szintet jelölt meg és mutatott be a bíróság és a felek, illetőleg képviselőik közötti kommunikáció tekintetében: (1) a polgári per kezdetét, (2) a felkészülést a tárgyalásra és a releváns bizonyítékok bemutatását a bíróság előtt, (3) a tárgyalást, valamint (4) a határozat és a fellebbezés kézbesítését. Az egyes szintek, valamint a sommás eljárások elektronikus lebonyolításának részletes elemzése és nemzeti megoldásokkal való illusztrálása után a japán professzor előadása végén megállapította, hogy "Az IT bevezetése a kommunikációba - különösen a videokonferencia-rendszer bevezetése a tárgyalás terén - hozzájárul a hagyományos polgári per néhány nehézségének csökkentéséhez, azonban a virtuális bíróság megvalósítása által történő korlátlan bevezetése a hagyományos polgári
-187/188-
per néhány olyan alapvető tulajdonságát kell hogy megváltoztassa, melyek az emberi kapcsolatokon alapulnak. Kétségtelenül szükség van bizonyos mértékben az IT bevezetésére a polgári perben, azonban mérlegelni kell, hogy vajon a bevezetését üdvözlik-e a felek, valamint hogy egy mechanikus rendszer bevezetése által egy monitoron keresztül történő észlelése a másik félnek és az emberi elem kiküszöbölése a polgári perből vajon egy megkívánt fejlődés lehet-e. Az IT bevezetése egyik oldalról anyagi probléma és szükséges lehet a költséghatékonyság mérlegelése, azonban a polgári per emberi szempontjainak megfontolását sem lehet figyelmen kívül hagyni."2 Az első téma főreferense után a korreferensek következtek, akik közül Elena Avakyan, az Orosz Igazságügyi Minisztérium (Moszkva, Oroszország) munkatársa "Electronic Justice in the Russian Federation: Present and Future", azaz "Elektronikus igazságszolgáltatás az Oroszországi Föderációban: jelen és jövő" címmel, Robert Kulski, a Łódź Egyetem (Lengyelország) docense "Some Remarks on the Course of Polish Electronic Proceedings by Writ of Payment", azaz "Néhány megjegyzés a lengyel elektronikus fizetési meghagyásos eljárás kapcsán" címmel, valamint Majid Pour-Ostad, az I.A.U. (Central Tehran Branch) Jogi Karának (Teherán, Irán) docense "Electronic Justice in Tehran", azaz "Elektronikus igazságszolgáltatás Teheránban" címmel tartotta referátumát, melyek mindegyike a nemzeti eljárások közül emelte ki és mutatta be azt, illetőleg azokat, melyeket alkalmasnak találtak az elektronikus úton történő lebonyolításra, illetve igyekeztek némi gyakorlati tapasztalatról is beszámolni az eljárások kapcsán.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
