A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 97. §-a módosította az 1991. évi IL. törvény 2. és 3. §-át. A 2001. január 1. napjától hatályos 2. § (5) bekezdése értelmében a törvény csődeljárásra és felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell. A 3. § (1) bekezdése a) pontjának utolsó mondata szerint gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés és a sportegyesület is. Az idézett törvényi szabályozásra figyelemmel több sportegyesület ellen indult felszámolási eljárás, melyek egy része már jogerősen be is fejeződött. Visszatérő gyakorlati problémaként jelentkezett azonban az, hogy a felszámolók a zárómérlegben a felszámolási eljárás le nem rótt illetékéről történő rendelkezésre tettek indítványt.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2001. szeptember 1. napjától hatályos módosítása alapján a felszámolási eljárásban korábban biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog megszűnt, a felszámolási kérelem előterjesztőjének a kérelemre illetéket kell lerónia. A 44. § szerint ennek mértéke jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 40 ezer forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 15 ezer forint. A sportegyesület a Ptk. 61. §-ára figyelemmel jogi személy, így az ellene benyújtott felszámolási kérelemre a hitelezőnek 40 ezer forint illetéket kell lerónia, ha az eljárás 2001. szeptember 1. napja után indult, s ez esetben a felszámolás jogerős elrendelése esetén e költségét hitelezői igényként érvényesítheti.
A 2001. szeptember 1. napja előtt kezdeményezett felszámolási eljárásban azonban erre nem került sor a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán. Ugyancsak elmaradt, illetve elmarad az illeték lerovása abban az esetben, ha személyes illetménymentességet élvező hitelező nyújt be felszámolási kérelmet, függetlenül attól, hogy a kérelem 2001. szeptember 1. napja előtt vagy után érkezett a bírósághoz. Végül lehetséges, hogy az adós sportegyesület maga kezdeményezi a felszámolást. Ezekben az esetekben kérdés, hogy a sportegyesület mint adós és eljárást kezdeményező fél köteles-e illetéket leróni a felszámolási kérelemre, illetve ha illetékmentességben részesülő hitelező kéri a fizetésképtelenség megállapítását, kötelezhető-e a sportegyesület a felszámolási eljárás illetékének viselésére.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének második fordulata szerint az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Az 56. § (1) bekezdése alapján nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. Az 5. § (1) bekezdésének cl) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül a társadalmi szervezet, köztestület, és a közhasznú társaság. Ennek azonban a feltétele az, hogy az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett, s erről az eljárás megindításakor írásban nyilatkozott [Itv. 5. § (2)-(3) bekezdés],
A fentiekre tekintettel az Itv. 5. §-ának (2)-(3) bekezdésében írt feltételek igazolása mellett a sportegyesület a felszámolási eljárás illetékének lerovására, megfizetésére nem kötelezhető. Téves tehát az a felszámolói gyakorlat, amely a 2001. szeptember 1. napja előtt indult eljárásokban feljegyzett illeték, illetve a 2001. szeptember 1. napja után illetékmentességben részesülő fél által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós sportegyesület tekintetében az adós terhére illetékfizetési kötelezettség megállapítását, az illeték felszámolási költségként szerepeltetését kéri.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §-ának (1) bekezdése 2001. szeptember 1. napja előtt hatályos i) pontja alapján tárgyi illetékfeljegyzési jog állott fenn a csődeljárásban, felszámolási eljárásban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában, ideértve az említett eljárások alatt a vagyonfelügyelő, felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat is. [Megjegyzedő, hogy ezzel ellentétben az adósságrendezési eljárás az 57. § (1) bekezdésének l) pontja értelmében tárgyi illetékmentes eljárás].
A 2000. évi CXXXVII. törvény 2001. szeptember 2. napjától a 62. § (1) bekezdésének i) pontját módosította, ennek alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog csak a csőd-, felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban áll fenn.
A felszámolási eljárás kezdeményezésekor, illetve a felszámolási eljárás során hozott végzés elleni fellebbezés előterjesztésekor a tárgyi illetékfeljegyzési jog nem illeti meg a feleket, ha egyéb kedvezményben, például személyes illetékmentességben nem részesülnek, vagy tárgyi illetékmentesség nem áll fenn. Például áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezésnél az illetéket le kell róniuk. A törvény miniszteri indokolása szerint az indokolatlanul indított eljárások számának csökkentése céljából, a bíróságok tehermentesítése érdekében szűnt meg az illetékfeljegyzési jog.
Ez a gyakorlatban egyben a módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 124. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alkalmazásának lehetőségét is jelenti. Ha ugyanis a jogi képviselővel eljáró hitelező, adós az illeték megfizetésre vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a felszámolási kérelmet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy melyek azok a vagyonfelügyelő, felszámoló, pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárások, melyekben az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében a feleket jövedelmi, vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
