Márai Sándor az élet értékéről írja - többek között -, hogy az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek felé fordulunk. Tovább folytatva, Márai az emberi magatartásról kifejti, hogy az ember számára a világ dolgainak és a cselekedeteknek addig van csak értelmük, amíg hatni akarnak az emberekre, s együttműködnek az emberi világgal.
Az előbbi bölcs és elmélyült megállapítás gondolatában, szellemében kapcsolható a romák társadalmi beilleszkedése, felzárkóztatásának segítéséhez is, amelynek érdekében az eltelt évtizedek alatt a politika, az állami vezetés többször tett kísérletet, terveket dolgoztak ki, de egy idő után feladták az elkezdett úton való további folytatást. Például: már a nyolcvanas évek közepén önkritikus beismerése volt annak, miszerint: "A közeljövőben az várható, hogy lelassul a cigánylakosság helyzetének megváltoztatására tett politikai és gazdasági erőfeszítések üteme, holott a cigányság beilleszkedésével kapcsolatos gondok, problémák még korántsem megoldottak"[1].
A rendszerváltozás utáni húsz esztendő sem hozott eddig átütő, sarkalatos fordulatot: noha tíz kormányhatározat született 1995 óta a cigányság életkörülményeinek javítására. Lényegében egy közös nevezőjük volt: egyikkel sem sikerült érdemben javítani a romák helyzetén.[2]
A sikertelenség miértjére az a politikai beismerés adott választ többek között, hogy "Minden jó szándékunk ellenére az elmúlt nyolc év kormányzása idején csak felületi kezelést alkalmaztunk, tartósítottuk a romák rossz helyzetét" - ismeri el Nyakó István MSZP-s politikus. Ezenkívül: "Személyes kudarcának és felelősségének is tekinti, hogy így alakult". Nyakó - az Országgyűlés emberi jogi bizottságának tagjaként - úgy érzi: "leginkább a bátorság hiányzott".[3]
Ami mellett szó nélkül elmenni nem lehet. Ez pedig, a romák integrációjára, társadalmi felzárkóztatására fordított pénzösszegek sorsának a kérdése.
Az Állami Számvevőszék[4] (ÁSZ) 2008-ban megállapította, hogy a cigányság helyzetének javítására fordított források csak becsléssel állapíthatók meg, illetve leggyakrabban a pályázati formában elnyerhető támogatások nem jutnak el a roma népesség leghátrányosabb helyzetű csoportjaihoz. Pontos adatok híján csak becsülni lehet: az elmúlt tíz évben 120 milliárd forintot fordított az ország a romák helyzetének javítására, integrációra, felzárkóztatásra. Ebben az a sajnálatos - ha nem bűn -, hogy a 120 milliárdból csupán tízmilliárddal tudnak elszámolni[5]. (A 110 milliárd hol van?)
Az ÁSZ-on kívül, Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő - egyben az Országos Roma Önkormányzat elnöke - miniszteri biztosként vizsgálata során ugyancsak megállapította, hogy épp a legrászorultabbakhoz nem jutnak el a támogatások[6].
A társadalmi valóság tükrében egyértelműen kijelenthető, hogy a romák társadalmi felzárkóztatásának folyamatos, következetes segítése nem odázható el, mivel ez nem lehet csupán választási, politikai kampányfeladat. Ugyanis, miközben a politika és az állami vezetés a romák érdekében elkezd célokat kitűzni, és bizonyos programokat útjára indít, majd egy idő után leáll a tenni akarás folytatása, mely álláspontom szerint a továbbiakban nem tartható járó útnak. Az emellett szóló érv - egyebek mellett -, hogy a romaság integrációja és az együttműködés döntő hatással lesz a következő évtizedekre.
Kutatások figyelmeztetései jelzik, hogy ha nem történik jelentős változás, a következő harminc évben a demográfiai arányok nagymértékben megváltoznak.
A demográfiai arányok múltbeli és várható alakulása
| nemzetiség | 1976 | 1999 | 2015 | 2030 |
| roma | 300 000 | 5-800 000 | 1,0-1,6 millió | 1,4-3,2 millió |
| magyar | 11 000 000 | 10 200 000 | 9 400 000 | 8 600 000 |
A táblázatból látható tendencia szerint a roma népesség aránya 15 százalékkal emelkedik, a magyar népesség száma pedig 18 százalékkal csökken. 2030-ban a roma etnikai csoport létszáma eléri Magyarország népességének 30-35 százalékát[7].
A következő évtizedre a romák pozitív helyzetének változásához meghatározóak - az európai uniós tagállamok által 2011-ben elfogadott - "A romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig - A Tanács következtetései", illetve "A nemzeti ro-
-316/317-
maintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig" című dokumentumok, amelyben foglaltak minden tagállamra kötelezőek.
A magyar uniós elnökség egyik legnagyobb eredményét könyvelhette el azzal, hogy sikeresen megvalósította célkitűzéseit a romakérdésben. Ezért - Anton Pelinka, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint - Magyarország pluszpontot érdemel azért, hogy egy különleges kisebbségi problémát, a romák integrációját európai üggyé tette[8].
A kitűzött programok teljesítésének biztosítékai: a dokumentumok megállapításain, helyzetértékelésén túl, a romák integrációjával kapcsolatos célok, kijelölt feladatok, annak teljesítését biztosító eszközök, illetve az ellenőrzésre szolgáló mechanizmusok. Ezenkívül a tagállamokkal szembeni követelmény, hogy "el kell készíteniük, illetve felül kell vizsgálniuk a romák integrációját célzó nemzeti stratégiájukat, és azt 2011. december végéig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak".
Az európai uniós tagállamok által elfogadott dokumentumokat követően, Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) között még 2011 tavaszán keretmegállapodás jött létre, amely a "romák és a többségi társadalom együttélésének megerősítését, a közös jövő építését" szolgálja. A dokumentum - egyebek mellett - 2015-ig célként fogalmazza meg, hogy százezer roma munkanélkülit kell bevonni a foglalkoztatásba. Az oktatási reformprogram megvalósítása révén húszezer roma fiatal szakmunkásképző iskola keretében piacképes szakmát, tízezer pedig érettségit szerezhet. Ötezer tehetséges roma kap segítséget ahhoz, hogy megfeleljen a "felsőfokú oktatásban való részvétel feltételeinek".
Az utóbbival kapcsolatban tapasztalat, hogy a roma hallgatók a teljes népességhez viszonyítva még mindig messze alulreprezentáltak a felsőoktatásban. A jogi karokon ez az arány még kedvezőtlenebb. A jogtudományi képzésbe alig kerülnek be.[9]
A kormány és az ORÖ közötti "együttműködési rendszer" további célkitűzései között szerepel továbbá, hogy ötvenezer (legfeljebb szakiskolai végzettségű) roma felnőtteknek piacképes szakképzést ígér, ezenkívül nyolcvanezer embernek az alapfokú készségek (írás, olvasás, informatikai) elsajátításban kíván segíteni. Szerepel továbbá a tervekben 150 ezer roma lakossági szűrővizsgálaton való részvétele, illetve 30 ezer fiatalt bevonnak "közösség- és személyiségformáló" sporttevékenységbe. A keretmegállapodás a "célok elérése érdekében szükséges intézkedések" között említi egy kormányrendelet megalkotását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
