A törvény lehetőséget biztosít arra is, ha a részjegyét teljes egészében befizette, és legalább egy éve tag, a szövetkezet részére (nem pedig fordítva) tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsönnyújtás lehet kamatmentes, de kamatot is kiköthetnek. Felhasználása csak szövetkezeti célokra történhet. A tagok által nyújtott kölcsön együttes összege nem lehet több, mint a saját tőke kétszerese. Az alapszabályban a tagi kölcsön igénybevételét szabályozni kell. A tagi kölcsönre irányuló megállapodást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a veszteségek rendezése érdekében a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezi. Elrendelésére évente legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, és mértéke nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás 30%-át.
Ha a tag a pótbefizetési kötelezettséget a közgyűlés által megjelölt időpontig nem teljesíti, tagsági viszonya megszűnik.
A közgyűlés a számviteli törvény szerinti éves beszámoló alapján dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról az igazgatóság, és a felügyelőbizottság véleménye, illetve javaslata alapján. A közgyűlés határozza meg, hogy az adózás utáni eredmény mekkora hányadát osztja szét a tagok között a szövetkezettel történt gazdasági együttműködés arányában, mekkora hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba, mekkora hányadát osztja szét a tagok között részjegyeik arányában, és mekkora hányadát fordítja egyéb célra.
A 2006. évi X. törvény hatálybalépését követően megalakuló szövetkezeteknek, így a szociális szövetkezeteknek is az alakuló közgyűlésen ki kell jelölnie azt az országos területi szövetséget, amelyet felhatalmaz a közösségi alapból történő felhasználásra vonatkozó fenti nyilatkozat megtételére.
A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez. A közösségi alap fel nem osztható vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve.
A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követően az alább felsorolandó juttatásokat teljesíteni. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználására vonatkozó javaslathoz a közgyűlés által felhatalmazott területi szövetség véleményét be kell szerezni.
A szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozóan 124/2006. (V. 19.) Korm. számú rendelet irányadó.
A támogatások körét úgy kell meghatározni, hogy a jogcímek legfeljebb 60%-a alapján nyújtott támogatást lehet az egyéni keret megterhelésével biztosítani, a fennmaradó 40%-ot fenn kell tartani - a szolidaritás elve alapján - a szövetkezeti közösség által közösen igénybe vehető támogatási jogcímként.
A közösségi alapból nyújtható támogatások (szociális, oktatási, kulturális, közművelődési).
Az Alapszabályban úgy kell meghatározni a támogatások igénybevételére vonatkozó eljárást, hogy az egyéni keret minden támogatásra jogosult esetén azonos legyen. E támogatásokról a szövetkezetnek nyilvántartást kell vezetnie.
A szociális szövetkezet a munkanélküli (álláskereső) személyek foglalkoztatása során közreműködhet közmunka, közhasznú valamint közcélú munka biztosításában is.
Ebben az esetben az 1997. évi CLVI. számú Közhasznú szervezetekről szóló törvény előírásainak is meg kell felelnie.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
