Lezárult a Digitális Magyarország című, kormányzati szakpolitikai stratégia vitairatának társadalmi egyeztetése és a lehető legszélesebb konzultációsorozat következményeként megszületett a "Digitális megújulás - Magyarország középtávú infokommunikációs cselekvési terve" címet viselő dokumentum. Rövidesen a Kormány elé kerülhet a középtávú cselekvési terv, amely meghatározza az infokommunikációs ágazat fejlesztését célzó intézkedések legfőbb irányát a következő négy évben.
A Digitális Konzultáció keretében száznál több észrevétel, javaslat és ötlet érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. A vitairatot számos civil, érdekképviseleti és piaci szervezet, hatóság és minisztérium is véleményezte, de ki kell emelnünk az anyaghoz hasznos észrevételeket benyújtó magánszemélyeket is. Az egyeztetés során beérkezett hasznos javaslatokat beépítettük az anyagba. A terv foglalkozik többek között az emberek digitális világban történő eligazodásának problémáival, az infokommunikációs ipar fellendítésével, valamint az állami szolgáltatásokba vetett bizalom visszaszerzésével is. A dokumentum különbözik minden eddigi, az infokommunikáció területével foglalkozó kormányzati kezdeményezéstől, mert felöleli az infokommunikációs szektor majd teljes egészét, továbbá elvont gondolatok helyett konkrét cselekvési programot vázol fel. Annak érdekében, hogy a cselekvési terv tükrözze a kor elvárásait, megalkotását széles körű társadalmi és gazdasági egyeztetés és párbeszéd előzte meg.
A dokumentum célja az, hogy a fejlesztést célzó intézkedések az infokommunikációs ágazat legfontosabb pilléreinek összekapcsolásával megteremtse a Kormány célkitűzéseinek teljesülését; hogy az infokommunikáció eszközeit és az általa nyújtott lehetőségeket, a lehető leghatékonyabb módon egy felemelkedő, versenyképes és gyarapodó Magyarország megteremtésének szolgálatába állítsa.
Az infokommunikáció mai világunkban, életünk minden területén, meghatározó és kiemelkedő jelentőséggel bír. Az infokommunikációs iparág fejlettségi szintje, az infokommunikációs szolgáltatások, az eszközök igénybevétele meghatározó hatással van a társadalom fejlődésére, hiszen a modern infokommunikációs infrastruktúra és az azon közvetített tartalmak, szolgáltatások mindenki számára történő elérhetővé tétele az életminőség jelentős mértékű javulását eredményezheti, már rövidtávon is.
Magyarországon az infokommunikációs iparág közvetlen és közvetett kibocsátását tekintve az egyik legnagyobb gazdasági szektornak tekinthető, és jelentős hatása van a gazdaság majd minden területére is. Meghatározó szerepe van más területek fejlődőképességében, szolgáltatásainak színvonalában: mindez vonatkozik az egészségügyre, a közlekedésre, az energiaiparra, az agrárgazdaságra, a pénzügyi szolgáltatásokra, a kereskedelemre, a környezetvédelemre és nem utolsó sorban az állam saját működésére is. Ezért az infokommunikáció fejlődésének, használatának a gazdaságban és a mindennapokban való ösztönzése jelentős mértékben hozzájárulhat az Új Széchenyi Terv céljainak sikerességéhez is.
Az egyre magasabb szintű fogyasztói elvárások és a folyamatos technológiai fejlődés eredményeként - a világ legfejlettebb országaihoz hasonlóan - hazánkban is kialakulóban van egy összetett, felhasználók millióit és eszközök tízmillióit egyre nagyobb kapacitású hálózatokkal összekötő és egyre magasabb szintű szolgáltatásokkal kiszolgáló, folyamatosan fejlődő rendszer, egy digitális ökoszisztéma. E rendszerben elmosódnak a határok az informatika, a hírközlés és a média között, egyre több csatornán, egyre több tartalom és szolgáltatás válik elérhetővé egyre több felhasználó számára. Ez a gyorsan változó és még gyorsabban fejlődő rendszer már ma is a gazdaság, a társadalom és a magánélet legtöbb területén jelen van, legyen szó kommunikációról, oktatásról, egészségügyről, energetikáról, környezetvédelemről, közlekedésről, biztonságról vagy szórakozásról.
A társadalom és a gazdaság infokommunikációs szektorhoz való viszonyát jelenleg a következő nehézségek jellemzik: Magyarországon jelenleg több mint négymillió embernek legfeljebb közvetett úton van lehetősége élni a digitális világ által nyújtott lehetőségekkel. A magyar kis- és középvállalkozások jelentős része szintén nem használja ki az infokommunikációs eszközök alkalmazásából fakadó előnyöket. A kormányzati szolgáltatások többsége napjainkban nem alkalmas arra, hogy segítse a hatékonyságot és a költségcsökkentést. A magyarországi települések nagy részén nincs új generációs hálózat és mobil szélessáv.
A nemzetközi trendek mindazonáltal a közeljövőben jelentős, egyre nagyobb ütemben gyorsuló változásokat vetítenek előre. Ezek között kiemelendő az internetes, különösen pedig a mobil hálózatok által lebonyolított forgalom nagyarányú növekedése, az átlagos sávszélesség jelentős növekedése, ezzel együtt pedig növekedni fog a nagy sávszélességű alkalmazások iránti igény.
Az infokommunikációs szakterület jövőképe az emberek életminőségének javítása, a tudásuk szélesítése, a különböző fejlettségű és gazdasági erejű földrajzi területek polgárai közötti társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás, illetve az attól való elzártságból adódó "digitális szakadék" felszámolása. Az egyik legfontosabb célkitűzés tehát a digitális írástudatlanság felszámolása a következő néhány évben. A digitális készségek növekedésével az állampolgárok számára új munkalehetőségek nyílnak meg, a már ma is rendelkezésre álló szolgáltatások felhasználóivá válhatnak. Legalább ennyire fontos, hogy az interneten elérhető szolgáltatásokat már ma is használók egyre több, az egyes élethelyzetek gyors és korszerű megoldását jelentő alkalmazásokat is kipróbálják, használják (pl. online tranzakciók, online ügyintézés). A tapasztalatok szerint ugyanis az emberek az internetet jellemzően még csupán levelezésre, információszerzésre használják. A szolgáltatások aktív és széles körű igénybevétele az állampolgár kényelmén túl gazdaságélénkítő hatást is eredményez, mivel megnő az igény az egyre újabb és újabb digitális tartalmakra, szolgáltatásokra. Mindez a vállalkozásoknál keresletet generál, eredményességüket fokozza, így további szolgáltatások, ezzel pedig egyben szükségszerűen további munkahelyek is létrejönnek.
A digitális világban való jártasság versenyképesebb munkaerőt, igényesebb fogyasztót jelent, melynek eredményeként nemzetközi vállalkozások számára Magyarország újra vonzóvá válhat, és természetesen mindent megteszünk, hogy azzá is váljon. Készségfejlesztéssel, képzéssel és motivációs eszközökkel készítjük fel Magyarország állampolgárait az új lehetőségek használatára. Fontosnak tartjuk, hogy olyan környezet alakulhasson ki, amely a kreativitást, új szolgáltatások létrehozását, piaci bevezetését elősegíti, felgyorsítja. Magyarország kitörési pontja a hazai kutatók, szakemberek igen magas színvonalú tudása és az ennek eredményeként előállított termékek, szolgáltatások lehetnek.
A fentieknek megfelelően a dokumentum három fő csoportra fókuszál, a polgárokra, a vállalkozásokra, és a digitálisan is elérhető, hatékonyan működő államra. Fontos kiemelni, hogy a tervben nem csupán hangzatos célok jelennek meg, hanem ezek mellett konkrét célkitűzések és intézkedési tervek is.
A tervek legalapvetőbb célja az infokommunikáció eszközeinek mozgósítása a Kormányprogramban és az Új Széchenyi Tervben meghatározott célok, a gazdasági versenyképesség, a fogyasztói jólét növelése érdekében.
A "Digitális megújulás cselekvési terv" tehát egy modern, európai digitális nemzet megteremtésére fókuszál. ■
Lábjegyzetek:
[1] Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár
Visszaugrás
