A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 1. számú melléklete tartalmazza a mérleg tagolását. A forrásoldalon a kötelezettségek között nem csak a rövid- és hosszúlejáratú kötelezettségek, hanem a hátrasorolt kötelezettségek is megtalálhatók, mégpedig az alábbi bontásban: I. Hátrasorolt kötelezettségek: 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben.
Maga a törvényszöveg 42. § (4) bekezdésében határozza meg a hátrasorolt kötelezettség fogalmát: "Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges."
A jogszabály tartalmából adódik a kérdés, vajon miért köt ilyen előnytelen szerződést a kölcsönadó? Úgy vélem, hogy itt elsősorban a tulajdonosok, cégcsoporti tagok által adott kölcsönökről lehet szó, mellyel a gazdálkodó szervezet számára akarnak tőkét biztosítani, ám azzal nem akarják a jegyzett tőkét emelni. Hogyan kell azonban kezelni ezeket a hátrasorolt kötelezettségeket, ha azok esedékessé válnak?
Egy friss ítéletében (Gfv. VII. 30.219/2013/7) a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy amennyiben egy ilyen követelés lejár (vagy lejárttá teszi a jogosult - adott esetben a jogosult nevében a felszámoló), az adós fizetési kötelezettségének sorrendjére mennyiben van kihatással a lejárat; azaz a lejáratot követően a jogosult ugyanolyan feltételek mellett tarthat-e a kielégítésre igényt, mint a többi hitelező - esetleg csak a követelése esedékességének időpontját megelőzően már létrejött követelések tekintetében minősül hátrasoroltnak -, vagy rá továbbra is kötelező a hátrasoroltság.
A Kúria a hátrasorolt kötelezettséget létrehozó szerződésből eredő jogkövetkezményeket vizsgálva a törvényszöveg első két fordulata értelmezése tekintetében elsődlegesen hangsúlyozta, a rendelkezések alapvetően abból indulnak ki, hogy a kölcsönszerződést nem lehet felmondani, tehát ha a hátrasorolt kötelezettség a rendes határidőben válik lejárttá, akkor is ezek a szabályok alkalmazandók.
"A nem fizetésképtelenségi eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek esetén tehát - bár esetükben általában nincs kötelező törlesztési sorrend - a számviteli törvényben elhelyezett rendelkezés mégis egyfajta kötelezően figyelembe veendő, kifejezetten csak a hátrasorolt kötelezettségre vonatkozó sorrendet hoz létre. A kölcsönt a hátrasorolt kötelezettség esetében azzal a tudattal adja a kölcsönadó, hogy a kölcsön esedékessé válása esetén minden hitelezőt követően kaphat csak kielégítést. Ez egyértelműen következik a törvény szövegéből, hiszen csak esedékesség esetén értelmezhető a törlesztés kifejezés, s az esedékes követelések közül is - a megállapodás alapján - hátrasoroltan kell a követelést kielégíteni."
Vizsgálta, hogy a hátrasorolt kötelezettség jogosultja vajon csak azokkal a követelésekkel szemben minősül hátrasoroltnak, amelyek a hátrasorolt kötele-
10/11
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
