Információs társadalmat építünk, mondjuk mind gyakrabban. Az Európai Unió Tanácsa ebben az évtizedben "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává" kívánja formálni a kibővült közösséget. Ha bepillantunk e stratégiai cél megvalósítását segítő eEurope akcióprogramokba, például a jelenleg érvényes eEurope 2005 akciótervbe, akkor abban az elektronikus közszolgáltatások elterjesztése (e-kormányzati, e-oktatási, e-egészségügyi programok), az elektronikus üzletvitel dinamikus fejlődését ösztönző környezet kialakítása, a szélessávú (Internet) hozzáférési hálózatok kiépülésének előmozdítása és az információ- és hálózatbiztonság fokozása szerepel kiemelten. A közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjának legjelentősebb fejezete - az akciótervekkel összhangban - az információs társadalmi technológiák (IST) címet viseli, amely az informatika, a távközlés és a média technológiáinak és alkalmazásainak témáit öleli fel. E technológiák, az ezekkel kiépülő hálózatok, az ezekre épülő szolgáltatások és alkalmazások jelentik az információs társadalom, vagy ahogy azt sokszor talán kifejezőbben mondják, a hálózat-alapú tudás társadalom (networked/connected knowledge society) alappilléreit.
Az információs társadalom kibontakozását a digitális technológia hatalmas léptékű fejlődése alapozta meg. Az elmúlt évtizedekben az információ elektronikus továbbításának, tárolásának és feldolgozásának költségei töredékére csökkentek. Három évtized alatt a továbbítás fajlagos (egy bitre eső) költsége több mint egy milliomod részére, a tárolás és feldolgozás fajlagos költségei is 30-40 ezred részre csökkentek. Ez évente átlagosan a fajlagos költségek 60%-os, illetve 40%-os csökkenését jelentette. A digitális technológia - a számítástechnika, az adatkommunikáció és a számítógép-hálózatok után - elterjedt a hagyományos tárközlésben, betört a műsorszórás és tartalomipar területére, mára az informatika, a távközlés és a médiaipar közös technológiai alapjává vált. Általános vélemény, hogy az informatika, távközlés és elektronikus média világának legátfogóbb, legmeghatározóbb jelensége jelenleg és az elkövetkező években e területek konvergenciája, amelynek kezdeményezője kétségtelenül technológiáik közeledése volt, amely ma már piacaik összeforrásában, szabályozásaik harmonizálásában, összességében egy egységes "infokommunikációs" ágazattá válásban jelentkezik. A távközlés és az informatika konvergenciája évtizedekkel ezelőtt megkezdődött. Távközlésben a számítástechnika általános alkalmazást nyert, a számítógépek mind nagyobb hányada hálózaton keresztül összekapcsolódik. A konvergencia folyamatba a tartalomipar is bekapcsolódott, amelyet legjobban az Internet megjelenése és terjedése fémjelez.
A digitális technológia átalakítva, közel hozva a számítógépek, a kommunikáció és a tartalomkezelés sajátos technológiáit, lehetővé és gazdaságossá teszi tetszőleges jel, jelzés, hang, kép, videó, szöveg, adat, dokumentum stb. egységes elektronikus kezelését, a korábban elkülönült kezelésmódok összekapcsolását és kombinálását, mindhárom terület elemeit ötvöző infokommunikációs alkalmazások és ezekre épülő vállalkozások létrejöttét. Ilyen infokommunikációs alkalmazások a különféle multimédia-szolgáltatások, Internet-alkalmazások, elektronikus tartalom-szolgáltatások, és a már említett e-szolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy, e-tanulás, e-üzletvitel stb.) is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
