A szerződések érvénytelensége a kötelmi jog központi témája. A problémakörön belül több terület is kiemelt figyelmet érdemel, mert korunk változásai nyomot hagynak az egyes rendelkezésekben: fogyasztói szerződések semmissége, általános szerződési feltételek tisztességtelensége etc. A tilos szerződések dogmatikai kihívásai véleményem szerint a szerződések komplexitásából erednek. A szerződésekre irányadó jogszabályi rendelkezések óhatatlanul felvetik azt a kérdést, hogy egy-egy kontraktusra irányadó jogszabályi összefüggésekben a magánjog világos válaszokat adjon. A kezdő hipotézis és probléma az, hogy viszonylag behatárolt azon szerződések köre, amelyekre csak a Ptk. irányadó. Számos speciális jogszabály vonatkozik a szerződésekre, így a közöttük lévő dogmatikai kapcsolat nem elhanyagolható probléma. Ezek közül a tanulmány a szerződés érvénytelenségét, a tilos szerződésen belül a más jogszabályba ütköző szerződések semmisségét vizsgálja a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések kapcsán. A téma egy másik vonulata, hogy az Európai Unió 2007/66/EK irányelve a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában olyan okokat határozott meg, amelyek a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés semmisségét eredményezi. Hogyan érvényesül ez a szankció a gyakorlatban?
A szerződések érvénytelensége a kötelmi jog központi témája, amelyen belül több terület is kiemelt figyelmet érdemel, hiszen korunk változásai nyomot hagynak az egyes rendelkezésekben: fogyasztói szerződések semmissége, általános szerződési feltételek tisztességtelensége etc. A tilos szerződések dogmatikai kihívásai véleményem szerint a szerződések komplexitásából erednek. A szerződésekre irányadó jogszabályi rendelkezések óhatatlanul felvetik azt a kérdést, hogy egy-egy kontraktusra irányadó jogszabályi összefüggésekben a magánjog világos válaszokat adjon. A szerződés érvénytelensége kapcsán az 5 évvel ezelőtt elfogadott magyar polgári törvénykönyv koncepcionális újítást nem hozott, az egyes érvénytelenségi okok szabályozásában, a jogkövetkezményeknél azonban markáns változások történtek. Ezek közé tartoznak a tilos szerződésekre irányadó normák, amelyeket jelen tanulmány is tárgyal. A kezdő hipotézis és probléma az, hogy viszonylag behatárolt azon szerződések köre, amelyekre csak a Ptk. irányadó. Számos speciális jogszabály vonatkozik a szerződésekre, így a közöttük lévő dogmatikai kapcsolat - különösen a semmisség kapcsán - nem elhanyagolható probléma.
A tilos szerződések kapcsán a tanulmány nem az általános polgári jogi problémákat kívánja bemutatni. A tanulmány a más jogszabályba ütköző szerződések semmisségét vizsgálja a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések kapcsán. A téma egy másik vonulata az, hogy az Európai Unió 2007/66/EK irányelve (a továbbiakban: irányelv) a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában olyan okokat határozott meg, amelyek a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés semmisségét eredményezik. Hogyan érvényesül az irányelv által súlyosnak és hatékonynak szánt szankció a gyakorlatban?
A szerződés érvénytelensége a polgári jog egyik meghatározó jogintézménye, és a civilisztikai jogirodalom által behatóan tárgyalt téma.[1] A szerződés érvénytelenségét a
- 486/487 -
polgári jog szankciónak tekinti.[2] Az első helyen érdemes rögzítenünk ezt a megállapítást, ugyanis a közbeszerzési jogsértésekkel kapcsolatos jogkövetkezmények közé a szerződés érvénytelensége elsősorban ezáltal kapcsolódik. Amennyiben ezt az álláspontot elfogadjuk és a szerződés érvénytelenségét szankciónak tekintjük, akkor számtalan problémát felszámolunk ezzel. Eörsi Gyula gondolatát felidézve irányadónak tekintjük, hogy a jog "az érvénytelenség intézményével védekezik olyan szerződési viszonyok létrejötte ellen, amelyek szemben állnak a társadalmi érdekkel".[3] Az érvénytelenség mögött így társadalmi érdeket, és ennek a védelmét kell keresnünk.
A szerződés érvényessége azt jelenti, hogy három konjunktív feltétel: az akarat, a nyilatkozat és a kívánt joghatás tekintetében nincs hiányosság.[4] A szerződés érvénytelen, ha a törvényben meghatározott valamely oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás előidézésére, ezáltal a jog megtagadja a szerződéstől a joghatások elismerését. Az érvénytelen szerződésre jogot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.[5] A Ptk. az érvénytelenség két kategóriáját különbözteti meg: a semmisséget és a megtámadhatóságot.[6] A semmisség jellemzői közül - tekintettel a vizsgált problémákra - az alábbiakat emeljük ki: a semmisség a szerződés megkötésének időpontjától fennáll[7], a semmisségre határidő és külön eljárás lefolytatása nélkül bárki hivatkozhat, valamint azt, a semmisséget a bíróság hivatalból észleli, a semmisség objektív jellegű. A semmisség megállapítására jogosultak körét a hatályos Ptk. előtti bírói gyakorlat finomította[8], és megállapította, hogy csak jogszabályi felhatalmazás, vagy jogi érdekeltség alapozza meg a felperesi legitimációt. A Ptk. ezt kodifikálta, és kimondja, hogy a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre törvény feljogosít.[9] A semmisség objektivitása azt jelenti, hogy a jogkövetkezmények beállta szempontjából nincs jelentősége az ügyletkötők jó- vagy rosszhiszeműségének.[10] A Ptk. jelentős újítása, hogy a semmisségre való hivatkozást időkorlátok közé szorítja az elévülés és az elbirtoklásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával.[11]
A korábbi Ptk. az érvénytelenség okait elszórtan, több helyen szabályozta.[12] A hatályos Ptk. három főbb csoportba foglalta őket: a szerződési akarat hibája[13], a szerződési jognyilatkozat hibája[14], valamint a célzott joghatás hibája[15].
A Ptk. kodifikációja érintette az érvénytelenség jogkövetkezményeit is. A korábbi törvényen alapuló bírói gyakorlat - különösen a Legfelsőbb Bíróság 1/2010. (VI. 28.) PK véleménye - az érvénytelenség megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását elválasztotta egymástól. A témánk szempontjából a probléma akként jelent meg: a más jogszabályba ütköző szerződés semmisségét a bírói gyakorlat ex officio vette figyelembe, azonban a jogkövetkezmények alkalmazását a felek kereseti kérelméhez kötötte. A Ptk. a bírói gyakorlatot kodifikálta.[16]
A közbeszerzési szabályokba ütköző szerződés érvénytelensége dogmatikailag a semmis szerződések, célzott joghatás hibája, ezen belül a tilos szerződések körébe tartozik.[17] A közbeszerzési szabályokba ütköző szerződést a korábbi polgári jogi kódex, az 1959. évi IV. törvény 200. §-a alapján kellett megítélni, amely akképpen rendelkezett, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.[18]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
