Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és a Kabuli Egyetem partnersége eredményeképp 2005 végén létrejött a Kabuli Egyetem Politikai és Emberi Fejlődés Központja, amely az első politikai kutatóintézet az országban. Az emberi fejlődést és a politikai kutatást középpontba helyező intézet munkájának első nagyobb eredménye a 2007. évi Afganisztáni Emberi Fejlődés-jelentés, amely a "Hídépítés a modernitás és a tradíció között: joguralom és igazságosságra törekvés" címet viseli.
Afganisztánban a 2004 januárjában kihirdetett új, az 1964-es alaptörvényre épülő alkotmány a hatalmi ágak szétválasztásával (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) egy, az iszlámon alapuló köztársaságot hozott létre. Az Alkotmány erős, elnöki rendszeren alapuló központi hatalmat vázol fel, amely a kiforratlan afgán belpolitikai viszonyok között a hadurak hatalmának megszüntetésére és az egységes nemzetállam megteremtésére irányul.
Az első fejlődésjelentés 2004. évi publikálását követően Afganisztánban folytatódott az előrelépés a demokratizálódás és a fejlődés irányában. Jelentős mértékben fejlődtek a közszolgáltatások, és több ember számára váltak hozzáférhetővé, mint bármikor azelőtt. 2002 óta kétszeresére nőttek az egy főre eső jövedelmek.
Jóllehet ez a jövedelemnövekedés nem fordul át automatikusan emberi fejlődéssé, az afgánok reményei szerint a gazdasági növekedés társadalmi és politikai fejlődést is hoz magával. 2006-ban elkészült az Ideiglenes Afganisztáni Nemzeti Fejlődési Stratégia (I-ANDS), ezenkívül Afganisztán a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Egyesületnek (SAARC) is tagjává vált.
Azonban ahogy azt Hamid Karzai, az Afgán Iszlám Köztársaság elnöke is hangsúlyozta, a terrorizmussal való szembeszállás, a hatékony biztonsági erők kiépítése, a munkahelyteremtés, a kábítószerek visszaszorítása és a korrupció leküzdése, emellett a jó kormányzás és a joguralom kiépítése nagy kihívást jelentenek az ország számára.
Az ENSZ Fejlesztési Program támogatásával készült legutóbbi emberi fejlődésjelentés azt ajánlja, hogy az ország igazságszolgáltatási rendszerét akként alakítsák át, hogy egy hibrid rendszert hoznak létre, amelyben keverednek a hagyományos konfliktusmegoldási struktúrák és a formális igazságszolgáltatási rendszer. Azzal érvelnek, hogy ez nemcsak hogy fejlesztené a joghoz jutást, de közbizalmat is építene az igazságszolgáltatási intézményekkel szemben.
A 2007. évi Afganisztáni Emberi Fejlődésjelentés szerint az országban a vitáknak csak 20%-át kezelik a hivatalos, formális rendszer keretében. A formális rendszerrel szembeni bizalmatlanság két tényezőn alapul: a 6000 ügyre rugó ügyhátralékon (minden 21 317 állampolgárra jut egy bíró) és a korrupción. Ennek következtében az országban a viták 80%-át olyan hagyományos mechanizmusokkal oldják meg, mint a jirga (idősek összejövetele helyi viták feloldása céljából) vagy a shura (a jirga dari, azaz perzsa nyelvű megfelelője) attól függően, hogy melyik régió (jelenleg 34 tartomány, ún. velayat létezik) és etnikai csoport (főbb etnikai csoportok: pastu, tadzsik, hazara, üzbég) érintett az ügyben.
A jelentés írói megjegyzik, hogy a jirgák/shurák a helyreállító igazságszolgáltatás több célját is magukba foglalják. A testületeik elismert közösségi vezetőkből és idősekből állnak, akik gyakran körökben találkoznak, hogy megbeszéljék a közösségi témákat és problémákat. A szokásjogot és a rituálékat használják fel ahhoz, hogy olyan megoldást találjanak, amely erkölcsileg kötelező a konfliktusban érintett felekre és a közösségre. Néhány területen a jirgák/shurák speciális egyénekből álló állandó testületek. Más területeken speciális témákra vagy vitákra szakosodva hozzák létre őket. Ez utóbbiakat legtöbbször a bűncselekményekre reagálás érdekében használják.
A jirgák/shurák kisebb testi sértéstől a gyilkosságig terjedő ügyeket tárgyalnak. Azonban egy 2000 válaszadó részvételével zajlott kutatás azt jelezte, hogy az esetek többsége tulajdoni vita, ezen testületek csak alkalmanként tárgyalnak gyilkossági ügyeket.
A döntéshozatal során a jirgák/shurák alapvetően négy lehetőség közül választhatnak:
- sohl, avagy békéltetés és egyeztetés a vitázók között
- rotal, avagy a jogsértő közösségi bojkottja
- kompenzáció az áldozat részére
- baad, avagy a terhelt oldaláról egy nő házasságkötése az áldozat közeli rokonával.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
