A Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben közreadott vízstratégiája[1] több ponton is problémaként fogalmazta meg a kék arannyal, vagyis a vízzel kapcsolatos jogi szabályozás elégtelenségeit, amely - több más jelentős hiányosságokkal működő területtel egyetemben - gátló tényezőjévé vált a magyar társadalom XXI. századi fejlődésének. Jelen tanulmány (és e tanulmány hátterét képező kutatás) tárgyát ezért képezi a vízzel kapcsolatos jogi szabályozás, amely jogi szabályanyagot munkánk további részében vízjogként nevesítettünk. A tanulmányban reményeink szerint néhány kérdéskör kapcsán sikerül bizonyos megoldási lehetőségeket megfogalmazni, és azokat - elsődlegesen a jogtudomány logikai rendszerébe ágyazva, a jogtudomány ismereteire alapozva - alátámasztani.
E tanulmány elkészítése során alapvető célként tűztük ki magunk elé, hogy (a) meghatározzuk a vízjogi szabályozás tárgyát, azaz végső soron azt, hogy mit is tekintünk vízjognak; (b) meghatározzuk, melyek a vízjogi szabályozás részterületei; (c) felderítsük e részterületek aktuális problémáit (elsődlegesen a magyar társadalom viszonylatában); (d) hosszú távon fenntartható, a jövő generációk érdekeire is figyelemmel lévő megoldási lehetőségeket fogalmazzunk meg ezen problémákra.
A vízjog meghatározása kapcsán nem törekedtünk egy abszolút, minden igényt kielégítő lehatárolás megfogalmazására. Sokkal inkább egy rugalmas, tág teret hagyó keret megállapítása volt a cél, és ennek megfelelően e munka keretei között a vízjogot magunk részéről olyan jogterületként[2] határoztuk meg, amely a hidrológiai ciklus és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó természeti környezet emberi magatartás által érintett aspektusait foglalja magában. Mindezen relatív keretalkotás mellett, a vízjognak több - jelen munka keretei között nem részletezett - meghatározását is lehetségesnek tartjuk.[3]
Annak érdekében ugyanakkor, hogy a vízjogi vizsgálódásunk ne váljon parttalanná, a kutatás jelenlegi fázisának szűkítése céljából, szükségesnek tartottunk felállítani bizonyos korlátokat. Így: (a) A kutatás kereteit elsődlegesen a magyar társadalom előtt álló kihívások és azok megoldásának kísérlete határozta meg. (b) A kutatást elsődlegesen a vízkörforgás egyik elemére, az édesvízre[4] fokuszáltuk. Tisztában vagyunk természetesen az ilyen jellegű szűkítés veszélyeivel, de esetünkben a kutatási téma korlátozása - reményeink szerint - nem jelenti egyúttal a vízkörforgás törvényszerűségeinek figyelmen kívül hagyását is. (c) A vízjog fogalmi meghatározása során annak kereteibe illesztettük a vízkörforgáshoz közvetlenül kapcsolódó természeti környezetet is. Kérdésként merülhet fel ugyanakkor, hogy ez milyen kapcsolati rendszert fed le, vagyis hogy mit jelent a közvetlen kapcsolat kitétel. A minden mindennel összefügg rendszerelméleti megközelítés természetesen itt is vég nélküli kutatási tevékenységhez vezethetett volna, ezért e kört szintén az aktuális - elsődlegesen a vízre vonatkozó stratégiai dokumentumokból (VGT[5], NKP[6], Nemzeti Vidékstratégia[7] stb.) kiolvasható - társadalmi problémák jelölték ki. Ennek ellenére is kimaradt számos lényeges kérdéskör; így például a kutatás mennyiségi kezelhetősége miatt a természetvédelmi kérdésekkel csak érintőlegesen foglalkoztunk. (d) A szűkítésnek voltak jogágakat, jogterületeket érintő következményei is. Miközben a vízhez kapcsolódó társadalmi viszonyok a jogrendszer majd minden elemét érintik, e vonatkozásban is preferenciákat kellett felállítanunk. Az aktuális problémák vonatkozásában igyekeztünk olyan jogterületeket a kutatás körébe vonni, amelyek kapcsán a vízzel kapcsolatba hozható szabályozásnak az általános jogi előírásokhoz képest csakugyan jelentős sajátosságai vannak. Így kimaradt például a büntetőjog, illetve ezen okból nem foglalkoztunk részletesebben a vízszolgáltatások során a terület fogyasztóvédelmi vetületeivel.
I. A vízre vonatkozó jogi szabályozás kialakítása és annak alkalmazása kapcsán a víz természettudományos sajátosságait nem szabad figyelmen kívül hagyni; vagyis a jogi szabályozás alapja is a vízkörforgás és a hozzá kapcsolódó egyéb törvényszerűségek kell hogy legyenek. A kívánatos vízgazdálkodási tevékenység folytatásához figyelemmel kell lenni a vízkörforgás és a víz egyéb törvényszerűségeire.[8] Így adott vízgazdálkodási terület meghatározásakor a felszín feletti vizek esetén a vízgyűjtő területet érdemes alapul venni (amely ugyanakkor az adott terület felszín alatti vizei esetén már nem biztos, hogy megfelelő szabályozási alapot képez). Adott terület felszín alatti és felszín feletti vizei esetén hasonlóan eltérő lehet a vízkörforgás sebessége is, vagyis hogy, tipikusan a felszín alatti vizek esetén, lassabban megy végbe a ciklus. Így egy fenntartható vízgazdálkodás kialakításának, megítélésünk szerint is, a vízkörforgás egészére figyelemmel kell megtörténnie, és nem elég annak csak részelemeire korlátozódnia. A vízzel kapcsolatos szükségletek kielégítésénél az emberi igényeken túl, saját jól felfogott érdekünkben, az ökoszisztéma önfenntartásához szükséges tényezőket is figyelembe kell venni.[9] Mindezeknek a szempontoknak a tekintetbevétele vezethet el egy kívánatosnak tartott, integrált vízgazdálkodási tevé-
- 75/76 -
kenység megvalósításához, amelynek a legfőbb kihívását egyrészt az képezi, hogy a víz nem mindenhol fog előfordulni a megfelelő mennyiségben ahhoz, hogy kielégítse az emberi népesség és az ökoszisztéma által támasztott igényeket. Másrészt az integrált vízgazdálkodásnak mérlegelnie kell a vízkörforgással kapcsolatban lévő, ám azon túlmutató szempontokat, így a klímaváltozást is. Egy erdősítés például jó lépésnek tekinthető a klímaváltozás szempontjából, viszont fontos vízmennyiséget vonhat el az élelmiszer-termelést biztosító mezőgazdasági ágazattól.
II. A vízre vonatkozó jogszabályok megalkotásának és alkalmazásának előre meghatározott, hosszú távú stratégia mentén kell történnie. Ennek a tervezésnek egyértelműen hosszú távon, a jelen és jövő generációk érdekeit figyelembe vevő és a generációk közötti igazságosságot szolgáló módon kell megvalósulnia. A stratégiaalkotásnak nemzetközi, európai uniós, nemzeti, területi és helyi szinten, a vízgyűjtő területek által támasztott speciális szempontok figyelembevételével kell megvalósulnia.
Tekintettel azonban arra, hogy a jövő számos bizonytalansági tényezőt rejt magában, ebből kifolyólag az ilyen jellegű stratégiák kialakítása során a stratégiaalkotónak figyelemmel kell kísérnie a stratégia megalkotását követően bekövetkező - környezeti, társadalmi és gazdasági - változásokat, illetve a megjelenő új tudományos ismereteket, és szükség szerint korrigálnia kell a stratégiát.
III. A fenntartható vízvédelem, illetve vízgazdálkodás megvalósulásának alapvető feltétele egy, a mainál mélyebb horizontális, illetve vertikális integráció megvalósítása. Mint arra a 2012-es Víz Világjelentés[10] (World Water Development Report) is rámutatott: A XXI. század egyik nagy kihívása, hogy minden döntéshozatal (egyik) központi kérdésévé tegye a vizet, mind horizontálisan (vagyis az egyes szektorok vonatkozásában), mind vertikálisan (vagyis helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten). Ennek megvalósulásához két alapvető igazság felismerése szükséges. Az első szerint a víz egy olyan természeti erőforrás, amelytől az összes társadalmi és gazdasági tevékenység, valamint környezeti funkció függ (idekapcsolódó területek: az élelmiszer, energia, közvetlen emberi felhasználás, ökoszisztéma által történő felhasználás, valamint a vízhez kapcsolódó katasztrófák kérdéskörei). A másik szerint a vizet nem lehet pusztán olyan helyi, nemzeti vagy regionális ügyként tekinteni, amely e szinteken megfelelő formában kezelhető; gondoljunk olyan globális kihívásokra, meghatározó tényezőkre, mint pl. a klímaváltozás, a világkereskedelem, illetve a külföldi befektetések hatásai.[11] Magunk részéről ilyen vertikális integrációs problémaként tekintünk a határral osztott vízadók mennyiségi és minőségi (pl. határon átnyúló szennyezési) kérdéseire is, amely problémakör hatványozottan érinti a Duna vízgyűjtőjét, amely a világon a legnagyobb számú ország területét érinti (szám szerint tizenkilencet).[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
