A HVG-ORAC Kiadó 2006 őszén jelentette meg Dr. Horváth Zoltán és Tar Gábor hiánypótló munkáját, "A nemzetközi szervezetek kislexikonát". Készült ez a kiadvány azon felismerésből, hogy nemzetközi szervezettekkel kapcsolatos aktuális és pontos információkra szükség van. A II. világháborútól a nyolcvanas évek közepéig 750 (!) nemzetközi szervezetet hoztak létre. A nemzetközi szervezeteknek a rohamos sokszorosodásával az egyes szervezetek hatás- és feladatkörének, egymással való viszonyrendszerének megértése egyre sokrétűbb ismereteket igényel. A kiadvány lényegretörő szerkesztési elve az ilyen irányú eligazodást hivatott megkönnyíteni. Főbb vonalakban - és ami leginkább fontos, egy kisebb táskában is elférő kötetben - bemutatja az adott szervezet történetét, tevékenységét, legfőbb szerveit - külön összegezve a leglényegesebb adatokat (alapítás időpontját, székhelyet, tagállamait és az utánakeresést megkönnyítve a szervezet hivatalos honlapjának címét). A kislexikon Magyarország szempontjából rangsorol, így a hazánk számára legjelentősebb szervezeteknél (ENSZ, NATO és EU) a fentieken túlmenően még a legfontosabb fogalmakat is összegyűjti és definiálja.
A kislexikon kiindulópontja értelemszerűen nem lehetett más, mint a legnagyobb földrajzi hatókörű egyetemes nemzetközi szervezet, az ENSZ és szakosított illetve kapcsolódó intézményei. A kislexikon mindjárt ezen a ponton kiemelt dicséretet érdemel, ugyanis tartalmazza az ENSZ intézményi átalakulásában a közelmúltban bekövetkező legjelentősebb reformot, az Emberi Jogi Bizottság szerepét átvevő Emberi Jogi Tanács 2006. júniusi felállítását. Fontos ezt kiemelni különösen azért, mert a jogi szakvizsgákra készülőknek kiadott alkotmányjog és közigazgatási jog részvizsga témakörök között szerepel az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet 19. §-a, amely még azt az érzést kelheti a hatályos joganyag alapján felkészülni szándékozó vizsgázóban, hogy az Emberi Jogi Bizottság jelenleg is változatlan formában működik.
A nemzetközi szervezetek bonyolult terminológia-rendszerének speciális fogalmait használva fontos, hogy valamennyien ugyanazt értsük egy-egy kifejezés alatt. A kötet rendet tesz végre például a négy bírói fórum: a Nemzetközi Bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság, a Nemzetközi Büntető Törvényszék a volt Jugoszlávia számára és a Nemzetközi Büntető Törvényszék Ruanda számára közötti különbségeket illetően, a köznyelv - talán a hosszú elnevezések miatt is - hajlamos ugyanis mind a négyet Nemzetközi Bíróságként egybemosni.
Hasonlóképp könnyen el lehet veszni az írott és elektronikus média által is gyakran használt nemzetközi szervezeti rövidítések útvesztőjében, ezen kötetben hosszadalmas Internetes kattintások helyett összegyűjtve találjuk meg a FAO, WHO, UNESCO, IMF és "társai" rövidítések mögött rejlő intézmények lényegi bemutatását. Fontosnak tartom kiemelni, hogy valamennyi nemzetközi szervezet elnevezését és fogalomrendszerét illetően a hivatalosan használt magyar fordításokat adták meg a szerzők, a kötetet használók így könnyen kikerülhetik azokat a csapdákat, amelyek az Internetes böngészések eredményeként megtalálható, sokféle és nem hivatalos verziók használatából adódóan állhatnak elő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
