A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 4/2003. számú jogegységi határozata a Magyar Közlöny 2003. évi 151. számában jelent meg, a közzététel napja 2003. december 21. A jogegységi határozat tárgya röviden abban jelölhető meg, hogy a keresetindítási határidő számítására mely jogszabály alkalmazandó, illetve az elkésetten benyújtott keresetlevél esetén mi a követendő eljárás. A jogalkalmazók - bírók, ügyvédek - mindennapi munkájában rendszeresen előforduló kérdésekről van szó, ezért alapvetően fontos az egységes jogértelmezés. Maga a jogegységi határozat is utal a bevezető részében arra, hogy nincs egységes bírósági gyakorlat az eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem benyújtására irányadó határidők számítására, a bírósági határozatokban eltérő értelmezést kap az ún. anyagi jogi határidő fogalma, az igazolás, a határidő számításának módja. Mindezek szükségessé tették a jogegységi határozat megalkotását.
A jogegységi határozatban foglalt megállapításokat az Alkotmány rendelkezése szerint a bíróságoknak kötelezően alkalmazniuk kell, ezért a bírósági eljárás kezdeményezésekor a keresetlevelet, (nemperes eljárás esetében kérelmet) szerkesztő ügyvédeknek, jogtanácsosoknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy a jogegységi határozat következtében a bírói gyakorlat várhatóan átalakul.
A jogegységi határozat témakörei és az azokkal kapcsolatos megállapítások az alábbi három pontban foglalhatók össze:
1. A keresetlevél elkésettségének kérdése
2. Az elkésettség hivatalból alkalmazandó jogkövetkezménye
3. A jogszabály szerint nem jogvesztő és igazolással nem orvosolható határidő mulasztás esetén követendő eljárás
A felsorolt három kérdéskör szorosan összekapcsolódik, bizonyos értelemben egymásra épül és egymásból következik. Közelebbről megvizsgálva a három kérdést, az alábbi válaszokat kapjuk.
A jogegységi határozat értelmében a keresetlevél benyújtására jogszabályban megállapított határidő számítására a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. E jogszabályhely szerint a határidő elmulasztásának következményei nem érvényesülnek, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Mivel a jogegységi határozat értelmében a keresetindítási határidő számításánál kizárt a fent idézett Pp. szabály alkalmazása, ebből következik, hogy a keresetlevélnek a keresetindítási határidő utolsó napján meg kell érkeznie a bírósághoz, ennek hiányában a keresetlevél elkésettnek minősül.
A fenti rendelkezés a határozat indokolásában részletesen és kimerítően kifejtett okokból levezethető azon tételen alapul, miszerint a keresetindítási határidő szükségképpen anyagi jogi természetű, az anyagi jogi határidő számítására pedig az eljárásjogi határidők számítására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A Pp. szabályai a perbeli cselekményekre irányadóak, a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása pedig nem perbeli cselekmény.
Mivel az anyagi jogi határidő tekintetében a határidő utolsó napjának elteltével állnak be a határidő elmulasztásának a jogkövetkezményei, ezért a bírósághoz intézett beadványok előterjesztésére megállapított határidő esetében a keresetlevélnek, illetve a nemperes eljárást megindító kérelemnek a határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz meg kell érkeznie.
A jogegységi határozatnak a keresetindítási határidő kizárólagosan anyagi jogi természetére és az ahhoz fűződő jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezése a korábbi gyakorlathoz képest változást jelent. Az eddigi - kommentárokban és szakirodalomban fellelhető - elméleti megközelítések és az ennek megfelelő bírói gyakorlat a keresetindítási határidőket egyaránt úgy osztályozta, hogy azok eljárásjogi vagy anyagi jogi természetűek lehetnek, mely elhatárolás és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazása egyre bizonytalanabbá vált.
Ehhez képest teszi egyértelművé a jogegységi határozat azt a kérdést, hogy valamennyi keresetindítási határidő anyagi jogi természetű, ezért a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adott keresetlevél elkésettnek minősül, és csak a határidő napján a bírósághoz megérkezett beadvány tekinthető határidőben benyújtottnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
