A tanulmány a sportrendészet és a sportjog kapcsolódási pontjait veszi górcső alá, feltárva a sportrendészet legfőbb fogalmi elemeit, a futballhuliganizmus gyökereit, történeti elemeit, annak kezelési módjait. A sikeres sportrendezvénybiztosítás záloga az innovatív jogi, rendészeti és technikai, technológiai eszközöknek a használata. A tanulmány hangsúlyozza a sport nemzetstratégiai ágazattá válásának fontosságát is.
The paper looks at the interface between sports policing and sports law, exploring the main conceptual elements of sports policing, the roots of football hooliganism, its historical elements and ways of dealing with it. The use of innovative legal, law enforcement and technical and technological tools is the key to successful sports event insurance. The study also stresses the importance of sport as a sector of national strategy.
Der Beitrag befasst sich mit der Schnittstelle zwischen Sportpolizeiarbeit und Sportrecht und untersucht die wichtigsten konzeptionellen Elemente der Sportpolizeiarbeit, die Wurzeln des Fußballrowdytums, seine historischen Elemente und die Möglichkeiten des Umgangs mit ihm. Der Einsatz innovativer rechtlicher, strafrechtlicher sowie technischer und technologischer Instrumente ist der Schlüssel zu einer erfolgreichen Versicherung von Sportveranstaltungen. In der Studie wird auch die Bedeutung des Sports als Sektor der nationalen Strategie hervorgehoben.
A sportrendészet téma művelését még Sárközy Tamás professzor úr bízta rám és kedveltette meg velem, és immár egy életre szóló kutatási témát jelent számomra.
A sport világához mindig is ezer szállal kötődtem, igaz, én csak a Sporttörvény szerinti szabadidős sportoló voltam mindig is. A sportjoggal több, mint egy évtizede foglalkozom, és azóta kutatom is ezt a területet.
Tudományos disszertációm még[2] a sportjog sajátos szakjogági jellegéről szólt, feldolgoztam benne számos magánjogi és közjogi vonatkozást is. Az évek során a figyelmem egyre inkább a sportjog közjogi vonatkozásai felé fordult,[3] ebbe a csoportba sorolható a sportrendészet is, hiszen az a sportigazgatásnak egy sajátos része, amely a rendészettudományt támogató tudományok rendszerében helyezhető el. Ez a szűkebben értelmezhető terület szakrendészetként is egyértelműen definiálható.[4] A sportrendészet a rendészeti igazgatás egyfajta határterületeként is értelmezhető, így a rendészet peremterületeinek vizsgálata elengedhetetlenül fontos a téma kutatása során. A sportrendezvények biztosításakor ugyanis a magánbiztonság szereplői a biztonságot szolgáltatják egy-egy sportesemény alkalmával.
A sportigazgatás a közigazgatási jog különös részét képező sajátos jogalkotási és jogalkalmazási szakterülete, a sporttal kapcsolatos feladatokat az állam a sportigazgatáson keresztül valósítja meg, ezért egyfajta szakpolitikának is tekinthetjük[5].
A rendészet, amikor helyreállítja a megtámadott közbiztonságot és oltalmazza a fenyegetett közbiztonságot, veszélyhelyzeteket old meg.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a rend minden társadalom számára alapvető érték, a sportrendezvények biztonságos lebonyolítása bizonyosan kiemelt feladat lesz, amíg világ a világ. A százszázalékos biztonság garantálása azonban sajnos nem képzelhető el, a sportrendezvények biztosítása során a közreműködőknek mégis törekedniük kell ennek megvalósítására.
Azt vallom, hogy a tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok együttes alkalmazása nélkül nem lehetséges az előrelépés, állandósul az új kihívásokra adandó válaszok kialakítása, míg örökzöld gondolat, hogy elmélet nem létezhet gyakorlat nélkül és a gyakorlat sem az elmélet nélkül.
A sportrendészet elmélete kapcsán kiemelem, hogy az megjelenik a továbbképzések rendszerében is, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös gondozásában három éve indult el a Rendezvényszervezés-Sportbiztonság szakirányú továbbképzési szak.
A sportrendészet gyakorlata és gyakorlása kapcsán pedig annyit említenék meg, hogy a 2020-as labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódóan az UEFA Szervező Bizottságának, valamint a Belügyi Munkacsoportnak is a tagja voltam. Részt vehettem a Minősítő Bizottság értekezletein is, ahol a mérkőzések minősítésével kapcsolatban számos gyakorlati tapasztalatot szereztem.
- 26/27 -
A spotter[6] kollégákkal közösen kísértem vonuló magyar szurkolókat mérkőzésre, a Hősök teréről a Puskás Arénáig. A szurkolói zóna bejárásán is részt vettem, valamint a Puskás Aréna tűzszerészeti átvizsgálásán is. Már egy évtizeddel ezelőtt felmerült bennem, hogy a VIP szektorokban is elengedhetetlen lenne a személy- és csomagátvizsgálás, amely a legutóbbi Eb-n végre már megvalósult hazánkban.
Rendszeresen megfordulok a stadionok vezetési pontjain is, legutóbb Európa Liga-mérkőzésen volt alkalmam betekintést nyerni a biztosítás vezetési folyamatába.
A sportrendészet történetének a feltárása során számos olyan jogintézményre bukkantam, amely ugyan más formában, de rendkívül meghatározó napjainkban is.[7] Egy csokorba gyűjtöttem azt, hogy melyik sportrendészeti megoldás hányadik jubileumát ünnepli, ami szintén felkeltheti a tisztelt olvasók figyelmét.
A labdarúgás az a sport volt már a 20. század elején is, amely különösen nagy tömegeket mozgatott meg, éppen ezért a futballversenyek felügyeleti szolgálatára nagyobb figyelmet fordítottak. Érdekesség, hogy éppen 120 évvel ezelőtt, 1902-ben került sor a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében az első válogatottmérkőzésre, majd 1903-ban már az első győzelmet ünnepelhettük. A sportrendezvényeken előforduló problémákról, erőszakos cselekedetekről 122 évvel ezelőtt, az 1900-as évek elején is már beszámolt a sajtó, "Veszélyben a football-sportunk" címmel.[8] A cikk utalt a pályán a játékosok által elkövetett jogellenes cselekményekre is.
A futballhuliganizmus magyarországi előzményeként említhető még egy 101 évvel ezelőtt, 1921-ben az Üllői úti stadionban történt eset is, amikor az MTK-Kispest mérkőzésen bokszerrel ájulásig verték a játékvezetőt.
Sokáig a labdarúgó-szövetség és a rendőrség is tehetetlen volt a rendbontókkal szemben. Ami 1921 őszén történt, azt tekinthetjük az általános "rendteremtés", az ország konszolidációja részének is. A Belügyminisztérium által kiadott 84.447/1921. B.M. számú, A football-mérkőzéseken tapasztalt durva játékmód megszüntetése érdekében című körrendelet az egyesületeket tette felelőssé, hogy játékosaikat a "leggondosabban válogassák meg"[9], és akik erre nem voltak hajlandók, azokat "megfenyegették", hogy a belügyminiszter klubjukat "alapszabály-ellenesnek fogja tekinteni". Az MLSZ számára előírták, hogy utasítsák a bírákat a durván játszó labdarúgók azonnali kiállítására. Nagy vihart kavart a rendelet azon passzusa, amely a rendőrt a mérkőzés bírája fölé helyezte: "A mérkőzéseket vezető bíró köteles a mérkőzésre kirendelt ügyeletes rendőrtisztviselőnek a mérkőzés zavartalan menetére, illetőleg a rend fenntartására vonatkozó utasításait minden ellenkezés nélkül pontosan teljesíteni. Ellenkező esetben az ügyeletes rendőrtisztviselő jogosult a mérkőzés további folytatását azonnal beszüntetni." Fontos kiemelni, hogy a rendelet szólt arról is, hogy a labdarúgó-mérkőzésekre kirendelt ügyeletes rendőrtisztviselők - a lehetőséghez képest - az állomány sporthoz értő tagjai köréből kerüljenek ki. Találtam az állomány ezen tagjaira vonatkozóan egy 97 évvel ezelőtti dokumentumot, amely a főkapitány 12943/1925. fk. I. számú rendeletét tartalmazta, ebben szerepeltek az ügyeletes rendőrtisztviselők tudnivalói és teendői a futballmérkőzések rendjének biztosításával kapcsolatban, melyben részletesen szerepelt még a rendőrök felállítási helye is és az alábbi megállapítás is: "A sport addig szép és nemes, amíg önmagáért űzik. A rendőri ügyeletesek feladata általában valamennyi sportversenyen elsősorban a személy- és vagyonbiztonság érdekei feletti őrködés, azután a közrend fenntartása, továbbá a forgalom és a szabadközlekedés biztosítása.[10]" Az ügyeleteseknek szigorúan kellett már ekkor is őrködniük afölött, hogy a használhatósági (tűzrendészeti) és rendőrhatósági engedélyben előírtakat mind a közönség, mind a versenyzők is pontosan betartsák.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
