A tanulmány célja az európai részvénytársaságra (Societas Europaea rövidített néven SE) vonatkozó európai jogi és hazai joganyag bemutatása. Mivel a közjegyző feladatai körébe tartozik a gazdasági társaság alapító okiratának elkészítése és a társaság cégbejegyzésével kapcsolatos eljárás során történő közreműködés is, ezért megítélésem szerint érdeklődésre tarthat számot ezen új társasági forma megjelenése. Annál is inkább, mert mint a későbbiekben látható egyesülés esetén a statutum a közjegyzőnek is szerepet szán. Tekintettel arra, hogy viszonylag friss joganyag és ráadásul kevert, az európai jogi és a hazai szabályozás ismertetésére vállalkozom, ezért szándékom az egyszerű és közérthető tájékoztatásra irányul.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után 2004. május 28-án került kihirdetésre hazánkban a 2004. évi XLV. tv., amely 2004. október 8-án lépett hatályba. A törvény célja, hogy a jogalkotó létrehozza a magyarországi székhelyű Európai Részvénytársaság alapításának és működésének belső jogi kereteit. Ez teljes összhangban kellett, hogy megtörténjen az Európai Tanács 2001-ben elfogadott az Európai Részvénytársaság statutumáról szóló 2157/2001. EK rendelet és a munkavállalók bevonására vonatkozó 2001/86/EK irányelv rendelkezéseivel. Az Európai Részvénytársaság statutumáról szóló rendelet eredetileg az Európai Közösség hivatalos lapjának 2001. november 10-i L.294. számában jelent meg. Az elfogadott rendelet 7 címből és 70 cikkből áll.
Az SE sui generis társasági forma. A nemzeti jogok alapján alapított gazdasági társaságoktól transznacionális jellegében különbözik. Az SE jogi személy. Alaptőkéje részvényekre oszlik, a részvényesek pedig vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. Alaptőkéje a 4. cikk értelmében legalább 120 0001 euró. Ha a tagállami jogszabályok egyes speciális tevékenységet folytató társaságokra ennél magasabb minimum tőkét állapítanának meg, akkor ezek a követelmények az ilyen tevékenységet folytató SE-kre is irányadók.
Mielőtt rátérnék az Európai Részvénytársaság alapításának és szervezeti felépítésének részletes ismertetésére, fontosnak tartom elmondani, hogy a hatályos joganyag nem előzmény nélküli. Az irodalom már régóta ismeri a társaságok négyes szabadságát az ún. quadruple company freedoms-ot.
A társaságok négyes szabadsága:
a) az alapítók azon joga, hogy döntésük szerint bármelyik közösségi tagállamban létrehozzák társaságukat,
b) a társaság tulajdonosának azon joga, hogy gazdasági tevékenységét egy adott államban akár hazai, akár külföldi társaságon keresztül gyakorolhassa,
c) szabad döntés abban a kérdésben, hogy a gazdasági jelenlét leányvállalaton, vagy fióktelep útján valósuljon meg,
d) a társaságok és tulajdonosaiknak azon joga, hogy nemzeti elbánásnak megfelelő elbánásban részesüljenek a befektetés helye szerinti tagországban.
Az ún. másodlagos letelepedés szabadsága egyértelműen levezethető volt a római szerződés 43. (52) cikke alapján. Az elmúlt évtizedekben lényegesen bizonytalanabb volt a helyzet az elsődleges letelepedés megvalósíthatósága tekintetében akkor, amikor az eredeti társaság jogi személyiségének megtartása mellett kívánta áthelyezni székhelyét egyik tagországból a másikba.
Az elsődleges letelepedés megengedhetősége állt az oly gyakran kommentált Daily Mail2-ügy hátterében. Az ítélet jelentős előrelépést azonban nem hozott.
Ugyan az EK-Szerződés 293. (220) cikke, már az eredeti változatban is előirányozta, hogy a tagállamok további tárgyalásokat folytassanak majd egy nemzetközi egyezmény létrehozása érdekében, amelyik lehetővé tenné a székhely áthelyezést a jogi személyiség megtartása mellett, mindezek ellenére évtizedekig a bírói gyakorlat alakította a jogot e témakörben. Kiemelkedő jelentőségűek a Segers3-ügyben a Centros Ltd.4 ügyében és az Inspire Art Ltd.5 ügyében hozott bírósági ítéletek. Mindezek azonban csak kicsi lépések voltak előre. Az igazi jelentőségű áttörést a székhelyáthelyezés és az eredeti jogi személyiség megtartása szempontjából a statutum hatálybalépése jelentette.
A részvénytársaságok egyesüléssel Európai Részvénytársaságot alapíthatnak, ha a létesítő okiratuk szerinti székhelyük és a központi ügyintézési helyük a közösségen belül van és legalább két társaságra eltérő tagállam joga vonatkozik. A 17. cikk (2) bekezdése szerint ez kétféle módon történhet:
a) a szerződés 54. cikke (3) bekezdés g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről szóló 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik tanácsi irányelv 3 cikke (1) bekezdésében rögzített beolvadással, amikor az egyik jogalany felvásárolja a másikat. Ilyenkor az átvevő gazdasági társaság fog Európai Részvénytársaságként működni az egyesülést követően.
b) az említett irányelv 4 cikke (1) bekezdésében rögzített összeolvadással. Ekkor két vagy több alapító egyesülése egy harmadik immáron európai részvénytársaságot hoz létre.
A fúziókontroll vonatkozásában joghatósággal rendelkező tagállami hatóság közérdekre hivatkozva még az engedély megadása előtt megakadályozhatja az egyesülést, azaz ellentmondással élhet. Az ellentmondás ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. Magyarországon a fúziókontrollal kapcsolatos eljárást a Versenyhivatal gyakorolja.
Az egyesülő társaságoknak ki kell dolgozniuk az egyesülési szerződés tervezetét, amelynek az alábbi részleteket kell tartalmazniuk:
• valamennyi egyesülő gazdasági társaság neve és létesítő okirat szerinti székhelye, az SE javasolt neve és székhelye;
• részvények cserearánya és bármilyen ellentételezés összege;
• SE részvényei átruházásának feltételei;
• azon időpont, amelytől kezdődően az SE részvényeinek tulajdonjoga alapján a tulajdonosok jogosultak részesedni az eredményből, valamint a jogosultságot érintő minden további feltétel;
• azon időpont, amelytől kezdődően az egyesülő gazdasági társaságok ügyleteit számviteli szempontból az SE ügyleteiként kell kezelni;
• az SE által a többlet jogokat biztosító részvények tulajdonosaival, illetve a részvényektől eltérő értékpapírok tulajdonosaira ruházott jogok vagy a velük kapcsolatban javasolt intézkedések;
• az egyesülés tervezett lépéseit vizsgáló szakértőknek, illetve az egyesülő gazdasági társaságok ügyviteli, irányító felügyeleti, vagy ellenőrző szervei tagjainak nyújtott minden különleges előny;
• az SE alapszabálya;
• tájékoztatás azon eljárásokról, amelyekkel a munkavállalói részvétel szabályait a 2001/86/EK irányelvnek megfelelően meghatározzák.
Az alapítóknak tagállamaik hivatalos lapjában közzé kell tenniük az egyesüléssel kapcsolatos legfontosabb adatokat, így
- egyesülő társaságok társasági formáját, nevét, székhelyét;
- cégjegyzéket vezető szervezet nevét, cégjegyzékszámát;
- hitelezői jogok gyakorlására vonatkozó intézkedéseket;
- a kisebbségi részvényesek jogainak gyakorlása érdekében tett intézkedéseket;
- az SE javasolt nevét és székhelyét.
Ezt követően szakértőnek kell jelentést készítenie az egyesülés várható következményeiről a részvényesek számára. Az egyesülő gazdasági társaságok nevében tevékenykedő szakértők helyett egy vagy több a 78/855/EGK irányelv 10. cikkében meghatározott és a társaságok együttes kérésére a székhely szerinti tagállam bírósága vagy közigazgatási hatósága által e célra kijelölt független szakértő is eljárhat.
Valamennyi gazdasági társaság közgyűlésének jóvá kell hagynia az egyesülési tervezetet. Dönteniük kell az SE-ben való munkavállalói részvételről. Ezt követően a társaságok egyesülését jogszerűségi szempontból ellenőrzés alá vetik. Minden egyes tagállamban bíróság, közjegyző, vagy más illetékes hatóság tanúsítványt állít ki, amely igazolja az egyesülés előtti intézkedések megtörténtét és az alaki követelmények teljesítését. A tagállami hatóság által kiállított tanúsítványt a tagok közgyűlése által jóváhagyott egyesülési tervezettel együtt hat hónapon belül be kell nyújtani a javasolt székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságához is jogszerűségi vizsgálat céljából. Ez a hatóság külön meggyőződik arról, hogy az egyesülő gazdasági társaságok azonos feltételekkel hagyták-e jóvá az egyesülési tervezetet és a 2001/86/EK irányelv szerint meghatározták-e a munkavállalói részvétel feltételeit. Ez a hatóság meggyőződik arról is, hogy az SE alapítása annak a tagállamnak a jogszabályi követelményei szerint történt-e, amelyben a létesítő okirat szerinti székhelye található.
Az egyesülés azon a napon lép hatályba, amelyen bejegyzése megtörténik. Az egyesülés közzététele az egyes tagállamok jogszabályaiban megállapított módon történik.
Az SE beolvadással történő alapításakor az alábbi jogkövetkezmények ipso iure beállnak:
• valamennyi gazdasági társaság aktív és passzív vagyona az átvevő gazdasági társaságra száll át;
• a beolvadó gazdasági társaság részvényesei az átvevő gazdasági társaság részvényeseivé válnak;
• a beolvadó társaság megszűnik;
• az átvevő gazdasági társaság az SE formát veszi fel.
Ha az SE összeolvadással jön létre szintén
- átszáll az egyesülő gazdasági társaságok aktív és passzív vagyona az SE-re;
- az egyesülő társaságok részvényesei az SE részvényeseivé válnak;
- és megszűnnek az egyesülő gazdasági társaságok.
A bejegyzést követően az egyesülés nem nyilvánítható semmisnek, hiszen aprólékos és hosszas jogszerűségi vizsgálat eredményeként kerülhet sor arra.
Különböző tagállamok joga alapján létrehozott legalább két Rt. melyek székhelye a közösség területén van - alapíthat SE-t holding létrehozásával is. Az alapításban résztvevő társaság nem szűnik meg, mindegyik köteles azonos tartalommal elkészíteni az SE holdingtársaság tervezetét, melynek tartalmaznia kell egy jelentést, amely ismerteti az átalakulás jogi, gazdasági vonzatait és részleteit azt, hogy az SE holdingtársaság létrehozása milyen következményekkel jár a részvényesekre, a hitelezőkre és a munkavállalókra.
A SE holding társaság alapításának tervezete tartalmazza a 20. cikk (1) bekezdés a), b), c), f), g), h), i), pontjában felsorolt adatokat és rögzíti azon részvények minimális összegét, amellyel az ügyletben résztvevő gazdasági társaságoknak hozzá kell járulniuk az SE holding alapításához.
Ez az arány az állandó szavazati jogok több mint 50%-át megtestesítő részvényeket jelöli. Az alapító okirat tervezetét legalább egy hónappal az alapítás elfogadásáról szóló határozathozatal érdekében összehívott közgyűlés napja előtt közzé kell tenni. Ezt követően szakértőnek kell azt megvizsgálnia akinek írásbeli jelentést kell tennie az egyes gazdasági társaságok részvényesei számára.
A független szakértő egységes írásbeli jelentést is készíthet az összes gazdasági társaság részvényeseinek, ha kijelölésére az SE felett joghatóságot gyakorló tagállam bírósága vagy közigazgatási hatósága által a 78/855/EGK irányelv végrehajtása keretében elfogadott nemzeti rendelkezésekkel összhangban került sor.
Az alapítást kezdeményező valamennyi társaság közgyűlésének jóvá kell hagynia az SE holdingtársaság alapításának tervezetét. Itt is dönteni kell a munkavállalók SE holdingtársaságban való részvételéről.
Miután az SE holdingtársaság alapítási tervezetét véglegesen megalkották, az alapítást kezdeményező társaságok részvényesei számára három hónap áll rendelkezésre, hogy a résztvevő gazdasági társaságokkal közöljék részvényeikkel hozzá kívánnak-e járulni az SE holdingtársaság alapításához. Ha az SE holdingtársaság alapítására vonatkozó minden feltétel teljesült, ezt a tényt valamennyi résztvevő gazdasági társaságnak közzé kell tenni. A részvényesek számára további egy hónap áll még rendelkezésre, hogy részvényeikkel a holdingtársaság alapításához hozzájáruljanak. Ha ez megtörténik. részvényeket kapnak majd az SE holdingtársaságban. A résztvevő gazdasági társaságok esetében a tagállamok elfogadhatnak kisebbségi részvényesek, hitelezők és a munkavállalók védelmét célzó rendelkezéseket.6 A 2004. évi XLV. tv. visszautal az 5. és a 6. §-okra, tehát a holdingtársaság esetén az egyesülésre vonatkozó előírásokkal egyező szabályokat rendel alkalmazni az európai részvénytársaságban részvényesként részt venni nem akaró részvényesekkel való elszámolásra, valamint a hitelezői jogok gyakorlására.
Az alapításban részt vevő gazdasági társaságokra és egyéb jogi személyekre a nemzeti jognak a részvénytársaság leányvállalatok alapításában való részvételét szabályozó rendelkezései vonatkoznak. A tagállamok joga szerint alapított gazdasági társaságok, amelyeknek létesítő okirati székhelye és központi ügyintézési helye a Közösségen belül van SE leányvállalatot hozhatnak létre úgy, hogy annak részvényeit lejegyzik, a részvények átvételére kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek.
Az SE formában működő leányvállalat létrehozásának feltétele, hogy az alapítók közül legalább kettőre eltérő tagállam joga vonatkozzon vagy az alapítók közül legalább ketten, legalább két éve rendelkezzenek egy másik tagállam joga szerint működő leányvállalattal vagy egy másik tagállamban működő fiókteleppel. Az alapítók lehetséges köre a leányvállalat alapítása esetén a legnyitottabb.
Az SE alapítás negyedik módja, ha a már létező részvénytársaság átalakul SE-vé. Erre akkor nyílik lehetőség, ha valamelyik tagállam nemzeti joga szerint jött létre, székhelye a Közösség területén van és legalább két éve rendelkezik olyan leányvállalattal, amely más tagállam jogának hatálya alá tartozik. Egy részvénytársaság átalakulása SE-vé nem eredményezi sem a társaság megszűnését, sem új jogi személy létrejöttét.
Átalakuláskor székhely nem helyezhető át egyik államból a másikba. Az átalakulásra a 37. cikk rendelkezései vonatkoznak.
Az SE létrehozásának ötödik módja az amikor az Európai Részvénytársaság alapít SE leányvállalatot. Ebben az esetben az SE leányvállalata székhelyállamának azok a rendelkezései, amelyek szerint részvénytársaságnak több, mint egy részvényesének kell lennie, nem érvényesek az SE leányvállalatára. Ezen alapítási módnál a határon átnyúló jelleg azzal valósul meg, hogy maga az alapító ilyen jellegű társaság.
Megállapítható tehát, hogy az alapítási módok közös vonása, hogy mindegyik már működő vállalatot igényel. Nincs mód arra, hogy az alapítók közvetlenül rögtön európai részvénytársasági formában működő társaságot hozzanak létre. Főszabály szerint csak közösségi vállalat alapíthat SE-t. Egyetlen kivétel található a 2. cikk (5) bekezdésében.
"Egy tagállam rendelkezhet úgy, hogy egy Közösségen kívüli központi ügyvezetéssel rendelkező társaság is részt vehet SE alapításában, amennyiben a gazdasági társaságot valamely tagállam jogszabályai szerint alapították, székhelye abban a tagállamban van, illetve tényleges és folyamatos kapcsolatot tart fenn a tagállam gazdaságával." Az európai részvénytársaság cégnevében az SE rövidítést elő, vagy utótagként fel kell tüntetni.
Minden Európai Részvénytársaságot abban a tagállamban kell nyilvántartásba venni, ahol a székhely található.
A bejegyzés feltétele, hogy
- egyezség szülessen a munkavállalók részvételéről;
- a Tanács 2001/86/EK irányelvének megfelelően olyan határozatot hozzanak, hogy a tagállam jogát alkalmazzák a dolgozói részvétel kérdésében;
- ha lejárt a tárgyalási határidő megegyezés nélkül.
A Rendeletben meghatározott dokumentumokat a Tanács 68/151/EGK társasági jogi irányelvével összhangban álló székhely szerinti állam jogszabályai alapján kell kihirdetni. A társaság a dokumentumokra harmadik személlyel szemben kizárólag azt követően hivatkozhat, hogy azokat közzétették a tagállamnak erre a célra kijelölt nemzeti közlönyében, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy harmadik félnek ezekről a dokumentumokról az SE közzététele nélkül is tudomása volt.
Érdekes szabály, hogy a közzétételt követő 16. napot megelőző ügyletekkel kapcsolatban a bejegyzést nyert adatokra eredményesen nem lehet hivatkozni, ha a harmadik személy bizonyítani tudja, hogy azokról nem szerzett tudomást.7
AZ SE bejegyzését és a bejegyzés törlését tájékoztatási céllal az Európai Unió hivatalos lapjában az Official Journalban is közzé kell tenni a tagállami közzététel után 1 hónapon belül.
Az új társasági formák születése kapcsán módosításra szorult többek között a cégnyilvántartásról és cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. is.
Eszerint a cégjegyzéknek tartalmaznia kell európai részvénytársaság esetén:
- az európai részvénytársaság nyilvános vagy zártkörű működési formáját;
- az európai részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatótanács vagy igazgatóság);
- részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét;
- kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét;
- a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét;
- az európai részvénytársaság hirdetményeit, közzétételének módját, helyét;
- az európai részvénytársaság jelentős többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét;
- egyszemélyes európai részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes cég nevét, székhelyét.
Ha székhelyáthelyezés következtében kéri az Európai Részvénytársaság a cégbejegyzést, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartást végző hatóságot és az európai részvénytársaság korábbi nyilvántartási számát.
A Ctv. 23. § kiegészült. E szerint a cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégiratokkal az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítás. A cégbíróság ebben az esetben a cégjegyzék adatait és a cégiratokat a cég által választott hivatalos nyelven is nyilvántarthatja.
Hiteles fordításnak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Részvénytársaság továbbá a szakfordítói vagy szakfordító lektor képesítéssel rendelkező személy által készített fordítás minősül.
Ha a magyar nyelvű bejegyzés és a hiteles fordítás egymástól eltér, a cég harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat a hiteles fordításra. Harmadik személy azonban alappal hivatkozhat arra, kivéve, ha a cég bizonyítja, hogy harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett - magyar nyelven nyilvántartott - a fordításban szereplőtől eltérő adatot vagy cégiratot már ismerte.
A vállalkozások alapításának megkönnyítése és gyorsítása, továbbá az elektronikus kommunikáció eszközeinek igénybevétele érdekében az I. társasági jogi irányelv módosításaként született meg a 2003/58/EK irányelv.
Az új irányelv lehetővé teszi a hatálya alá tartozó társaságok számára, hogy cégbejegyzés iránti kérelmeiket, illetve annak mellékletét képező iratokat - választásuk szerint - elektronikus, vagy papír alapú dokumentum formájában juttathassák el a cégbírósághoz. A jogszabály azt is előírja, hogy 2007. január 1-jétől azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos formában, papír alapú iratként nyújtott be a cégbírósághoz.
A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke Európai Részvénytársaság esetében 600 000 Ft.
A közgyűlés a legfőbb döntéshozó szerv. Ő határoz azokban az ügyekben, amelyeket kizárólagos hatáskörébe utal
a) a rendelet;
b) a székhely szerinti tagállam azon jogszabályai melyeket a 2001/86/EK irányelv végrehajtása keretében fogadtak el;
c) székhely tagállamának a joga.
Ha az Európai Részvénytársaságnak a közgyűlésen kívül egy adminisztratív szerve van egy szintű, ha két adminisztratív szerve van kétszintű irányítási rendszerről beszélünk.
Nem egységes irányítási rendszer
Egy vagy több ügyvezető igazgató felelős a folyamatos cégvezetésért. Az irányító szerv tagjait a felügyelő szerv nevezi ki és hívja vissza.
Azt irányító szerv az igazgatóság, melynek legalább három és legfeljebb tizenegy természetes tagja van.
A felügyelő szerv a felügyelőbizottság. Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja meg és hívja vissza. A Gt. az igazgatóság tagjainak megválasztását és visszahívását főszabályként a közgyűlés hatáskörébe utalja.
A Rendelet szerint egyszerre senki nem lehet igazgatósági és felügyelőbizottsági tag is. Ha a felügyelőbizottság egyik tagját kijelölik, hogy az igazgatóságból kivált igazgató helyett tagként eljárjon, ezt a tevékenységet az új igazgatósági tag megválasztásáig, de legfeljebb hatvan napig töltheti be.
Az európai részvénytársaság alapszabálya azonban ettől eltérő időtartamot is meghatározhat.
A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés nevezi ki és az elnökét a tagok maguk közül választják meg. Az igazgatóság legalább három havonta jelentést készít a felügyelőbizottságnak az üzletvezetésről. A felügyelőbizottság minden tagja jogosult a benyújtott információ megvizsgálására.
Egységes irányítási rendszer
Amíg a dualista rendszerben a management board mint irányító szerv és supervisory board mint ellenőrző szerv az SE szervezeti egységei, addig a monista rendszerben az operatív irányítást egyedül az igazgatótanács az administrative board végzi. Tagjai között megosztja az irányítási és az ellenőrzési feladatokat. Legalább háromhavonta vagy az alapszabályban meghatározott időközönként ülésezik.
Az alapszabály határozza meg a tagjainak a számát, a tagállamok rögzíthetik a minimális vagy szükség esetén a maximális taglétszámot is. Ha a munkavállalói részvételt a 2001/86/EK irányelv szerint szabályozzák, az ügyviteli szervnek legalább három tagúnak kell lennie. Tagjai közül maga választ elnököt. Ha a tagok felét a munkavállalók jelölték ki, csak a közgyűlés által kijelölt tag láthatja el ezt a feladatot.
Az SE alapszabályában bizottságokat hozhat létre. A jelölési bizottság az igazgatótanács tagjainak megválasztásában, a javadalmazási bizottság a tagok díjazásának megállapításában működik közre. A legalább három tagú audit bizottság feladata a számviteli rend ellenőrzése. Tagjait az igazgatótanács független tagjai közül választja. Feladata az éves beszámoló véleményezése, javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, díjazására.
A Rendelet egységes szabályokat is tartalmaz amelyek mindkét modell esetében irányadók. Így a társaság szerveinek tagjait az alapszabályban meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat évre nevezik ki. Lehetőség van újraválasztásukra is. Társaságok vagy más jogi személyek is lehetnek irányító szervezeti tagok.
A rendelet 8. cikke értelmében az Európai Részvénytársaság székhelyét áthelyezheti egy másik tagállamba. Ez az áthelyezés nem eredményezi sem az SE megszűnését, sem új jogi személy létrejöttét. Az irányító vagy ügyviteli szerv feladata az áthelyezési javaslat elkészítése. Feladata továbbá az, hogy megindokolja az áthelyezés jogi és gazdasági szempontjait, ismertesse az áthelyezés következményeit. Az SE részvényesei és hitelezői az áthelyezésről való határozathozatal érdekében összehívott közgyűlés előtt legalább egy hónappal jogosultak arra, hogy az áthelyezési javaslatot, valamint az irányító, vagy ügyviteli szerv által készített jelentést megvizsgálják.
Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság a tanúsítványt kiállítsa, az SE-nek igazolnia kell, megtette-e a szükséges intézkedéseket a hitelezői és egyéb igényjogosultak érdekeinek védelme érdekében. SE bejegyzésére az új székhelyállamban csak akkor kerülhet sor, ha az említett tanúsítványt bemutatják és az új székhelyállamban megkívánt formalitások teljesítését is igazolják.
Az SE létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése és az alapszabály ennek megfelelő módosítása azon a napon fog hatályba lépni, amikor az SE-t az új székhelye szerinti cégnyilvántartásba bejegyzik. Harmadik személyekkel szemben az új székhely az új cégbejegyzés közzétételével válik hatályossá.
Az SE előző székhelyének cégnyilvántartásból való törlése közzétételének időpontjáig azonban harmadik személyekkel szemben az előző székhely is hatályos, kivéve, ha az SE igazolni tudja, hogy a harmadik személynek az új székhely meglétéről már tudomása volt. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben a székhelyáthelyezés az alkalmazandó jog megváltoztatásával jár, a székhely áthelyezés ne lépjen hatályba, ha az adott tagállam bármely illetékes hatósága ellentmondással él a számára nyitva álló két hónapos határidőn belül. Az ilyen ellentmondás azonban csak kizárólag közérdekre alapozható.
Az SE nem helyezheti át székhelyét, ha vele szemben végelszámolási, felszámolási, csődeljárás, fizetés beszüntetési, vagy egyéb hasonló eljárást indult.
Ha a Magyarországon működő európai részvénytársaság székhelyét más tagállamba akarja áthelyezni, az új székhely bejegyzés napjával, mint mérlegfordulóval köteles a számviteli törvény szerinti beszámolót elkészíteni, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.
Amikor az SE székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhely áthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól az Sztv. előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni. Az SE könyvviteli nyilvántartásait a nyitó leltárban szereplő eszközök és források tételes adatai figyelembevételével kell megnyitni.
Ha a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az SE székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a nyitóleltárt és a nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell ugyanezen időponttal a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére az Sztv. előírásai szerint átszámítani.
Hazánkban ez idáig európai részvénytársaság cégbírósági bejegyzésére nem került sor. Tudomásom szerint a Fővárosi Bíróságon Európai Gazdasági Egyesülés bejegyzése iránt kérelmet egy alkalommal már előterjesztettek.
Az eljárási szabályok gyakorlati problémái a közeljövőben fognak jelentkezni. A jogalkotó megtette az irányelv által rárótt kötelezettséget, megalkotta az anyagi jogi és módosította az alapvető eljárásjogi jogszabályokat.
Ezt követően a gazdasági szereplők működésük során fogják érzékelni és érzékeltetni, hogy van-e és ha igen hol van az achillesi pontja ennek az új társasági formának. Az Európai Unió kormányai számára az EU versenyképességének kérdése fontos gazdasági és társadalompolitikai célkitűzés. A transznacionális vállalatok léte igen fontos mind a közösségben, mind a tagállamok életében. Mivel a közösség nem rendelkezik jogosítványokkal ahhoz, hogy közvetlen befolyást gyakoroljon az egyes tagállamok költségvetési kiadásaira és munkahelyet teremtő programjaira, ezért egységes foglalkoztatáspolitika kidolgozására törekszik.
2003-ban az Európa Tanács kezdeményezésére létrejött az Employment Task Force, amely készített egy átfogó jelentést a lisszaboni stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok eléréséhez szükséges intézkedésekről.
Megítélésem szerint az új társasági formák önmagukban nem oldják meg az európai gazdaságokban fellelhető problémákat. Ennek jogi, társadalmi, gazdasági összetevői csak komplex módon értékelhetők, így a foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac kérdései is válaszokra várnak. Ezért is lényeges kérdés az európai részvénytársaság kapcsán a munkavállalók bevonására irányuló megfelelő és hatékony mechanizmusok kidolgozása.
A joganyag feldolgozása során kérdésként merült fel, hogy a részvényesek korlátolt felelősségét áttörő Gt. és Ctv. rendelkezéseit az SE-k esetén lehet-e, illetve kell-e alkalmazni.
Több témával foglalkozó szakértő8 véleménye, hogy a hazai konszernjogi rendelkezések irányadóak az SE vonatkozásában is. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy az SE nemcsak befolyásoló tag, részvényes lehet, hanem lehet ellenőrzött tag is. Így alkalmazni kell a Tpt. befolyásszerzésre vonatkozó szabályait, ideértve a nyilvános vételi eljárásra vonatkozó szabályokat is, természetesen akkor, ha az SE nyilvánosan működő részvénytársaságnak minősül a Gt. 177. §-a értelmében.
Megválaszolásra vár a kérdés, hogy a korlátolt felelősség áttörhető-e csalárd vállalat kiürítés esetében. Jogértelmezési kérdés merül fel a kisebbségi jogok kapcsán, hogy ha a közgyűlés megtartására a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónapon belül nem kerül sor, a bíróság ugyan elrendelheti a közgyűlés összehívását és feljogosíthatja a kisebbségi részvényeseket is erre - de szükséges-e - feltétel-e a költségek megelőlegezése a kisebbségi részvényesek részéről? [Gt. 51. § (2) bekezdése].
A cégnévvel kapcsolatban a cégbírók számára nehézséget jelenthet annak eldöntése, hogy az SE megjelölésnek a cégnév előtt9 vagy után kell állnia. Az előbbi eset ellentétes a Ctv. 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, ezért feltételezhető, hogy az SE megjelölésnek a cégnév után kell majd állnia.
Nem teljesen világos, hogy a cégkizárólagosság elve univerzálisan értendő-e, vagy a Ctv. 15. §-ának (8) bekezdése alapján csak a hazai viszonylatban vizsgálandó kérdés.
Nem teljesen egyértelmű az sem, hogy abban az esetben, amikor a transznacionális jelleg valamely oknál fogva megszűnik - ki az illetékes hatóság - akinek intézkednie kell a törvényes működés helyreállítása érdekében. Valószínűsítem, hogy a cégbíróság lehet az és valószínűleg a törvényesség felügyeleti hatáskörében kell majd intézkednie.
Összegzésként azt lehet megállapítani, hogy az európai részvénytársaság, mint sui generis vállalkozási forma létrehozásának az volt a célja, hogy a nemzeti jogok hatálya alá tartozó gazdasági társaságok mellett olyan gazdasági társaságot is létrehozzanak, amely az összes tagállamban közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelet által létrehozott szabályok szerint működik. Ugyanakkor az SE-kre vonatkozó szabályozás jelentős területeken a tagállamok részvénytársasági jogára épít. Így tehát semmiképpen sem várható, hogy a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező Európai Részvénytársaságok uniformizáltan fognak majd működni.
Ebből az következik, hogy az SE-kel kapcsolatos koordinációs mechanizmusok, illetőleg jogi mechanizmusok különleges szakértelmet fognak igényelni és nem csak a székhely kompetens hatóságaitól, hanem az SE-k létrehozásában, működésében segítséget nyújtó szakértőktől, a gazdaság szereplőitől is. ■
JEGYZETEK
1 2004. évi XLV. magyarázata.
2 Daily Mail and General Trusts - c - 81/87.
3 C - 79/85. ügy ECR (1986. p. 2375).
5 C - 167/01.
6 a statutum 34. cikke.
7 Tanács 68/151/EGK irányelve 3. cikk (5) bekezdés.
8 Dr. Vezekényi Ursula-Dr. Szűcsné dr. Vida Ágnes
Visszaugrás
