A Magyar Jogi Nyelv folyóirat első konferenciája a vírushelyzet miatt online webinar formájában zajlott le 2020. november 20-án, a Világos Beszéd közreműködésével.
A konferencia Szabó Miklós (a Magyar Jogi Nyelv folyóirat főszerkesztője, a Miskolci Egyetem professzora) Ki a felelős a szavakért? című elméleti bevezetőjével indult. Az előadó többféle feszültséget felsorolt, amely az általános-különös/egyedi, a köznyelv-szaknyelv, szöveg és beszédaktus, az érthető-érthetetlen ellentétpárok köré épült. Mégis azzal a felütéssel indította útjára a remélhetőleg hagyománnyá váló konferenciát, hogy a jogász felelőssége a címzettek felé szól.
Julie Clement a közérthető jogi nyelvért dolgozó Clarity International elnöke videófelvételen jelentkezett be a konferenciára, és A plain language mozgalomról, a szervezet főbb célkitűzéseiről és eddig elért eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot.
Gergely Vera (a Clarity International magyarországi képviselője és a Világos Beszéd alapítója) a videóelőadás témáit folytatva beszélt még az International Plain Language Federation szervezetről, amely a közérthető nyelven megfogalmazott hivatalos iratok, jogszabályok, ítéletek fontosságáért és elterjedéséért küzdő világszervezet és újabban a szabványosítás (ISO/WD 24495-1) kialakításáért dolgozik. A mozgalom (koalíció) többéves munkájának eredményeként született meg a közérthető fogalmazás definíciója: az a szöveg közérthető, amelynek felépítése, megfogalmazása és kinézete megfelel a célközönségnek, hogy az könnyen megtalálja benne a számára fontos információkat, megértse, majd célja eléréséhez fel is használja azokat. A közérthetőség elérése erőfeszítést kíván, mert a jogi szöveget az események időrendi sorrendje szerint kell átírni, a hosszú mondatokat általában széttörni, rövidíteni szükséges, az állítmányt pedig az ügyfél és nem a hivatal/bíró szemszögéből kell megadni. Ez egyben nézőpontváltást is jelent, mert egy ügyfél, egy tulajdonos, egy szülő szempontjából kell a magatartási szabályt megfogalmazni. A közérthető fogalmazás szakértője érzékeltette a közérthető nyelv, a "világos beszéd" előnyeit is: csökken az eljárás időtartama, az egyeztetési körök és a vitatott pontok száma, a közvetlen költségek, nő az eljárások eredményessége, továbbá időt és pénzt takarítanak meg a felek.
A mozgalom a nagyon gyakorlatias angolszász országokból indult útjára, és az állami kommunikációt, valamint a fogyasztóvédelmet - így áttételesen számos alapvető jogot - érintett, akár törvénybe is iktatva annak követelményeit (1942: Federal Reports Act, 1979: Federal Paperwork Reductions Act, 2007: Federal Plain Language Guidelines, 2010: Plain Writing Act). Természetesen a napi ügyekben a bankok közleményeinek átírása vagy a jogászképzésbe e szemléletformálás beépítése ugyanolyan fontos. Az Európai Parlament Fordítási Főigazgatósága is összefoglalta e téren legfontosabb tapasztalatait A pontos fogalmazás művészete című kiadványában, az EU minden hivatalos nyelvén. Ugyanis az uniós zsargon és a sok technikai kifejezés nagyon megnehezíti a polgárok tájékozódását. A terminológia átalakítása mellett talán a jogi tartalmú szövegek tipográfiája vagy a befogadást segítő ismeretterjesztés (pl. képregények, szórólapok, plakátok) javíthatják még az esélyt a közérthetőségre.
Magyarországon is van bizonyos előrelépés: 2015-ben jött létre a Világos Beszéd; 2016-tól elérhető a közérthető fogalmazást bemutató honlap (kozerthetofogalmazas.hu); a 2017. évet az Országos Bírósági Hivatal a közérthetőség évének nyilvánította, különböző képzések megszervezése, egy bírósági stíluskönyv kiadása és a bírósági honlapok megújítása mellett; ugyanebben az évben indult útjára a Magyar Jogi Nyelv folyóirat a HVG kiadó gondozásában; majd 2019-ben a NAV is elindította közérthetőségi programját, ideértve tájékoztatóinak, hivatalos leveleinek egyszerűsítését is. Ebbe a sorba illeszkedik a hagyományteremtő céllal megszervezett Értsünk szót! konferencia is, de messze vagyunk még a mozgalom és a szabványosítás szerinti intézményesített eredményektől.
Pátkai Nándor (az Igazságügyi Minisztérium Jogszabály-előkészítés Összehangolásáért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője) - akinek a Magyar Jogi Nyelv 2017/1. számában megjelent hasonló című írása a folyóirat legolvasottabb cikke - A közérthető jogalkotásról: az Ákr. nyelvezete című előadásában a közigazgatási eljárási törvény előkészületeit hozta fel jó példának arra, hogy van törekvés a jogalkotó részéről a legszélesebb közönséghez szóló jogszabály közérthető megfogalmazására. Az előadó szerint előkérdés, hogy vajon lehet-e egy miniszteri rendeletben
- 33/34 -
rögzíteni a jogszabály szerkesztésének menetét. A 2009-ben született rendelet [61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről] a kodifikátoroknak szóló állami parancs, de alig érthető, technikai jellegű. Például azért is lesz érthetetlen a jogszabály, mert éppen ez a rendelet engedi meg a hivatkozások végeláthatatlan láncolatát, vagyis az egyik szabályból a másikra utalást. A rendkívüli jogrend, még általánosabban a gyorsan született jogszabály is érthetetlen lesz, hiszen a közérthetőség időigényes munkával jöhet csak létre. Fontos szempont volt, hogy a közigazgatásban (ahogy az adózásban, a nyomozásban) igen gyakori hivatalból indított és lefolytatott eljárások nyelve az érintett polgároknak (ügyfeleknek) legyen könnyen érthető. Ezt támasztja alá, hogy a hazai lakosság több mint fele legfeljebb 9-10 osztállyal rendelkezik, másként megfogalmazva, egy tizenéves ember értelmi és ismereti szintjéhez kell idomulni a jogszabály szövegének. Az Ákr. áttekinthetőségét támogatta a megfelelő tagolás (tartalomjegyzék, fejezetek, szakaszcímek) és az a logika, amely szerint az eljárási cselekmények sorrendjét kell követnie az egyes szabályoknak. Kerülték az idegen szavakat, a szükségtelen értelmező szabályokat. Egy-egy normán belül igyekeztek következetesek lenni: első helyen álljon a fő szabály, azt kövessék a kivételek, majd a kiegészítő rendelkezések. Sajnos az nem derült ki az előadásból, hogy ez minden egyes kodifikációval foglalkozó kötelezettsége-e, és általánossá vált, vagy csak egy egyedi esetről volt szó az Ákr. esetében.
Törökné Brincken Marianna (az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fejlesztéspolitikai Szabályozási Főosztályának osztályvezetője) az Európai uniós pályázatok - külön nyelvi univerzum? című előadásában arra kereste a választ, hogyan lehetne az Európai Unió pénzéből fedezett pályázatok, beszerzések kiírását, valamint a megvalósításuk elszámolását, ellenőrzését magyarul és érthetően megfogalmazni. Ez 2004 óta 55 milliárd euró felhasználását jelentette, olyan szavak napi használatával, mint abszorpciós képesség, monitoring, elektronizálás és koncentráció. A támogatások maximális felhasználása érdekében fontos, hogy a támogatást igénylők felé közérthetően legyenek megfogalmazva az információk, így mára sok száz olyan iratot, tájékoztatót, közleményt írtak át a felhasználók számára, amely törekszik a közérthetőségre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
