1. Ma a világ nagy kihívásokkal néz szembe, amelyek következményeit igen nehéz előre látni. Közülük a legközvetlenebb az, hogy az Egyesült Államok, a nemzetközi terrorizmus elleni harc nevében hadat üzen minden olyan ország vagy földrajzi régió ellen, ahol terrorista szervezetek találhatók, vagy feltehetően rejtőzködnek, illetve amelyek valószínűsíthetően tömegpusztító fegyverekkel rendelkeznek.
A második kihívást a neoliberális gazdasági rendszerek követelményei jelentik, amelyet a nemzetközi pénzügyi szervezetek ösztönöznek és kényszerítenek rá a felemelkedő és fejlődő országokra az új hitelek nyújtásának, illetve a lejárat előtt állók megújításának feltételeként. Elsősorban Argentína esete, majd annak járványszerű következményei a szomszédos országokban kétségkívül nyugtalanító. Ez a "piaci fundamentalizmus" - ahogy Stiglitz, a Nobel-díjas közgazdász és a Világbank volt gazdasági vezetője nevezi - kudarcot vallott, még legkorlátozottabb célja, a gazdasági növekedés előmozdítása terén is.
Ezzel szemben a piacok, áruk és szolgáltatások egyre fokozódó koncentrálódása a nagy multinacionális vállalatok körül, a bármely határ felett átugrani képes háló, az Internet segítségével megteremtette azt az irányító rendszert, amely manapság a világ nagy része fölött uralkodik. A gigantikus áruértékesítő és szolgáltató központok, a nagy nyersanyag- és élelmiszerforgalmazók, technológiai fejlesztők, a nemzetközi bankok és a médiát ellenőrzésük alatt tartók magukhoz ragadták azt a hatalmat, amelyet a kormányok kiengedtek a kezükből, amikor alámerültek az állami szervezetek és intézmények világméretű privatizációs hullámában.
Ezek a multinacionális vállalatok egyre meghatározóbb szerepet játszanak a globális gazdaságban. Ezért hangzanak fel a vészkiáltások a CEOKRÁCIA, mint a világot ma uraló rezsim ellen (a Chief Executive Officer angol rövidítéséből, a CEO-ból és krácia végződésből alkotott kifejezés).
A harmadik problémát, amely szorosan kapcsolódik az előzőkhöz, és óriási kockázatokat teremt az egész világon, a legutóbbi vállalati botrányok és könyvelési csalások alkotják, amelyek néhány multinacionális cégnél pattantak ki és számos országban hatalmas veszteségeket okoztak a pénzpiacokon és az értéktőzsdéken. E gazdasági jelenség azzal magyarázható, hogy a kormányok lemondtak ezeknek a multinacionális cégeknek az ellenőrzéséről. A megfelelő ellenőrzés hiányában a kapzsiság immár nem ismer korlátokat, a vállalkozók szociális felelőtlensége és a felső vezetők mértéktelen ambíciója világszerte a részvényesek, a befektetők, az alkalmazottak ezreit teszi tönkre. Ráadásul óriási méretű bizalomvesztéshez vezet, amely az erősödő gazdasági recesszió irányába hat.
Mindezek a problémák, kisebb vagy nagyobb mértékben érintik, vagy rövidesen érinthetik a latin típusú közjegyzőséget. Az ilyen jogrendű országokban a gazdaság és annak globalizálódása mindinkább különféle bonyodalmaknak tesz ki bennünket, ráadásul a vele járó hatások sebessége olyan nagy, hogy azonnal jelentkeznek, minden előzetes jelzés nélkül.
2. Az UINL-ben jelenleg uralkodó helyzet elvileg jó. Testületei és bizottságai odaadással dolgoznak, a pénzügyi helyzet egészséges.
Mindazonáltal a jövő, a következő évek számos kockázatot és veszélyt tartogatnak, amelyeket el kell hárítanunk, ha azt akarjuk, hogy az Unió erős legyen, és ha nem elégszünk meg puszta jelenlétével a világszervezetekben.
2.1. Európában az EU közjegyzőségei jól dolgoznak, konkrét projektekkel és világos célokkal. A többi európai közjegyzőség az EU-csatlakozásra váró országokban megfelelően teljesíti a politikai és gazdasági követelményeket; intenzív munkát végeznek, elérték a remélt növekedést és stabilitást, ami előre vetíti a csatlakozás sikerét.
2.2. Afrikában lendületes munka folyik, a célok ígéretesek. Az egyes közjegyzőségek belső struktúráik megerősítésén fáradoznak, miközben korszerűsítik hivatásuk gyakorlásának módját. Az egész földrész közjegyzőségeire kiterjedő terveik nagyratörőek, de megvalósíthatók.
Ugyanakkor a földrész néhány országában létezik bizonyos politikai instabilitás, amely mindannyiunkat aggaszt. Bízunk benne, hogy rövidesen leküzdik belső problémáikat.
2.3. Amerikában vannak nagyon jól szervezett közjegyzőségek, mások esetében viszont még sok erőfeszítést kell tennünk, hogy ne veszítsék el azt az erőt és összetartást, amellyel évtizedek óta büszkélkedhetnek, de az utóbbi időben hanyatlásnak indult. Tény, hogy közép- és hosszú távon csökken az összetartás és halványulnak a célok.
Az amerikai földrészen vissza kell fordítanunk az eltávolodás és az érdektelenné válás tendenciáit, amelyeket egyes közjegyzőségek részéről érzékelünk. Ehhez az UINL intézményes segítségére van szükség, amely elnökének irányítása alatt képes volt biztos kézzel felrajzolni a CAA-t [Amerikai Ügyek bizottsága - a Szerk.]. Ennek a támogatásnak szilárdnak, folyamatosnak és szolidárisnak kell lennie.
E segélykérés nélkül igen hamar nagy kockázatokkal kellene szembenézni.
Másrészt szorosabbá váltak a kapcsolatok a NACLN-nal, továbbra is nagy figyelmet fordítunk Louisianára, és törvényhozóira, hogy megtörténjen az ottani közjegyzőségnek - Uniónk egyik alapító tagjának - a modernizációja.
2.4. Ami Ázsiát illeti, a kép igen biztató. A gazdaság látványosan fejlődik. Ezek az országok egyre nagyobb szerepet játszanak a nemzetek közösségében.
Ha a kínai közjegyzőség belép az UINL-be, az óriási növekedést jelent a világ azon részével szemben, ahol nem a latin jogrendet követik. Mindazonáltal említésre érdemes, hogy Ázsiában vannak más jelöltjeink is, amelyeknek ugyan még tovább kell tökéletesíteniük törvényi szabályozásukat és közjegyzői szervezeteiket, de potenciálisan alkalmasak lehetnek arra, hogy Uniónkhoz csatlakozzanak, például Vietnám, Thaiföld és Dél-Korea.
Mindez az UINL számára kedvezőbb egyensúlyi helyzetet teremtene a világban.
2.5. Egyébként az interkontinentális bizottságok dolgoznak, egyik jobban mint a másik, terveik részint már készen vannak, részint irányelveik és más összetevőik átszervezése alapján kerülnek kialakításra, az akcióterveik egyeztetett kidolgozása céljából kitűzött találkozóik alkalmával.
2.6. Az UINL ezen új testülete munkáját igen világos célok érdekében kezdte az Állandó Bizottság mexikói ülése által meghatározott irányvonalaknak köszönhetően. Az egyes végrehajtó bizottsági tagokat az UINL számára különösen fontos területeken közvetett és közvetlen felelősségi körökkel ruházta fel, ami rövid időn belül meg fogja hozni a gyümölcsét. A cél az, hogy az egész latin közjegyzőség pontosabban és gyorsabban érje el céljai megvalósítását.
Az Unió e hízelgő képe kedvezőtlenebbé válhat, ha a szervezeti célok elérése érdekében végzett munkánkkal párhuzamosan nem teszünk erőfeszítéseket a fenyegető veszélyek gyors elhárítására.
3. A veszélyek, amelyek jogrendszerünket fenyegetik és szervezetünkre is hatással vannak, elsősorban a globalizáció okozta zűrzavarból és túlkapásokból erednek. Szem előtt kell tartanunk, hogy nem pusztán gazdasági jelenségről van szó, hanem kulturális, környezeti, társadalmi, politikai, törvényhozói és igazságszolgáltatási kérdésről is.
A latin közjegyzőség számos problémával néz szembe: nem tölt be túlnyomó szerepet a nemzetközi kereskedelemben, mert a különféle okiratokban alkalmazott alakisága nem fér össze az üzleti világban zajló ügyletek gyorsaságával; amint úgy látszik, nem tölt be főszerepet az elektronikus szerződésekben sem, az erőltetett és meglehetősen kockázatos e-aláírás-hitelesítés kivételével.
A nagy biztosító társaságok, amelyek országainkban egyre nagyobb számban foglalkoznak a tulajdonjog biztosításával, komoly fenyegetést jelentenek a közhiteles ingatlan-nyilvántartási rendszer és a közjegyzői tevékenység számára, idővel jóvátehetetlenül kiszoríthatják ezeket.
Sajnos nincsenek általános megoldások ezekre az egymástól igen eltérő problémákra, amelyek sokrétű hatásai egyes közjegyzőségeket jobban, míg másokat kevésbé sújtanak. Legalább néhány megoldási lehetőséget azonban kínálni kell.
Az UINL-nek folytatnia kell terjeszkedési politikáját, de az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie jelenléte fenntartása érdekében azoknál a közjegyzőségeknél, amelyek közel állnak ahhoz, hogy elveszítsük őket. E ponton számunkra a kihívást az jelenti, hogy olyan, megalapozott stratégiára és célokra támaszkodó, jó munkatervet készítsünk, amellyel rövid és középtávon elérhetjük az UINL-től távolodó összes amerikai közjegyzőséget, amelyeknek ráadásul szembe kell nézniük az ALCA jelentette veszéllyel is, amelynek az Egyesült Államok kongresszusa nemrégiben zöld utat adott, amikor felhatalmazta Bush elnököt a megállapodások gyors megkötésére az amerikai földrész valamennyi országával.
Elengedhetetlen, hogy az UINL tovább erősítse jelenlétét a hivatásunk gyakorlásához kapcsolódó nemzetközi szervezetekben, amilyen Hága, az Unidroit, az Uncitral, az OMC stb. és felvegye a kapcsolatot a hitelintézetekkel: a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal.
Nem kétséges, hogy az egyik legfontosabb feladat az összes közjegyzőség modernizációjának felgyorsítása tagjainak ad hoc felkészítése terén olyan szakágakban, mint a nemzetközi kereskedelem, a nemzetközi magánjog, a választottbíráskodás, a szellemi tulajdon, az elektronikus kereskedelem stb. Továbbá minden közjegyzőséget fel kell készíteni az új feladatokra, új ügyletekre, a permegelőzés fejlesztésére, az önkéntesen vállalt közjegyzői jogalkalmazásra, a választottbíráskodásra és a mediációra stb., amelyek általunk már ismert lehetőségek, de küzdenünk kell a nemzeti jogalkotásban történő elfogadtatásukért és meg kell tanulnunk kihasználni ezeket a lehetőségeket.
Végezetül igen célszerű lenne, ha minden területen, de különösen országaink társadalmi szervezeteiben sikeres stratégiai kampányt folytatnánk a közjegyzőség megismertetése érdekében, hogy bemutassuk, kik vagyunk és mit csinálunk. Szükséges, hogy megerősítsük intézményes jelenlétünket a dolgozók, a fogyasztók és általában a lakosság és annak szervezetei és intézményei körében.
Noha az Unió szervezetileg kitűnő egészségnek örvend és világméretű terjeszkedése továbbra is biztatóan alakul, akárcsak jelenléte a nemzetközi jogi szervezetekben, mégis jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyeket értelmes és jó hozzáállással sikeresen leküzdhetünk.
Lehet, hogy az itt kínált megoldások egyike sem csodaszer, de nem is puszta ábránd. Üdvözlendő mindaz, amivel az állandó tanács és az UINL tagközjegyzőségeinek elnökei hozzá tudnak járulni az eszköztár bővítéséhez és a közvetlen és távolabbi célok meghatározásához, amelyek segítségével szembenézhetünk az említett kihívásokkal. ■
Lábjegyzetek:
[1] Az UINL Valenciában, 2002. október 21-én elhangzott elnöki beszéd szerkesztett változata. Francisco S. Arias közjegyző, Mexico, a Latin Közjegyzőségek Nemzetközi Uniójának elnöke
Visszaugrás
