A felszámolási eljárás egyik sokat vitatott pontja a felszámoló státusának, jogállásának kérdése, ugyanis szinte kezdettől fogva hol az adós gazdálkodó szervezet képviselőjének tekintik, hol úgy, hogy saját jogán jár el. E kettősség többnyire a felszámoló Cstv.-ben szabályozott feladataihoz, jogaihoz kapcsolódik, és ettől függ, hogy adott esetben a két lehetőség közül melyiket választják a jogalkalmazók. Az vitathatatlan, hogy a felszámolás szereplői közül a felszámolóé a legösszetettebb. Már az eljárásba való bevezetése is sajátos: egyrészt a törvény rendelkezése és a bíróság kijelölése alapján vesz részt az eljárásban, ugyanakkor az adós gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos rendelkezések során olyan feladatokat lát el, amelyek rendszerint a szerződésen alapuló vagy választott képviseletet ellátókhoz tartoznak.
A felszámolónak a Cstv.-ben meghatározott feladatai, jogai is sokrétűek, mivel egyrészt az őt kijelölő és a felszámolás törvényessége felett őrködő bíróság felé bejelentési, értesítési kötelezettsége van, ugyanakkor a hitelezőkkel is folyamatos kapcsolatot tart, tájékoztatja őket, jóváhagyásukat kéri. Emellett az adós vagyonának felmérése és a vele szembeni követelések számbavétele után bonyolítja az adós még fennálló gazdasági kapcsolatait, pereit, illetve igyekszik azokat lezárni. A felszámoló így részben az adós "képviselőjeként", részben a jogalkalmazó bíróság "küldöttjeként", részben az adós és a hitelezők közötti "közvetítőként, kapcsolattartóként" is tevékenykedik egyszerre. A felszámoló jogállásának megítélésénél azonban álláspontom szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy mindezek a szerepek a törvény rendelkezéseiben nincsenek "elkülönítve". A Cstv. szövege a felszámoló feladatait, jogait mindenütt azonos megfogalmazásban tartalmazza [például a Cstv. 34. § (3) bekezdés, 39. § (1) bekezdés 40. § (1) bekezdés, 46. § (1) bekezdés, 47. § (1) bekezdés, 48. § (1) bekezdés és 49. § (1) bekezdés].
Ezek a minőségi eltérésre egyetlen esetben sem utaló megfogalmazások nem adnak alapot arra, hogy a felszámoló státusát az egyes esetekben eltérően értelmezzük. Éppen ezért egyidejűleg csak egyféle megoldás lehetséges: azaz a felszámoló vagy minden esetben az adós képviselőjének minősül, és ekként jár el (a felszámolás sajátosságából eredően előírt feladatokkal és jogosítványokkal), vagy pedig az adóstól független szereplőjeként a felszámolási eljárásnak, azaz saját jogán.
Ebből kiindulva tehát eldöntendő, hogy az adós képviselőjének vagy pedig a felszámolási eljárás egy "független szereplőjének" tekintsük a felszámolót?
A kérdés megválaszolásakor véleményem szerint abból kell kiindulni, hogy a felszámoló kinek a helyét, szerepét veszi át a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél. A válasz a Cstv.-ben található. A Cstv. a 3. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolja a hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek vezetőit - az adott gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban. A 8. § (1) bekezdésében pedig a gazdálkodó szervezetek működése során az alapvető döntések meghozatalára feljogosított testületeket, szerveket sorolja fel, melyek a gazdálkodó szervezetnél az annak életét, működését érintő alapvető döntéseket meghozzák.
A gazdálkodó szervezeteknél a legfőbb döntéshozó szervek által hozott döntések kereteit figyelembe véve működik az operatív irányítást végző egyszemélyi vagy testületi vezető, aki a kisebb jelentőségű, mindennapi döntések meghozatalára, a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult, ezen túl ellátja a gazdálkodó szervezet képviseletét. E vezető tisztségviselő a gazdálkodó szervezet érdekeinek elsődlegessége alapján köteles tevékenykedni, de ez nemcsak rá, hanem a legfőbb ügydöntő szervre is vonatkozik.
A gazdálkodó szervezetek tehát üzletszerű gazdasági tevékenységük folytatása során a működésükkel kapcsolatos döntéseket részben a legfőbb ügydöntő szervük, részben az operatív feladatokat ellátó vezető tisztségviselőjük útján hozzák, akik ezáltal lényegében lefedik a gazdálkodó szervezet fennállása során meghozandó összes döntést, így a gazdálkodó szervezet pénzügyi, vagyoni helyzete is jelentős részben az ő döntéseik következménye.
Egy gazdálkodó szervezet működése során azonban előállhat olyan helyzet, hogy tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni, azaz adóssá válik [Cstv. 3. § (1) bekezdés b) pont]. Ezen adós felszámolását a bíróság akkor rendeli el, ha fizetésképtelenségét megállapítja [Cstv. 27. § (2) bekezdés].
Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet működése során fizetésképtelenné válik, hitelezőinek a vele szemben fennálló igényei rendszerint és előreláthatólag egészben vagy részben kielégítetlenül maradnak, vagyis a hitelezők károsodnak. Ezért a hitelezők védelme miatt is jogos igény, hogy a fizetésképtelen és felszámolás alá kerülő gazdálkodó szervezetnél a gazdálkodó szervezet működése tekintetében meghatározó döntések hozatalára feljogosított szervek, tisztségviselők működése korlátozva legyen, illetve gyakorlatilag megszűnjék [Cstv. 34. § (l)-(2) bekezdés].
A Csjt. 34. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felszámoló e szerveknek, tisztségviselőknek a feladatait, jogait veszi át, és ezen túlmenően ellátja a Cstv. által rá rótt feladatokat is. Az, hogy a tulajdonosoknak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai, továbbá a gazdálkodó szervezet törvényes képviselőinek képviseleti jogosultsága megszűnik, és ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére csak a felszámoló válik jogosulttá, egyértelművé teszi, hogy a felszámoló e korábbi jogosultak helyébe lép, gyakorlatilag felváltja őket, ezáltal a felszámoló az adós képviselőjévé válik.
A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőinek képviseleti joga a gazdálkodó szervezet létesítő okiratán, illetve határozatain alapul, de mindenekelőtt az adott gazdálkodó szervezetre irányadó jogszabályok rendelkezésein; így azon túl, hogy a gazdálkodó szervezet szervezeti képviselőinek minősülnek, egyben törvényes képviselők is. A felszámoló megjelenése is jogszabályon (Cstv.) és emellett a bíróság kijelölésén alapul - így a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőihez hasonlóan - ő is törvényes képviselőnek minősül.
A felszámolót mint képviselőt az adós cégjegyzékébe is bejegyzik a korábbi képviselő(k) egyidejű törlésével. Mivel a cégjegyzékbe képviselőként és a cég korábbi képviselőjének helyére jegyzik be, ez a mozzanat is a felszámolónak az adóst képviselői minőségét támasztja alá.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
