https://doi.org/10.59851/jk.80.06.2
A hazai reprodukciós politikák célkitűzéseként a hagyományos családfogalom és a tradicionális nemi szerepek erősítése azonosítható. A reprodukciós eljárások és az örökbefogadás közös vonása, hogy elősegíthetik a hagyományostól eltérő családmodellek elterjedését, ezáltal alkalmasak lehetnek a tradicionális családfogalom átalakítására, formálására. A tanulmány az örökbefogadás és a reprodukciós eljárások különböző családmodellekben való elérhetőségét vizsgálja, kiemelve és összevetve a hazai jogszabályok által meghatározott feltételrendszerek közötti hasonlóságokat és különbségeket; célja elsősorban annak feltárása, hogy ezek az eljárások mennyiben jelenthetik a szülővé válás alternatíváját a különböző családmodellekben élők számára Magyarországon.
Tárgyszavak: örökbefogadás, emberi reprodukciós eljárás, családi jog, családmodellek, családalapítás
One objective of Hungarian reproductive policies is to reinforce the traditional concept of family and traditional gender roles. A common feature of reproductive procedures and adoption is their potential to promote non-traditional family models, thereby contributing to the transformation and redefinition of the traditional concept of family. This study examines the accessibility of adoption and human reproductive procedures for various family models, highlighting and comparing the similarities and differences in the regulatory frameworks defined by Hungarian legislation. Its primary aim is to explore the extent to which these procedures can serve as alternatives for starting a family for individuals in different family models in Hungary.
Keywords: adoption, human reproductive procedures, family law, family models, family formation
Tanulmányom célja a különböző családmodellekben élő személyek örökbefogadással és emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokkal (a továbbiakban: reprodukciós eljárások vagy mesterséges megtermékenyítés) kapcsolatos lehetőségeinek vizsgálata a magyar jogi szabályozás bemutatásával, nagymértékben támaszkodva a téma szempontjából releváns családfogalommal, gyermekvállalással kapcsolatos szociológiai és demográfiai kutatásokra is. Célom továbbá annak bemutatása, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak az örökbefogadás és a reprodukciós eljárások feltételrendszerei között, hazánkban jelenleg mennyiben szolgálhatnak ezek az eljárások a családalapítás, gyermekvállalás alternatívájául a különböző családmodellekben élő személyek számára, és milyen korlátokkal kell számolniuk az eljárások során.
Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre későbbre tolódik a nőknek az első gyermekük megszületésekori életkora, ami növelheti a nem szándékos gyermektelenség arányát.[1] A gyermektelenség ritkán vezethető vissza egyetlen okra vagy döntésre: ez általában egy komplex folyamat eredménye, amelynek során több faktor hat egymásra. Ilyen okok lehetnek például a tanulás fontossága, a magasabb képzettségi szint elérése, a munkahely biztonsága és a stabil párkapcsolat iránti vágy.[2] Ez a tendencia az első gyermek vállalásával, valamint az első házasságkötéssel kapcsolatos demográfiai mutatókban is erőteljesen megmutatkozik. A rendszerváltást követően a nők átlagos életkora az első házasság megkötésekor több mint nyolc évvel, az első gyermek megszületésekori átlagos életkoruk pedig közel hat évvel emelkedett.[3] Emellett a magyar társadalomban nem elhanyagolható azoknak a nőknek és férfiaknak a száma sem, akiknek (akár korábbi életkorban jelentkező) biológiai okból nem lehet gyermekük: a KSH szerint a biológiai okból meddő személyek száma 4-5%-ra tehető.[4]
Az örökbefogadás elsődleges célja világviszonylatban az, hogy családot és otthont biztosítson a család nélkül maradt gyermekeknek, ezenkívül (a korábbi szakirodalom szerint) a jogintézmény további céljaként határozható meg, hogy gyermekhez juttasson gyermekre vágyó családokat.[5] A reprodukciós eljárások és az örökbefogadás közös jellemzője, hogy segíthetnek azoknak, akik későbbi életkorban szeretnének gyermeket vállalni, továbbá olyan pároknak vagy egyedülállóknak, akiknek biológiai okból nem lehet gyermekük, esetleg olyan szemé-
- 266/267 -
lyeknek, akik nem találnak megfelelő partnert a gyermekvállaláshoz. Mindemellett az örökbefogadás és a reprodukciós eljárások is alkalmasak lehetnek arra, hogy elősegítsék a különböző, hagyományostól eltérő családmodellek elterjedését. Az örökbefogadást a tanulmányban nem az örökbefogadás legfőbb célkitűzése, hanem ez utóbbi jellemzője szempontjából vizsgálom.
A hazánkban hagyományosnak tekinthető családmodell a férfi, a nő és a gyermekeik közötti biológiai és jogi kapcsolatokat írja le. Ugyanakkor mára már számos háztartás összetétele nem felel meg ennek a képnek, a köznapi szóhasználat során mégis családnak nevezzük őket. Az újabb családfogalmak sokfélé kapcsolatot írnak le, amelyek akár egészen különböző struktúrákat foglalhatnak magukban.[6] Egy 2022-ben folytatott, családfogalommal kapcsolatos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekvédelmi szakértők a család fogalmát a mai Magyarország társadalmi viszonyaira vonatkoztatva jellemzően komplex egységként látják. Egyes szakemberek széles családfogalommal dolgoznak, a társadalmi folyamatokra, megváltozott családszerkezetre is reflektálnak, a család esszenciáját pedig sokkal inkább az érzelmi kapocsban látják.[7] Egy 2019-es kutatás azt találta, hogy a magyar társadalom jelentős része nem ért egyet a családfogalom szűk értelmezésével. A válaszadók 79%-a például a gyermeküket egyedül nevelő szülőket is családnak tartja, a többség (53%) szerint pedig a házasságkötés és gyermekvállalás nélkül együtt élő különnemű párok is családot alkotnak. A kutatás rávilágított, hogy a magyarok az azonos nemű párokat általánosságban kevésbé tartják családnak, mint a heteroszexuális párokat, ugyanakkor a többség (57%), szerint egy gyermeket nevelő azonos nemű bejegyzett élettárs pár igenis család. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű, gyermekes párokat nagyobb arányban tekintették családnak, mint a házasságkötés nélkül együtt élő gyermektelen heteroszexuális párokat.[8]
Bár a heteroszexuális párkapcsolaton alapuló házasságban élők és gyermekeik által alkotott család a maga tradicionális szerepfelfogáson alapuló anyai és apai viselkedésmintájával, elvárásrendszerével mind a mai napig fontos tényező a család szociális reprezentációjában,[9] a magyar társadalom nem elhanyagolható százaléka értelmezi a család fogalmát ennél sokkal tágabban. A tradicionális, házasságon alapuló családmodell Magyarországon visszaszorulni látszik. Bár az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek eredményeként a házasságkötések száma az utóbbi pár évben emelkedett, a 21. században az arányokat tekintve jellemzően kevesebb házasságkötés történik, mint az előző évszázadban.[10] A házasságok egyre későbbi életkorban köttetnek, emellett a válások is gyakoribbá váltak, ezek a tényezők pedig hozzájárultak a családformák diverzitásának növekedéséhez.[11] Mindemellett egyre elfogadottabbak és elterjedtebbek az élettársi kapcsolatok mind Magyarországon, mind Európában,[12] és az egyszülős családok száma is emelkedő trendet mutat.[13] Az elmúlt években növekedett a bejegyzett élettársi kapcsolatok száma is, amely mai formájában 2009 óta az azonos nemű párok együttéléséhez biztosít jogi keretet.[14] Az erre lehetőséget adó, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Bét.) hatálybalépése óta megduplázódott a bejegyzett élettársi kapcsolatok megkötésének évenkénti száma.[15] Míg a társadalomban élő és működő családfogalom az Alaptörvényben szereplő definíciónál[16] jóval inkluzívabb és diverzebb, és bár a 2010 utáni reprodukcióra vonatkozó politikák elsődleges célja a születések számának növelése, e politikák nem minden társadalmi csoport gyermekvállalását támogatják.[17]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
