A gazdasági társaság képviselője a gazdasági társaság nevében eljárva jognyilatkozataival jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat a képviselt javára, képviseli a gazdasági társaságot bíróság és más hatóságok előtt. Olyan joghatás kiváltására irányuló magatartást tanúsít, melynek eredményeként a képviselt válik jogosulttá, kötelezetté. Ennek alapján indokolt az erre vonatkozó szabályok rövid áttekintése, s néhány gyakorlati probléma megnevezése és elemzése.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény általános része csak a jogi személyiségű gazdasági társaságok képviseletére tartalmaz rendelkezéseket, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok képviseletét nem szabályozza.
A 29. § (2) bekezdése értelmében a jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy ok-katban, ha erről külön jogszabály rendelkezik, egyéb adatok mellett meg kell állapítani a jogi személy képviselőjét. A 29. § (3) bekezdése az írásbeli képviseletet, aláírási jogosultságot szabályozza. Rögzíti, hogy a jogi személy nevében aláírásra a képviselő jogosult, illetve ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges azzal, hogy jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. A képviselet, írásbeli képviselet szabályainak be nem tartása az adott körülmények között érvénytelenné tehet egy szerződést, jognyilatkozatot, illetve felvetheti a képviselőként eljárt személy kártérítési felelősségét.
Kiemelendő a kívülálló, harmadik személyek védelmét szolgáló Ptk. 29. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés is, mely szerint, ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek kányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. E törvényhely alkalmazásának feltétele a harmadik személy jóhiszeműsége, aki ugyanis tud arról, hogy a vele szerződést kötő, képviselőként eljáró személy képviseleti joga már megszűnt, nem hivatkozhat eredménnyel arra, hogy a képviseleti jog a nyilvántartás szerint fennáll, a változás átvezetésére még nem került sor. Ezt a bírósági gyakorlatot tükrözi a BH. 1997/240. szám alatt közzétett eseti döntés, mely érvénytelennek tekintette azt a szerződést, melyet a gazdálkodó szervezet képviselőjeként a cégnyilvántartásban feltüntetett személy írt alá, de a vele szerződő félnek tudomása volt arról, hogy ennek a személynek a képviseleti jogosultsága már megszűnt.
A Ptk. VI. fejezet 6. címe a jogi személyiségű gazdasági társaságok néhány alapvető szabályát - így a képviseletre vonatkozó rendelkezéseket is - tartalmazza. Az 55. § szerint közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, míg részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt. A felsoroltak a jogi személyiségű gazdasági társaságok törvényes képviselői, és a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján mint vezető tisztségviselők jogosultak a törvényes képviseletre. Az ismertetett, és alábbiakban felsorolandó törvényi szabályok, valamint a jogirodalom szerint a törvényen, vagy ebből eredő hatósági rendelkezésen kívül a képviselet alapulhat jogügyleten (megbízás, meghatalmazás), vagy alapszabályon, szervezeti szabályzaton, alapító okiraton (ez az úgynevezett szervezeti képviselet).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
