I. A vesztegetés törvényi tényállásában szereplő gazdálkodó szerv "dolgozója" alatt nemcsak a szervnél munkaviszony keretében munkát végző személy, hanem az olyan személy is értendő, aki munkaviszonyra jellemző sajátosságokat mutató jogviszony keretében fejti ki tevékenységét [EBH 2012.B.28.].
II. A foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabásával időszakosan ki kell vonni a magyar labdarúgásból azokat a sportolókat és sportszakembereket, akik a foglalkozásukat bűncselekményhez felhasználva a sportág társadalmi megbecsülését rombolták.
A III. rendű vádlott megállapodott I. rendű és II. rendű vádlottakkal abban, hogy közvetítőként részt vesz a klubja egyes labdarúgó-mérkőzései eredményének manipulatív befolyásolásában azért, hogy az I. rendű és II. rendű vádlottaknak lehetősége legyen különböző fogadóirodáknál a mérkőzések eredményének előzetes ismeretében rendszeres és biztos haszonnal járó fogadásokra.
A mérkőzések eredményének manipulációja rendszerint úgy zajlott le, hogy az adott mérkőzés előtt pár nappal I. rendű vagy II. rendű vádlott telefonon közölte III. rendű vádlottal, hogy a mérkőzés eredményének manipulációjáért mekkora összeget tudnak felajánlani a manipulációban részt vevő és pályára lépő játékosoknak, illetve minimálisan hány játékosnak kell részt vennie ebben. Ezután III. rendű vádlott az edzések előtt vagy után, esetleg közvetlenül az adott mérkőzés előtt annak helyszínén vagy utazás közben megkereste az ajánlattal egyes játékostársait, majd közölte a megbízóval, hogy kik azok, akik a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadták a mérkőzés eredményének jogosulatlan befolyásolásával kapcsolatban. Általában az volt az elvárás, hogy a csapat egyszerűen csak veszítse el az adott mérkőzést, de esetenként olyan igény is megfogalmazódott, hogy a vereség legalább kétgólos legyen, vagy úgy veszítsenek, hogy minél több gól essen a mérkőzésen. Előfordult olyan eset is, hogy az adott mérkőzés eredményének befolyásolását nem az I. rendű vagy II. rendű vádlottak kezdeményezték, hanem a csapat egy olyan játékosa, aki rendszeresen részt vett a manipulációkban, és aki azzal kereste meg a III. rendű vádlottat, hogy vegye fel a kapcsolatot a "megbízókkal", mivel lehetőséget látott a mérkőzés "eladására", és az I. rendű vagy II. rendű vádlott csak ezt követően tett ajánlatot.
Az I. rendű és II. rendű vádlottak egy-egy mérkőzés kapcsán minden pályára lépő és a manipulációban részt vevő játékosnak 1000 és 2000 euró közötti összeget ajánlottak fel, amely összeget néhány nappal az adott mérkőzés előtt vagy nem sokkal utána készpénzben adták át rendszerint III. rendű vádlottnak, aki azt szétosztotta a manipulációban részt vevő játékostársai között úgy, hogy azok a játékosok, akik a kezdőcsapatban szerepeltek, általában egyenlő összeget kaptak, míg akik csereként játszottak az adott mérkőzésen, csökkentett összegben részesültek. IV. rendű vádlott viszont általában 2500 eurót kötött ki magának. Amennyiben I. rendű vagy II. rendű vádlottak már a mérkőzés előtt átadták a manipulációra szánt összeget, de a mérkőzésen nem az elvárt eredmény született, akkor a játékosoknak vagy vissza kellett fizetniük a pénzt, vagy egy következő mérkőzés eredményének jogosulatlan befolyásolását "ingyen" kellett végrehajtaniuk.
A klub a labdarúgókkal és a vezetőedzővel részben amatőr sportolói szerződéseket, részben munkaszerződéseket, részben megbízási szerződéseket kötött, amely szerződések minden esetben ténylegesen munkaviszonyt takartak. A hatályos jogszabályok és szabályzatok, valamint e szerződések az alábbi kötelezettségeket írták elő a labdarúgók és a vezetőedző számára:
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) 2. § (4) bekezdésének a), c) és d) pontjai szerint a versenyző köteles a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani és a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági, illetve szerződéses viszonyban áll.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 3. § (1) bekezdése szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató [...] és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, az (5) bekezdés szerint pedig a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A 4. § (1) és (2) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni; a jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására [...] irányul, vagy erre vezet. A 103. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkavállaló köteles munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.
A 2007-2008. évi és a 2008-2009. évi Versenyszabályzat 7. §-a, illetve 6. § a), c) és d) pontja kimondta, hogy a labdarúgó köteles a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, a hazai és nemzetközi játék- és versenyszabályokat, valamint a labdarúgósportággal kapcsolatos szabályzatokat betartani és sporttevékenysége során annak a sportszervezetnek az érdekeit figyelembe venni, amellyel verseny-, illetve szerződéses viszonyban áll.
A Fegyelmi szabályzat 1. § (1) bekezdése rögzítette, hogy a szervezeti egységek, a sportszervezetek, valamint labdarúgóik, sportszakembereik és tagjaik a labdarúgással összefüggő tevékenységük során a lojalitás, a tisztesség és a sportszerűség elvei szerint kötelesek
- 39/40 -
viselkedni. A 6. § (2) bekezdés a) és d) pontja a labdarúgó részéről elkövetett fegyelmi vétségnek minősítette, ha sportszerűtlen magatartást tanúsít, vagy ha magának, másoknak vagy sportszervezetének jogtalan előnyt szerez, illetve másoknak jogtalan előnyt nyújt, valamint ezek bármelyikére kísérletet tesz, míg a (3) bekezdés a) és b) pontja úgy rendelkezett, hogy a sportszakember részéről elkövetett fegyelmi vétségnek minősül, ha sportszakemberhez nem méltó magatartást tanúsít, vagy (hasonlóan a labdarúgóhoz) magának, másoknak vagy sportszervezetének jogtalan előnyt szerez, illetve másoknak jogtalan előnyt nyújt, valamint ezek bármelyikére kísérletet tesz.
A játékosokkal kötött amatőr sportolói sportszerződések 2.1. és 2.2.6. pontjai, illetve a 2.2. pont 6. fordulata tartalmazták, hogy a labdarúgó kötelezettséget vállal arra, hogy sportképességeit a sportszervezet céljainak megfelelően használja fel, mindent megtesz annak érdekében, hogy képességei színvonalát megtartsa, azt fejlessze, továbbá tartózkodik mindattól, ami a sportolói tevékenységére nézve hátrányos, azzal összeegyeztethetetlen, azt zavarja vagy korlátozza, és ellentétben áll az e szerződésben foglalt kötelezettségeivel, valamint megőrzi a sportszervezet és tagjai jó hírnevét a szakmai és a magánéletben egyaránt, tartózkodik minden, a sportszervezet és tagjai hírnevének ártó kijelentéstől.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
