A tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesülésére vonatkozó nemzeti implementáló rendelkezéseket hazánkban a 2007. évi CXL. törvény tartalmazza. A jogszabály alapját a kapcsolódó uniós jogforrásban, a 2005/56/EK irányelv által meghatározott jogharmonizációs célú előírásokban találhatjuk meg, amely az Európai Bíróság Sevic Systems AG-ügyben hozott határozatát követően első ízben tartalmazott iránymutatásokat a részvénytársaságokon kívül a korlátolt felelősségű társaságokra is kiterjedően az átalakulási formációk határokon átnyúló folyamatainak a rendezésére.
Jelen tanulmányunk annak témáját tekintve egy olyan jogintézményt, a végleges vagyonmérlegek fordulónapját, valamint az átalakulás bejegyzésének és a joghatások beállásának az időpontját próbálta az elemzés középpontjába állítani, amely nem csupán a hazai szabályozásban rejt magában dogmatikai ellentmondásokat, hanem az egyes tagállami rendelkezések találkozása esetén közösségi szinten is hordoz megoldatlan problémaköröket. A vizsgálódásunk fókusza ebből fakadóan kétirányú:
(1) Kiindulópontunk a hazai jog azon sajátos megoldásában rejlik, amely összekapcsolja a számviteli aspektusokat a cégbejegyzés napjával. Ehhez kapcsolódóan felmerülhet annak a kérdése, hogy a magánjogban és a cégeljárásban (ideértve a cégnyilvántartás és a cégjegyzékbe történő bejegyzés sajátosságait) számviteli és pénzügyi szempontok előtérbe helyezése elegendő indokul szolgál-e arra, hogy a jogalkotó az átalakulás esetében az alapításra és a hozzá kapcsolódó cégbejegyzési eljárásra vonatkozó szabályoktól eltérően lehetőséget adjon arra, hogy az átalakuló gazdasági társaság maga határozhassa meg az átalakulás időpontját.
(2) Uniós szintre lépve - határon átnyúló kontextusban - a magyar jogalkotó által választott speciális megoldás megfelelő elemzése érdekében fontosnak tartjuk a hazánk közvetlen földrajzi és gazdasági környezetében elhelyezkedő tagállamok szabályozási gyakorlatának a feltárását. Ennek keretében az összehasonlítás során négy olyan közép-kelet-európai tagállam gyakorlatát kívánjuk összevetni, amelyek az alkalmazott feltételekben eltéréseket mutatnak egymástól. Mindemellett a különböző nemzeti jogrendek találkozása a határon átnyúló egyesülések vonatkozásában azt a speciális problémát is megjeleníti, amely transznacionális szinten jelentkezhet kollíziót és összeütközést okozva.
A tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 2005/56/EK irányelv 5. cikkének f) pontja az egyesülés közös tervezetével kapcsolatban azt a követelményt támasztja, hogy annak minden esetben kötelező jelleggel tartalmaznia kell azt az időpontot, amelytől kezdve az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok jogügyletei számviteli szempontból a határon átnyúló egyesüléssel létrejövő gazdasági társaság ügyleteinek tekintendőek. Ez a megállapítás az irányelv utaló normája folytán nem csupán az összeolvadásra, hanem a beolvadással megvalósuló egyesülési folyamatokra is irányadó. Ezen túlmenően azonban a közösségi rendelkezés a fordulónap és a bejegyzés kapcsolatára, azok időbeli viszonyítási pontjaira, az egyes eljárási szabályokra és az anyagi jogi feltételekre vonatkozóan nem jelenít meg egységesítésre irányuló törekvéseket. Ebből a tényből fakadóan, amely a kapcsolódó részletszabályok kidolgozását a tagállamokra hagyja, mindenképpen indokolt lehet az egyes országok különféle szabályozási gyakorlatának az összehasonlító vizsgálata.
A fordulónap mellett az uniós rendelkezések a joghatások beállásának az időpontjára vonatkozóan is tartalmaznak jogharmonizációs célú rendelkezéseket: az átalakulás hatályosulásának az időpontját mindenképpen annak az államnak a joga alapján kell megítélni, amelynek joghatósága alá a jogutód gazdasági társaság tartozik. Az irányelvi rendelkezések a joghatások beállásának az időpontjára vonatkozóan csak abban az aspektusban állítanak korlátot, hogy ez az időpont nem lehet korábbi, mint a tanúsítványok kiadásának a napja. Ezen túlmenően azonban tagállami hatáskörben marad annak megítélése és meghatározása, hogy milyen szabályozási konstrukció keretei között és feltételek teljesítése esetén állhatnak be az egyesüléshez fűződő joghatások.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
