Jelen tanulmányban a whistleblowerek védelme kerül bemutatásra hazai, valamint európai uniós vonatkozásban, alapvetően munkajogi kontextusban. Mind európai[1], mind nemzetközi[2] szinten egyre inkább előtérbe kerül a hatékony védelem biztosításának szükségessége a whistleblowerek számára.[3] Az Európai Unióban 28 országból mindössze 19 biztosít - legalább részbeni - védelmet a bejelentők számára. Ezen tagállamokban biztosított védelem országonként eltérő mértékben ugyan, de minőségében is elmarad az európai, valamint a nemzetközi egyezményekben, standardokban foglalt elvárásoktól.[4] A téma aktualitását adja a 2018. április 23. napján közzétett irányelvjavaslat az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről[5] (a továbbiakban: irányelvjavaslat), amely a whistleblowerek védelmének egységes európai keretrendszerét törekszik meghatározni.
1. A whistleblowingról általában
1.1. Fogalommeghatározás
1.2. A whistleblowerek köre
1.3. A whistleblowerek védelmének szükségessége
2. Helyzetkép
2.1. Magyarország
2.2. Egyesült Királyság
2.3. Románia
2.4. Ausztria
2.5. Spanyolország
2.6. Finnország
3. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvjavaslat
3.1. Az irányelvjavaslat hatálya
3.2. Fogalmak
3.3. Visszaélés-bejelentési csatornák
3.4. A whistleblowerek védelme
4. Összegzés
A "whistleblowing" kifejezésre országonként eltérő elnevezéssel találkozhatunk.[6] Hazánkban a whistleblowerekre leggyakrabban "közérdekű bejelentőként" hivatkozunk.
Az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint a whistleblowing jelentése a munkavállalótól vagy korábbi munkavállalótól érkező a munkáltatónál észlelt jogszerűtlen, szabálytalan, veszélyes vagy etikátlan magatartásra vonatkozó bejelentés[7]; míg az Európa Tanács definíciója[8] alapján az érdekelt személy által a "vészharang megkongatása" a közérdeksértő szabálytalanságok visszaszorítása érdekében.[9]
- 13/14 -
A whistleblowerek azok a "bennfentes informátorok", akik a munkájuk során feltárt visszaélések, szabálytalanságok ellen fellépnek oly módon, hogy jelentést tesznek akár a munkáltató szervezetén belül (például munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül), akár a munkáltatón kívüli személyhez, szervhez fordulva (hazánkban például a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerén keresztül). A whistleblowerek segítségével a munkáltatók, illetve az illetékes hatóságok olyan információkhoz juthatnak hozzá az adott munkáltató szervezetén belül elkövetetett visszaélésekről, szabálytalanságokról, melyek bejelentés nélkül rejtve maradnának vagy legalábbis feltárásuk jelentős nehézségekbe ütközhetne. A whistleblowereknek kiemelkedő szerepük van a korrupció elleni küzdelemben, az átláthatóság, elszámoltathatóság biztosításában, a visszaélések felderítésében, kivizsgálásában.[10]
A whistleblowerek védelmével kapcsolatban az egyik alapvető kérdés, hogy ki minősül whistleblowernek. Whistleblowernek minősül minden olyan személy, aki - akár a versenyszférában, akár a közszférában - a munkája során tudomására jutó, a közérdeket sértő vagy veszélyeztető tevékenységről szolgálatat információt.[11] Whistleblower lehet a klasszikus értelemben vett munkavállaló, volt munkavállaló, de akár a céggel szerződéses kapcsolatban álló kivitelező, gyakornok, önkéntes stb.[12], közös vonásuk, hogy a feltárt információhoz munkájuk ellátása során jutottak hozzá. E személyi körből általában kizárják azokat, akiknek munkaköri kötelezettségük a visszaélések jelentése, kivizsgálása.[13]
A közérdekű bejelentők szerepe semmiképpen sem elhanyagolható. Amint az már az előbbiekben is említésre került, a whistleblowing intézményének jelentős szerepe lehet a korrupció elleni harcban, a legtöbb országban e tekintetben is fontos szerepet játszanak a whistleblowerek. Egy 2016-os, 114 országra kiterjedő felmérés alapján a feltárt visszaélések, "korrupciószerű" cselekmények mintegy 40 százaléka közérdekű bejelentés nyomán került felderítésre.[14] Erre tekintettel olyan jogszabályi, intézményi környezet biztosítása szükséges, amelynek köszönhetően a "bennfentes informátorok" a közösség érdekében oly módon léphetnek fel, hogy azzal saját egzisztenciális biztonságukat ne veszélyeztessék.
A whistleblowerek általában foglalkoztatási jogviszonyban állnak, a jelentéstétellel - megfelelő és tényleges védelem hiányában - kockáztatják munkájukat, munkahelyi megítélésüket[15], ami adott esetben visszatarthatja őket a feltárt információk bejelentésétől. A munkavállalók az általuk észlelt szabálytalanságokat, visszaéléseket az esetek jelentős részében a megtorlástól való félelem miatt nem jelentik.[16] Erre tekintettel - mind munkajogi, mind adatvédelmi szempontból - szükséges megfelelő védelmet biztosítani számukra. A whistleblowerek védelmére vonatkozó egységes szabályozásról jelenleg még nem beszélhetünk[17], országonként eltérő védelem illeti meg a whistleblowereket, a védelem mikéntje függhet attól, hogy külső vagy belső bejelentésről, a közszféra vagy magánszféra munkáltatójáról van-e szó. A whistleblowerek védelme helyet kaphat az adatvédelmi, valamint az antidiszkriminációs szabályozásban is. Továbbá a legtöbb országban a whistleblowerek védelme kapcsán az általános alapelvek jutnak kiemelkedő szerephez.
A szociális partnereknek is alapvető szerepük lehet a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályok végrehajtásában. A szociális párbeszéd biztosíthatja, hogy a munkavállalók és munkáltatók szükségleteit figyelembe vevő hatékony bejelentési és védelmi megállapodásokat fogadjanak el. Ennek érdekében szükséges egyeztetést folytatni a munkavállalókkal, szakszervezetekkel a visszaélések bejelentésére szolgáló belső eljárásokról, amire sor kerülhet például a kollektív szerződés tárgyalásának keretein belül. Ezen túlmenően a szakszervezetek kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a visszaélést észlelő személyeknek nyújtandó, a bejelentés megtételével kapcsolatos tanácsadás és támogatás terén.[18]
Magyarországon a whistleblowing kérdésköre a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
