Hírek (IJ, 2010/1. (36.), 38-39. o.)

José Manuel Barroso főbiztos a napokban 26 új biztost nevezett ki az Európai Bizottságba (EB), ennek keretében pedig a technológiai ügyekre nagy hatást gyakorló versenyügyi és távközlési biztosok személye is változott. Neelie Kroes versenyügyi biztos a szintén új tárcát kapott Viviane Reding távközlési biztos helyét veszi át, csak éppen kibővült feladatkörrel, így új elnevezéssel ő lesz a digitális tennivalók biztosa ("digital agenda commissioner"). Teendői közé tartozik majd a különféle tartalmak minél szélesebb körű online elérhetőségének a biztosítása, valamint a digitális gazdaság létrehozása az Európai Unióban. Helyét versenyügyi biztosként a spanyol Joaquín Almunia veszi át. Kroes 5 évvel ezelőtt a Microsoft elleni trösztellenes vizsgálat lefolytatásával kezdte biztosi karrierjét, amelynek eredményeként 497 millió eurós bírságot szabtak ki a redmondi szoftvercégre. Emellett kötelezték a céget egyes szerverszoftver-kódjainak megosztására a versenytársakkal, valamint a Windows operációs rendszer Media Player nélküli változatának forgalmazására is. A Windows 7 szintén az EB és személy szerint Kroes nyomására tartalmaz az Internet Explorer mellett más választható böngészőket is. Az Intel sem járt sokkal jobban a biztossal: szerepe volt abban is, hogy az EB nemrég 1 milliárd euróra büntette a chip-gyártót piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. Mindeddig Kroes vezette az Oracle-Sun egyesülés körüli trösztellenes vizsgálatot is, ennek a végére azonban már valószínűleg Almunia teszi majd a pontot. Viviane Reding távközlési biztosnak nagy szerepe volt az Európai Parlamentben most megszavazott távközlési reformcsomag megalkotásában. Viviane Reding új feladatként az igazságügyi biztosi posztot veszi majd át, ha a többi 25 új jelölttel együtt januárban hivatalosan is beiktatja az Európai Parlament. (Prím.hu)

Jogsértő volt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavaly őszi frekvenciapályázata, melynek eredményeként a Neo FM és a Class FM kapott országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot - mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) első fokú, nem jogerős ítéletében. A Danubius Rádió által az ORTT, illetve a Class FM-et működtető Advenio Zrt. ellen indított polgári perben a felperes a médiatörvény megsértésére hivatkozva a pályázat jogellenességének, illetve az az alapján kötött szerződés semmisségének megállapítását, és az eredeti állapot helyreállítását kérte a bíróságtól, amelynek következtében a Class FM-nek azonnal el kellene hallgatnia. Az FB szóbeli indoklása annyiban helyt adott a felperes érvelésének, hogy a pályázat alaki érvénytelensége - a pályázó tulajdonosi szerkezetére vonatkozó nyilatkozat hiánya - miatt jogsértő volt, hogy az ORTT nem zárta ki az Advenio pályázatát, hanem elbírálta, nyertesnek hirdette ki és szerződést kötött vele. A bíróság szerint jogsértő volt, hogy az ORTT a médiatörvény kötelező rendelkezései alól felmentést adott az Adveniónak, amely tulajdonosi szerkezete miatt nem felelt meg a médiatörvénynek. Ugyanakkor a bíróság megjegyezte azt is, hogy az ORTT mint közigazgatási szerv ebben az eljárásban nem kötelezhető az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási szerződés felmondására, továbbá az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint a bíróság érdemben nem vizsgálhatta felül a pályázatban szereplő üzleti terveket. Az ítélethirdetést követően a felek jogi képviselői nem kívántak nyilatkozni, de jelezték, hogy a fellebbezés kérdéséről majd akkor döntenek, ha megismerték az írásba foglalt ítéletet. Hasonló ítélet született a másik pályázati eredménnyel kapcsolatban: a bíróság szerint alaki érvénytelenség miatt az FM1 Konzorcium (Neo FM) pályázatát is ki kellett volna zárni. Az ítélet szerint ugyanis a médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy a műsorszolgáltatási pályázaton olyan pályázók is részt vegyenek, amelyek tulajdonosi szerkezete nincs összhangban a törvény vonatkozó rendelkezéseivel. A bíróság a szerződés semmiségét ebben az ítéletben sem mondta ki. (HVG Online)

2009 októberében Magyarországon 1,1 millió fölé emelkedett a digitálisan televíziózó háztartások száma, derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) gyorsjelentéséből. A gyorsjelentés a tizennégy legnagyobb magyarországi műsorterjesztő önkéntes adatszolgáltatásra épül és az előfizetéses televíziós szolgáltatások piacának mintegy 80-85 százalékát fedi le. Az NHH becslései, illetve korábbi felmérései szerint a közel 3,8 millió magyarországi háztartás közül mintegy hárommillióban van valamilyen előfizetéses televíziós szolgáltatás. A fennmaradó közel 800 ezer háztartásban a tető- vagy szobaantennával szabadon fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású műsorokat, vagy ingyenesen elérhető műholdas adásokat néznek. (nhh.org.hu)

Decembertől az ország 88 százalékán fogható lesz az Antenna Hungária digitális televíziós és rádiós szolgáltatása. A sugárzott csatornák többségéért nem kell előfizetési díjat fizetni. A műsorszóró a rendszer teljes kiépítésére 25 milliárd forintot fordít a következő években. Az Antenna Hungária Zrt. 2008 nyarán nyerte el a digitális földfelszíni televíziós és rádiós műsorszórásra kiírt pályázatot. A társaság előfizetési díj nélküli televíziós szolgáltatása jelenleg az ország 60 százalékán érhető el. Decembertől a lefedettség 88 százalékosra nő, a műsorszóró tíz új telephelyről sugároz, és digitális adás minden magyar megyében vehető lesz. Két éven belül a lefedettség 92-94 százalékra emelkedik majd. Az egyik piackutató cég felmérése szerint október végéig 86 ezer darabot telepítettek az Antenna Hungária digitális szolgáltatásának vételéhez szükséges készülékből. A berendezés használatáért havi 715 forintot kell fizetni, de a két országos kereskedelmi csatorna és a három közszolgálati csatorna sugárzása ingyenes. (vg.hu)

Jóri András adatvédelmi biztos a tavaszi országgyűlési választás kitűzése előtt tette közzé a kampánnyal kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó ajánlását. A biztos ebben kiemelten foglalkozott az automatizált telefonhívások ügyével. Még nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a tavalyi európai parlamenti (EP) választás idején tapasztalt automatizált telefonhívások ügyében. Az Országos Választási Bizottság (OVB) 2009. június 10-én tett feljelentést az automatizált telefonhívások miatt, melyekkel a szavazókat befolyásolni kívánták választói akaratukban. A hívások egy része egyes pártok mellett kampányolt, más része pedig az európai parlamenti választáson való részvételre buzdított. Az OVB a szavazás napján és azt követően is több tucat panasz és kifogás nyomán törvénytelennek, kampánycsendsértőnek találta a telefonos akciókat és ekkor döntötte el, hogy feljelentést tesz a rendőrségen. A BRFK szintén a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást, ismeretlen tettes ellen. "Az ügyben jelenleg a híváslisták elemzése folyik, valamint annak vizsgálata, hogy a hívások során történt-e megtévesztés vagy fenyegetés, hiszen a tényállás ezen esetekben valósul meg" - közölte a BRFK. A számgeneráláson alapuló automatizált hívórendszer alkalmazása tilos, mivel így olyan számokat is felhív a rendszer, amelyek titkosak, vagy amelyek előfizetői kifejezetten elzárkóztak a tájékoztató hívásoktól. A nyilvános adatokból dolgozó, az előfizetők rendelkezéseit figyelembe vevő, vagy a szimpatizánsok által önként rendelkezésre bocsátott telefonszámokat azonban fel lehet hívni kampánycélból. Ezért felszólította a pártokat, hogy csak azokat a választópolgárokat keressék meg automatizált hívórendszer alkalmazásával, akik a hívások fogadásához előzetesen hozzájárultak. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik korábban a pártnak szimpatizánsként önként kapcsolatfelvétel, tájékoztatás céljából bocsátották rendelkezésére telefonszámukat, függetlenül attól, hogy a beleegyezésük kinyilvánításakor az élőhangos vagy automatizált hívások eltérő jellegéről nem kaptak tájékoztatást. Nyomatékosította: a módszer hozzájárulás nélküli alkalmazása ellentétes az elektronikus hírközlésről szóló törvénnyel, és ebben az esetben a jogsértés szankcionálására a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak van hatásköre. Az automatizált hívórendszer alkalmazása esetén - a magánszféra védelméért - biztosítani kell, hogy a hívások megszakíthatóak legyenek - mutatott rá Jóri András adatvédelmi biztos. (JogiFórum.hu)