Új könyv jelent meg új témában: a Horváth Éva-Kálmán György szerzőpáros "Nemzetközi eljárások joga - a kereskedelmi választottbíráskodás" című munka már csak témájának körülhatárolása miatt is figyelmet érdemel.
1. A nemzetközi vonatkozású kereskedelmi-gazdasági jogviták választottbíráskodás útján történő rendezése önmagában véve nem lenne új téma, viszont a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági tárgyú jogvitákra vonatkozó eljárások egészének kontextusába állítása más megvilágításba helyezi a tárgykört.
Aligha kell a tárgy választás aktualitását (túl)hangsúlyozni: Magyarország az utóbbi tíz évben a gazdaságának teljes átstrukturálódása, gazdasági-nemzetközi kereskedelmi orientációjának alapvető újrarendezése folytán benne él a világgazdaság mindennapjaiban, nemzetközi gazdasági kapcsolataink egy - az Európai Unió küszöbén álló országhoz méltóan - igen intenzívek. Természetes, hogy ebben a helyzetben megszaporodnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból adódó jogviták is. A jogviták szokásos elintézése a vállalatok szintjén a választottbíráskodás. A választottbírósági eljárás tárgyát képező jogvita azonban maga is beágyazódik a szélesebb jogi feltételrendszerbe, amelyben már nem csak vállalatok játszanak szerepet. Ilyen pl. az államok közötti nemzetközi gazdasági kapcsolatokat szabályozó GATT (vitarendezési szabályait legújabban elemzi: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Szent István Társulat, 1998. 48 old).
2. Ezek a felismerések adták az alapját szerzők azon megfontolásának, hogy a nemzetközi jellegű jogvitákat - különös tekintettel a kereskedelmi-gazdasági jellegűekre, de azokba be nem zárkózva - a fenti rendező elvnek az alapjára helyezkedve összefoglalják a nemzetközi eljárások mai jogi szabályozását. A feladat két okból okoz nehézségeket: egyfelől azért, mert nem önmagában nemzetközi polgári eljárási jogról vagy kereskedelmi-gazdasági jogvitákról van szó (bár arról is), másrészt azért, mert nem önmagában választottbírósági eljárásról kell szó legyen (bár erről is).
A szerzők - a recenzens megítélése szerint - sikerrel oldották meg az elvi-dogmatikai természetű kérdést: a könyv sikerrel kerüli el az eklekticizmus örvényeit; az olvasó a könyv végére érve azt állapíthatja meg, hogy átfogó képet kap egy olyan területről melyet egyébként csak komoly nehézségek árán lehetne összegyűjteni. Ez ennek a könyvnek a koncepcionális és praktikus hozadéka.
3. Lássuk most már: hogyan tagolódik, miről szól a könyv? Egy általános rész indítja feldolgozást: "Eljárás nemzetközi jellegű jogvitákban" címmel. Ez a fejezet néhány alapfogalom tisztázása után a joghatóság, valamint a nemzetközi bíróságok ismertetésével indít, tehát egy alapvetően az államok közötti jogvitákat a középpontba helyező fejtegetéssel. Itt kap helyet pl. az ENSZ Nemzetközi Bírósága, vagy a WTO vitarendezési rendszerének bemutatása. Ugyanakkor elkerülhetetlenül - hiszen fórumokról szól ez a fejezet - ide kerülnek olyan bíróságok is, melyek nem vagy nem csak államok közötti nemzetközi jogi vitákkal foglalkoznak (Európai Bíróság, Emberi Jogok Európai Bírósága).
A második fejezet a nemzetközi polgári eljárásjoggal foglalkozik: a külföldiek jogállásával, jogsegélyegyezményekkel, valamint külföldi határozatok elismerésével és végrehajtásával. Meggondolandó ez a besorolás, mivel az utóbbi kérdéskört hagyományosan - és nem vitásan "kelletlenül", rendszeridegen módon - a nemzetközi kollíziós magánjog kísérli meg kezelni (ld. újabban: Burián-Kecskés-Vörös: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog. Logod Bt. 2. kiadás, 1998. 281 old.); a kollíziós magánjogi "köldökzsinórt" a közrend kétségkívül kínálja, maga a probléma azonban a szabályozás módszerét tekintve nem kapcsolódik a nemzetközi kollíziós magánjogi problémához.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
