Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület szervezésében került sor 2023. május 18-án a fenti konferenciára, amelyet az egyesület titkára, Jaczó András nyitott meg. A rendezvény fő célja, a jogalkotónak a törvényben rögzített akaratából kiindulva a közös szülői felügyeleti jogról és a váltott gondoskodásról való gondolatcsere lehetővé tétele volt. Mint ismeretes, 2022. január 1-jétől a magyar Polgári Törvénykönyv az egyik szülő kérelmére lehetővé teszi a közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás ítélettel történő elrendelését akkor is, ha ebben a másik nem kíván megállapodni.[1] A konferencia központi témája az volt, hogyan lehet a váltott gondoskodást hatékonyan működőképessé tenni.
A Cochem-modell alapján, amely szerint "a szülőknek beszélniük kell egymással, és meg kell vitatniuk a gyermeküket érintő összes kérdést, ideértve a kisebb súlyú problémákat is, továbbá a gyermek szempontjainak kell meghatároznia a döntéshozatalt, az egyes felek eltérő érdekeinek egyeztetését, és a megállapodás kereteit szigorúan be kell tartani",[2] Berlinben az ügyvédi kamara és a családjogi bíróságok gyorsított eljárást dolgoztak ki, amely 2014-ben elnyerte az igazságszolgáltatás hatékonyságának Európai Bizottság-díját. Ezt a felgyorsított eljárást annak a felismerése ösztönözte, hogy a gyermekeknek stabil és harmonikus kapcsolatokra van szükségük mindkét szülőjükkel, de a kapcsolatok minőségét a bíróság nem írhatja elő. A cél az volt, hogy olyan, szülők által közösen kidolgozott megoldást találjanak, amelyet mindketten képesek betartani.
Prof. Dr. Wopera Zsuzsa, a polgári perrendtartásról szóló törvény kodifikációjáért felelős miniszteri biztos A közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás jogalkotói háttere című előadásában beszámolt az elmúlt évek családjogi jogalkotásának fontos tényezőiről és fejleményeiről. Az előadó elmondta, hogy a 2012-ben indult jogalkotási folyamatban az volt a szándék: a családjogi szemlélet és az annak megfelelő szabályozás az új jogszabályok szerves részét képezze. A 2018-ban hatályba lépett polgári perrendtartáshoz[3] vezető folyamatban, majd a törvény módosításaikor a jogszabályok célja az volt, hogy minél jobban alkalmazkodjanak a családjogi ügyek sajátosságaihoz, és biztosítsák a bíróságok számára a megfelelő eszközöket a gyermekjogi szempontok figyelembevételéhez. Például az olyan ideiglenes intézkedést, amely lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy a közös szülői felügyeleti jog és a váltott gondoskodás ügyében is előzetes döntéseket hozzanak. Az Igazságügyi Minisztérium által felállított családjogi jogalkalmazás hatékonyságát segítő munkacsoport aktív részese volt olyan törvények előkészítésének, mint a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló törvény.[4] A jogalkotó megkönnyítette a közös szülői felügyelet elrendelését a bíróságok számára, de hangsúlyozta, hogy a jogalkalmazás és a jogkeresők hozzáállása is kulcsfontosságú a változás megvalósulásához.
Dr. Boros Zsuzsa, az Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Főosztálya Polgári Jogi Kodifikációs Csoportjának vezetője A szülői felügyeleti jog tartalma és a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása című előadásában a szülői felügyelet jogi aspektusairól és annak gyakorlásának változásairól beszélt. Tíz évvel ezelőtt a Polgári Törvénykönyv elfogadásával jelentős változások következtek be a szülői felügyelet szabályozásában, amely lényegesen részletesebb és differenciáltabb a korábbinál. A szülői felügyelet alapelvei közül az egyik legfontosabb a szülők együttműködési kötelezettsége, amely azt jelenti, hogy a szülőknek tájékoztatniuk kell egymást a gyermek mindennapjairól, egészségi állapotáról és tanulmányi eredményeiről. Ugyanakkor a kapcsolattartásra jogosult szülőnek is együtt kell működnie a gondozó szülővel, nem csak fordítva. A két szülő jogai és kötelezettségei azon területeken, amelyeket közösen gyakorolnak, egyenlők. Az előadó utalt arra, hogy a váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet gyakorlati megvalósítása, amely kijelöli a gyermek változó tartózkodási helyét, az erről szóló döntéskor a bírónak figyelembe kell vennie a gyermek véleményét, korát és habitusát is. A körülmények megváltozásával a szülők is kezdeményezhetik a felügyeleti jog
- 45/46 -
megváltozását, de önmagában a jogszabályváltozás nem tekinthető jelentős körülményváltozásnak.
Dr. Lápossy Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszékének tanársegéde A szülőség alkotmányos vetülete címmel tartott előadást, melyben az alkotmányjogi szempontokat és dilemmákat mutatta be a szülőség és a gyermekjogok kontextusában. Az alkotmányjogi megközelítés nem kíván különbséget tenni az egyes jogterületek, például a polgári jogi vagy polgári eljárásjogi szempontjai között, hanem más szempontokra fókuszál. Az előadó bemutatta, hogy a kapcsolattartás és a váltott gondoskodás területén ugyanazok a dilemmák és feszültségek tapasztalhatók, mint a gyermekjogok más területein. A gyermekjogok alkotmányjogi szempontból háromszereplős viszonyrendszerben érvényesülnek, ahol a gyermek, a szülők és az állam is szerepet játszanak. Az alkotmánybírósági megközelítés alapján a gyermekjogok nem csupán az alanyi jogokat, hanem az állam kötelezettségeit is meghatározzák a gyermek jogainak védelme érdekében. A gyermekjogok mögött pedig mindig megtalálhatók az alapvető gyermeki szükségletek, mint például az oktatáshoz, a biztonsághoz, az egészséghez és a kapcsolattartáshoz való jog.
Léder László pszichológus, író, az Apa Akadémia megalapítója A váltott gondoskodás enyhítő szerepe a szülői elidegenítéssel szemben; nemzetközi tapasztalatok megosztása címmel tartott előadást a konferencián. Az előadó szerint szemléletváltásra lenne szükség, a szülőket bele kell kényszeríteni bizonyos keretbe, valamilyen modellbe, mert a válási helyzet pszichológiailag egy olyan határhelyzet, amelyben sokszor nem tudnak racionális döntéseket hozni. Álláspontja szerint "csendes forradalom" zajlik a váltott gondoskodás ügyében. Utalt arra, hogy ismeretei szerint Kanadában, a váltott gondoskodás úttörő országában a 70-es években még a válások 90%-ában az anyánál került elhelyezésre a gyermek, ez 1984-re 50%-os mértékűre apadt, az Amerikai Egyesült Államok három úttörő államában, Arizonában, Wisconsinban, Washingtonban 2008-ban 5-7% volt, három év múlva, 2011-ben már 30-50%-ra nőtt a váltott gondoskodást választók aránya, Svédországban pedig, ahol 1998 óta a váltott gondoskodás a kiinduló modell, 50% fölött van ennek az aránya, s nagyon sok európai ország is követi ezt a példát.
Szántó Eszter gyermekvédelmi közvetítő, mediációért felelős koordinátor A mediáció és családsegítés a váltott gondoskodásért címmel tartott előadást. A munkáját szabályozó törvények ismertetése után a gyermekvédelmi jelzőrendszer elemeit ismertette. A gyermekek bántalmazásába nemcsak a fizikai bántalmazás tartozik bele, amelyre azt sokan leszűkítik, hanem a váláskor a szülők egymás ellen felhasznált "harci eszközei" is, például egymás zaklatása, a gyermek manipulációja, bevonása az egyéni sérelmek megtorlására. Az előadó véleménye szerint a váltott gondoskodás előnye, hogy mindkét szülő fontosnak érzi magát, büszke tud lenni az eredményekre, a befektetett energiára, és fontosabb lesz neki ezeknek a gyümölcse, azt jobban megbecsüli. Komplexen kell vizsgálni a családokat, mert mindegy, ki mit tett korábban, mindenkit meg kell hallgatni, mert csak akkor láthatunk rá a család életére. A mediáció során egy objektív szakember segítségével, a gyermek meghallgatásával olyan megállapodást lehet elérni, amely biztosítja a további, nyugodt életet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
