A brémai ítélőtábla határozata egy olyan kérelem elbírálására irányult, ahol a kérelmező - egy hongkongi székhelyű társaság - fiókteleppel rendelkezik Brémában, és a társaság kültagként, 3579,04 euró betéttel belépett a T. G.m.b.h. Co KG. nevű betéti társaságba. A brémai cégbíróság egy köztes rendelkezést bocsátott ki, amely szerint a fióktelep kültagként való bejegyzésére irányuló kérelmét el kell utasítani, mert a fióktelep a főtelepnek nem önálló részeként nem jogi személy, tehát jogi részesedést nem szerezhet. E mellett azt a téves feltevést sugallja, hogy a fióktelep a tulajdonos és annak vagyoni felelősségére korlátozódik. Ezen felül a cégbejegyzésnek a főtelep igazgatója által kell megtörténnie, a fióktelep állandó képviselőjének bejelentése nem elegendő.
A brémai ítélőtábla ellenben úgy határozott, hogy a társaság a német fióktelep cégneve alatt kültagként a cégjegyzékbe bejegyezhető. Igaz ugyan, hogy a fióktelep nem jogi személy, vagyonának birtokosa az egész vállalat, ugyanakkor a kereskedelmi társaság a fióktelepével önállóan vesz részt a jogi életben. A fióktelepe a saját neve alatt panaszt emelhet és ő is perelhető. A cége nevével bejegyezhető a telekkönyvbe is. Ezek után konzekvensen úgy tűnik és meg is felel a jelentésének és a működésének, mint egy - jóllehet nem jogilag és vagyonilag, mégis gazdasági tekintetben - önálló hatáskörrel a jogi életben fellépő vállalatrész, amennyiben a belföldi fióktelep külső tagként a cégjegyzékbe bejegyezhető.
A cégbíróság nézetével ellentétben a fióktelep állandó képviselőjének bejelentése is elegendő, nem szükséges hozzá a főtelep igazgatójának bejelentése. Az állandó képviselő jogosult a társaságot a fióktelep tevékenységéért a bíróságon és azon kívül is képviselni.
A bírói döntés a gyakorlat számára érdekes, mert a bíróság ebben a celle-i Ítélőtábla egy korábbi döntésétől - mely a belföldi társaságok fióktelepeinek párhuzamos problémáiról szólt - kimondottan elhatárolódik. A celle-i ítélőtábla úgy döntött, hogy egy betéti társaság, amely a cég neve alatti fióktelepe kültagi részesedést szerez egy másik társaságban, a fióktelepe alatt nem lehet a cégjegyzékbe bejegyeztetni, mert egy ilyen bejegyzés azt a benyomást keltené, hogy a kültag felelőssége a fióktelep vagyonára korlátozódik, habár a fióktelep nem önálló voltát tekintve adott esetben a vállalkozás tulajdonosa a társaság egész vagyonával felelős.
- 80/81 -
Ezt a vélekedést a brémai Ítélőtábla nem követte. Félrevezetés veszélye, a bíróság szerint nem áll fenn, mert a résztvevő felek között általánosan ismert, hogy a fióktelep egy nem önálló vállalati rész, melynek kötelezettségei az egész vállalat kötelezettségének tekinthetők. Így tehát ebben a körben nem kétséges az a tény, hogy nem a fióktelep, hanem a társaság, mint vállalkozás a beruházási jogok tulajdonosa. A fióktelep a bejegyzésekor társasági tagként a cég jegyzékszámával van jelölve, és a beazonosítás sem jelent problémát. Ami a bejelentési jogosultságot illeti, a döntés szintén meglepő, az ide vonatkozó jogszabály legtávolabbi értelmezése megfelel a gyakorlat igényeinek.
A Szövetségi Parlament alsóháza 2013. január 17.-én meghozta az orvosi kényszerintézkedés esetén gondnok jogi hozzájárulás szabályozásról szóló törvényt. A Szövetségi Törvényszék két legutóbbi döntésében az addigi véleményét feladta és úgy döntött, hogy a Polgári Törvénykönyv kényszerkezelésekről szóló szakaszai az alkotmányjogi követelményeknek nem megfelelő törvényi szabályozást tartalmaz. 2012 nyara óta ezért a beteg természetes akarata ellenére - aki egy fizikai betegség vagy lelki, illetve szellemi fogyatékosság alapján az orvosi intézkedés szükségességét nem tudja felismerni vagy belátása szerint cselekedni, és akit jelentős egészségügyi károsodás fenyeget - kezelésének elrendelésére nincs lehetőség. Orvosi kényszerintézkedés csak a gondozó illetve a meghatalmazott beleegyezésével, biztonsági őrizet és elhelyezés keretében, valamint megfelelő bírósági engedéllyel történhet.
A jogintézmény a magyar jogban nem ismeretlen. A régi Ptk. értelmében a gondnokság alá helyezett személy még cselekvőképes állapotban megnevezheti a gondnok személyét vagy az Eü. tv. alapján a cselekvőképes személyhez biztosítja - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - egyes életmentő beavatkozások visszautasításának jogát.
Az új Ptk. pedig az előzetes jognyilatkozat bevezetésével kísérli meg megteremteni az egyén rendelkezési jogát cselekvőképtelensége estére. A törvény értelmében a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképtelenségének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet. Ebben többek között megnevezheti gondnokát, kizárhat személyeket a gondnokok köréből, meghatározhatja, hogy egyes vagyoni kérdésekben a gondnoka hogyan járjon el. A nyilatkozatot be kell jegyezni - külön törvényben szabályozottak szerint - az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.
Amennyiben az orvosi intézkedés a gondozott természetes akaratának ellentmond, a gondozó csak akkor egyezhet bele, ha
- a gondozott az állapota alapján az orvosi intézkedés szükségességét nem tudja felismerni vagy belátás szerint cselekedni,
- előtte már megpróbálták a gondozottat az orvosi intézkedés szükségességéről meggyőzni,
- 81/82 -
- orvosi kényszerintézkedés a gondozott biztonságos őrizetbe helyezésével a gondozott jóléte miatt szükséges azért, hogy a jelentős egészségügyi károsodást elkerüljék,
- az orvosi kényszerintézkedés hasznosabb annál, mint amennyit árthat,
- a gondozónak vissza kell vonnia a kényszerintézkedésbe való beleegyezést, ha az arra fennálló okok megszűnnek. A visszavonást közölni kell a bírósággal.
Ez a törvény megfelelő rendelkezéseket szeretne nyújtani a gondozó, illetve meghatalmazott beleegyezéséhez az érintett személy kezelésére vonatkozóan, aki azt visszautasítja. A szűk feltételek, amelyek alatt egy orvosi kényszerintézkedés megvalósulhat, a törvényben tisztán és érthetően definiáltak.
A gondozott meghatalmazott általi elhelyezése illetve beleegyezése az intézkedésbe írásos meghatalmazást követel. A közjegyzői általános és gondoskodási meghatalmazást tehát már az orvosi kényszerintézkedés szükségességéhez kell igazítani. Az engedélyezési eljárásokban a részes fél számára kötelezően egy eljárási gondnokot kell kirendelni. A szakértőnek nem kell az orvosnak lennie. Egy újabb szabályozás szerint az orvosi kényszerintézkedés legfeljebb hathetes időtartamra rendelhető el, megfelelő hosszabbítási lehetőséggel. Ideiglenes orvosi kényszerintézkedés elrendelése esetén rendszerint ez az idő két hétre korlátozódik.
A Német Közjegyzői Egyesület a minden második évben rendezi meg konferenciáját Berlinben. Ez alkalommal leginkább "Európai egységesítéséről: esély a közjegyzőnek" témakörben a közjegyzőségre vonatkozó lehetőségeket világították meg. A szakmai képesítésekre vonatkozó jogi irányelvekről és a jelenleg Brüsszelben megvitatott okirat elismerésről esett a legtöbb szó. A konferencia megnyitása után, Dr. Oliver Vossius, a Német Közjegyzői Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket és az előadókat. Majd az Igazságügyi Minisztérium államtitkára kapott szót, aki a fent említett szakmai képesítésekre vonatkozó jogi irányelvekről beszélt. Később az előadók, köztük Dr. Tinim Starke, a Német Szövetségi Közjegyzői Kamara elnöke a közjegyzői szakma álláspontjáról, perspektívájáról és megítéléséről beszélt. Szó volt arról, hogy az Európai Bíróság megállapította ugyan, hogy a közjegyzők nem gyakorolnak közhatalmat, ugyanakkor kimondottan igazoltnak találják, hogy a közjegyzői hivatással közérdekű célkitűzések valósuljanak meg. Ez a közérdek indokolttá teheti a szakma gyakorlása folyamán felmerülő korlátozásokat is, például a közjegyzők kinevezési eljárását, a közjegyzők korlátozott számát, meghatározott helyre való kinevezést, a díjazását és a függetlenségét. Az elnök azt is kiemelte, hogy kevésbé az ítélet rendelkező része a lényeg, inkább az ítélet indoklása. A Kamara elnöke fő problémának a "vándorló- és utazó" közjegyzőket tartja. Ennek megakadályozására a mindenkori közjegyzői rendszer szerkezetét fent kell tartani. Januárban egy kompromisszum született, amely lehetővé teszi a közjegyzői szolgáltatások kizárását a szolgáltatás szabadságának köréből, másrészt azonban
- 82/83 -
a letelepedési szabadság lehetőségét megnyitja. A letelepedési szabadságot azonban a közjegyzői jog azon területe korlátozza, amelyre az egyes tagállamok jogosultak, tehát például alkalmassági vizsgát kérhetnek a külföldi közjegyzőjelölttől. Ezzel szeretnék az esetleges diszkriminációt elkerülni a kinevezési eljárások folyamán. Ezen felül a pályázónak az összes nemzetközi feltételnek meg kell felelnie, hogy teljesítse a szakmai követelményeket. A külföldi pályázónak tehát bele kell illeszkednie a német rendszerbe.
Az egyik előadó a közjegyzőt a megelőző igazságszolgáltatás részeként definiálta és ezzel együtt a nemperes eljárás részeként is. A közjegyző szuverén tevékenységet lát el, ami ahhoz vezet, hogy a közjegyzők szakmai jogában fennálló korlátozásoknak az Európa-joggal is egyezniük kell. Az Európai Bíróság ítélete a közjegyző közhivatalán semmit sem változtatott. Közjegyzői szinten azonban mindig figyelemmel kell lenni az ún. Gebhard-formulára. E szerint a szakma korlátozásának az általános érdekek elérése által igazoltnak és arányosnak kell lennie és nem szabad diszkriminációba ütköznie. Az állam igazságszolgáltatás nyújtásának igényével összekapcsolódó kötelezettsége arra nézve, hogy a közjegyzőségről gondoskodjon, indokolttá teszi a szakmai korlátozásokat. Ezek például - többek között - a közjegyzői hivatal biztosításának kötelezettsége és ezen keresztül a közjegyzői díjszabás biztosítása és tisztázása. A közjegyzői díjszabásról szóló törvényt egyébként az Alkotmánybíróság is elfogadta és elismerte.
A második nap mottója az "allegro molto" volt. Az Európai Bizottság aktuális terveiről és céljairól volt szó. Az első előadó az okiratok tartalmi elismeréséről beszélt. A legújabb öröklési jogi rendelet szerint a közokiratok formális bizonyító ereje és hitelessége a benyújtó állam jogához igazodik. A hitelesített jogügylet, illetve jogviszony érvényessége az öröklési esetre alkalmazandó jog szerint alakul. Az Európai Bizottság egyik előadója az okirat elismerés témáját fejtegette: "Következmények az Európai Közjegyzőségre nézve". A bizottság arra törekszik, hogy az okirat elismerésre vonatkozóan meghatározott formalitásokat, valamint többnyelvű európai kötelező formulákat vezessen be. Az intézkedések hátterében az uniós állampolgárok mobilitása áll: időközben körülbelül 12 millió EU-polgár tette át székhelyét egy másik tagállamba. Az ún. Stockholm-program következetesen megköveteli, hogy a közokiratok felülhitelesítésének egyes formalitását megszüntessék. Elsőként el kell törölni a közokiratok Apostille-jal való ellátását illetve felülhitelesítését az Európai Unió határain belül. Második lépésben pedig az okiratok tartalmi elismerését kell majd megvitatni.■
- 83 -
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a MOKK ügyvezetője.
Visszaugrás
