Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2023. június 22-én kelt ítélete az R. K. kontra Magyarország ügyben (54006/20. sz. kérelem)
Kulcsszavak: 8. cikk - tevőleges kötelezettségek - magánélet - jogi szabályozás hiányában transznemű személy nem változtathatja meg a születési anyakönyv "nem" rovatába tett bejegyzést annak érdekében, hogy az a nemi identitásának megfeleljen - a hazai hatóságok nem biztosítottak gyors, átlátható és elérhető eljárást a nemi hovatartozás jogi elismerésére
A transznemű kérelmező 2018. január 6-án Budapest Főváros Kormányhivatalához fordult annak érdekében, hogy születési anyakönyvében az utónevét és a nemét módosítsák. A kormányhivatal azonban arról tájékoztatta, hogy a hatályos jogszabályok alapján nincs olyan hatóság, amely hatáskörrel rendelkezne az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 7. §-a[1] szerinti értelemben vett, a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvélemény kibocsátására. Azt a korábbi gyakorlatot ugyanis, hogy a szakvéleményt az EMMI bocsátja ki, a GDPR hatálybalépése folytán felfüggesztették.[2] Ennek ellenére a kérelmező azt kérte, hogy kérelmét tegyék át az illetékes anyakönyvvezetőhöz. A kormányhivatal el is rendelte az áttételt, ugyanakkor megjegyezte, hogy e határozata nem minősül a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleménynek.[3] Az illetékes anyakönyvvezető a kérelmet visszautasította arra hivatkozva, hogy az sem a kormányhivatal értesítését, sem a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt nem tartalmazza. A kérelmező pert indított e határozat bírósági felülvizsgálata iránt,[4] keresetét azonban a bíróság elutasította. Határozata indokolásában kifejtette: a "támogató egészségügyi szakvélemény" fogalmának nincs jogszabályi meghatározása, és az sem egyértelmű, hogy annak kibocsátására mely hatóság rendelkezik hatáskörrel. Akként foglalt állást, hogy a kérelmező által csatolt orvosi igazolás nem fogadható el "támogató egészségügyi szakvéleményként", és a szakértő közigazgatási eljárásban történő kirendelésére vonatkozó általános szabályok sem alkalmazhatók. Elismerte ugyanakkor, hogy az utónév és a "nem" rovatba tett bejegyzés módosítása alapvető jog, valamint hogy a kérelmezőnek lelki és egészségügyi problémái voltak. Az Alkotmánybíróság a 6/2018. (VI. 27.) AB határozatához fűzött párhuzamos indokolásokra is figyelemmel megállapította, hogy a jogalkotó a nem jogi megváltoztatásának szabályait nem alakította ki, ami joghézagot eredményezett a hivatalos értesítés és a támogató egészségügyi szakvélemény tekintetében. A jogszabályi korlátokat azonban sem a közigazgatási hatóság, sem a bíróság nem lépheti át, továbbá a hatályos jog értelmezése nem terjedhet odáig, hogy a bíróság - különös jogszabályi rendelkezések hiányában - kitöltse a joghézagot.[5]
A kérelmező az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 8. cikkére hivatkozással azt sérelmezte, hogy a nemi identitása jog általi elismerésének nincs jogszabályi háttere.[6] Érvelése szerint a nem jogi elismerése az EJEE 8. cikke által oltalmazott magánélet egyik fontos eleme. A nemi identitás jog általi elismeré-
- 37/38 -
sének hiányából fakadóan a kérelmező hivatalos iratai nem tükrözik a kérelmező nemi identitását, ezért a kérelmezőnek, valahányszor be kell mutatnia a hivatalos iratait, egyúttal a transzneműségét is fel kell tárnia. Az iskolában kiközösítettnek érezte magát, mivel egyes tanárok és diákok nem voltak hajlandók arra, hogy a döntését elfogadják, illetve az általa választott nevet használják. Emellett az orvosi vizsgálatok során is rendszeresen megalázva érezte magát.[7] Előadta, hogy a nemi identitásának jogi elismerése érdekében előterjesztett kérelmét a jogi szabályozás hiányosságai miatt utasították el. Az országgyűlés ugyanis - az EJEE-ből fakadó jogalkotási kötelezettségét megszegve - nem tette lehetővé a nem jog általi elismerését.[8] Rámutatott továbbá, hogy az irányadó jogszabályok tárgyában számos alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, érdemi döntéshozatalra azonban ezek egyike tekintetében sem került sor. Bár az Alkotmánybíróság a 11/2021. (IV. 7.) AB határozatával azt a törvényi rendelkezést, amely szerint a születési nem megváltoztatását kizáró szabályt az annak hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell, megsemmisítette, ez - értelemszerűen - csak a folyamatban lévő ügyeket érintette; jelen ügy azonban már korábban jogerősen befejeződött, így nem lehetett újraindítani.[9]
A magyar kormány érvelése szerint a vizsgált időszakban hatályos hazai jogszabályok igenis rendelkeztek a nem megváltoztatásának elismeréséről; ezt bizonyítja, hogy számos kérelmező szerzett jogi elismerést a nemi identitásának.[10] A hatályos jogszabályok szerint a nem és az utónév megváltoztatásával kapcsolatos eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságnak a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül kellett megkeresnie az anyakönyvvezetőt a kért változtatások születési anyakönyvbe történő bejegyzése iránt. Ennek elmulasztása esetén közigazgatási pert lehet indítani; ha pedig a bíróság azt állapítja meg, hogy a közigazgatási hatóság a törvényi kötelezettségének nem tett eleget, felhívja az elmulasztott intézkedés megtételére.[11] A kérelmező által hivatkozott alkotmánybírósági határozat pedig nem korlátozódott az alakszerű döntésekre, hanem a közigazgatási hatóság bármely intézkedésére alkalmazandó, köztük az értesítésekre is, ha a közigazgatási hatóságnak alakszerű döntést kellett volna hoznia.[12]
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) emlékeztetett: korábbi esetjogában már kimondta, hogy a magánélet védelméhez való jog a nemi identitásra - mint a személyes identitás alkotóelemére - is kiterjed; ez pedig mindenkire igaz, azokra a transzneműekre is, akik nem estek át vagy nem is kívánnak nemátalakító műtéten átesni.[13] Bár a 8. cikk lényegi célja az, hogy megvédje az egyéneket az önkényes hatósági beavatkozástól, egyúttal azt a tevőleges kötelezettséget is rója az államra, hogy biztosítsa polgárai számára a fizikai és lelki integritásuk hatékony tiszteletben tartását, ami magában foglalhatja azt is, hogy hatékony és elérhető eszközöket biztosítson a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelmére. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az egyének jogait védő elbírálási és végrehajtási mechanizmusok jogi szabályozásának biztosítását és - amennyiben annak helye van - ezen intézkedések különböző helyzetekben való alkalmazását.[14]
A kérelmező a kérelmét 2020. május 29. előtt terjesztette elő, ezért ügyében a "nem" rovatba tett anyakönyvi bejegyzés megváltoztatását tiltó jogszabályi rendelkezések nem voltak alkalmazandók. A kérelmező kérelmét ugyanis már a fenti módosítás hatálybalépését megelőzően megvizsgálták és visszautasították. Ugyanakkor a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a kérelmező már nincs abban a helyzetben, hogy nemi identitása elismerése érdekében újabb kérelmet terjesszen elő.[15] Mindezek alapján elsődlegesen azt kellett megállapítani, hogy a vizsgált időszakban az alperes állam elmulasztott-e eleget tenni egy hatékony és hozzáférhető, a kérelmezőnek a magánélete tiszteletben tartásához való jogát biztosító, egyértelmű feltételeket meghatározó eljárásrend kialakítására való tevőleges kötelezettségének.[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
