1. "A sport egyre nagyobb társadalmi-gazdasági szerepet tölt be a fejlett, modern társadalmak életében. A meghosszabbodó emberi életben a sport tömegjelenséggé, a mindennapi élet részévé válik - szórakozás, egészségmegőrzés, hasznos időtöltés. Az élsport, a hivatásos sport pedig - a tömeges szabadidősportot kiszolgáló sportszer- és sportlétesítményiparral együtt - az üzleti világ egyre erősebb része lesz, erőteljesen összefonódva a médiával: látványsporttá, a show business részévé válik. A sport emellett - főleg az olimpiai eszme nyomán - mindig is nemzetközi volt és ezért nagyon jól összeegyeztethető az egyre erősödő globalizációs folyamattal." Így kezdődik a bevezetése a "A magyar sportjog alapjai" című idén megjelent könyvnek. Az előbb említettek nyomán az állam szerepvállalása is megnövekedett a sportéletben, ami magával hozta a jogi szabályozás igényét is. Ez azonban nem egyszerű, hiszen nem lehet egyetlen jogágba besorolni a sportjogot, ami - a sporttal összefüggő különböző gazdasági, társadalmi viszonyok miatt - a közjog és a magánjog elemeit vegyíti. Ennek a magyarországi sportjognak a bemutatására vállalkoztak az alább ismertetendő mű szerzői.
A könyv tizennégy fejezetből és egy függelékből áll, melyben a sporttal kapcsolatos jogszabályok kaplak helyet. Ezért az egyes paragrafusokra való hivatkozáskor, könnyen utána tudunk nézni a pontos jogszabályszövegnek.
2. Az I. fejezetben röviden összefoglalja a magyar sportjog fejlődését a kezdetektől, azaz a XVIII. századtól az 1996. évi sporttörvény megalkotásáig. Ebben a fejezetben Nemes András röviden ismerteti azokat a jogszabályokat, melyek eddig a sporttal kapcsolatban születtek Magyarországon.
A II. fejezet a sportjog alkotmányos alapjait és a sporthoz való állampolgári jogot tárgyalja. A fejezet szerzője - szintén Nemes András - rávilágít arra, hogy a sportban olyan jogviszonyok is elfogadottak, melyek más jogágak szerint tiltottak lennének. Így például a játékosok adásvétele, az ökölvívóknak okozott testi sértés, a játékvezetők szidalmazása. Napjainkban a sportolás az ember elidegeníthetetlen joga, és mint ilyen jogot az Alkotmány védelemben részesíti. Alaptörvényünk az egyesülési jogot is védi, ezért alkotmányellenesnek minősül, hogy a hivatásos sportolók sporttevékenységüket egyesületben nem, hanem csak sport gazdasági társaságban folytathatják. Az Alkotmány védi a gyülekezési jogot is, ami a sportrendezvényekkel kapcsolatban merülhet fel. Az 1989. évi III. törvény hatálya azonban kifejezetten nem terjed ki a sportrendezvényekre, ezért ilyen esetben a törvényben leírt szabályokat nem kell alkalmazni. Az átigazolási rendszer az emberi mozgásszabadságot érintheti, ahol az eljárási szabályzatok alkotmányossága kérdéses lehel. A sportolás alapjogként fogható fel, ezért vitatható az a szabály amely kizárja a sportbajnokságokról a köztartozással terheli sportszervezeteket. A hatályos sporttörvénnyel szemben alkotmányos aggályokat lehet felállítani, hiszen általa sérül az egyesüléshez, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jog, valamint a sport finanszírozása is diszkriminatív módon történik. Ezen kívül az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény néhány fogalmának szóhasználata olyan bizonytalanságokhoz vezetett, ami nagy értékű sportingatlanok elherdálását tette lehetővé.
3. A III. fejezet az állami sportirányítás rendszeréről és a sportközalapítványokról szól. A fejezet szerzője, Sárközy Tamás összefoglalja az egyes állami szervek tevékenységét a sport területén. 1999-ben állították fel az Ifjúsági és Sportminisztériumot, mely összehangolja valamennyi minisztérium és országos hatáskörű szerv ifjúság- és sportpolitikával összefüggő tevékenységét, illetve közreműködik az oktatás, a kultúra, a népegészségügy feladatainak megvalósításában. A sport irányításában ezen kívül részt vesz a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportági szakszövetségek, az önkormányzatok, a szakminisztériumok, az ügyészség és a bíróság is. A Kormány három közalapítványt hozott létre a sportélet különböző területeinek a pénzügyi ellátására. A fejezet utolsó része részletes leírást ad a sport állami finanszírozásáról.
A IV. fejezet a sportszövetségek jogállásával foglalkozik. Egy rövid történeti bevezető után megtudhatjuk, hogy a jelenleg hatályos sporttörvény alapján milyen a sportszakszövétségek-sportszövetségek jogállása. A hatályos szabályozás szerint köztestületként működő "országos sportági szakszövetség" és az egyesülési törvény alapján létrejött társa-
- 53/54 -
dalmi szervezetként illetve egyesületként funkcionáló sportági szövetség létezik. A szerző - szintén Sárközy Tamás - kimerítően elemzi, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük e szervezeteknek, és ismerteti felépítésüket, működésük jogi kereteit, a sportszövetségek törvényességi felügyeletét, illetőleg az ezzel kapcsolatos problémákat. A levont következtetés szerint a jövőben a jogi szabályozást úgy kellene módosítani, hogy egységes társadalmi-szervezeti-egyesületi jogállást lenne célszerű teremteni.
Az V. fejezetben Sárközy Tamás a Magyar Olimpiai Bizottság alapszabály szerinti felépítését ismerteti. E szerint a MOB legfőbb szerve a közgyűlés. Két közgyűlés között a MOB munkáját az elnökség irányítja, mely egy elnökből, három alelnökből és a főtitkárból áll. A gazdasági-pénzügyi tevékenységet Számvizsgáló Bizottság segíti és ellenőrzi. A MOB hivatali apparátusa az iroda, melyet a főtitkár irányítása alatt a MOB igazgatója vezet. A szerző az alapszabálynak azt a pontját kifogásolja, mely szerint "a sport állami irányító szervének minisztere a MOB alelnökévé válik", hiszen ez az állami sportirányítás és a MOB szervezeti összefonódását jelenti. A fejezet végén egy lista is szerepel a magyar sportban működő különféle érdekképviseletekről.
A VI. fejezet az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött sportegyesületek jogállásával foglalkozik. A sportegyesületek jogi szabályozásának leírása után a fejezet szerzője, Bérces László az egyesületek gazdasági helyzetével foglalkozik. Itt átfogó képet kapunk a sportegyesületek törvénysértő működéséről, a labdarúgó csapatok gazdasági társaság formájában való működésének problémáiról. Éles bírálatot kap az ezzel kapcsolatos törvényalkotás is, hiszen már most bebizonyosodott, hogy a törvényi előírásokat betartva több csapat nem indulhatott volna a bajnokságon. Azzal, hogy nevezésüket mégis elfogadták, az MLSZ a törvényt és saját szabályzatát sem tartotta be, így "újabb ösztönzést kapott a magyar labdarúgásban az erkölcstelenség, a jogszabályok semmibevétele, illetve az anarchia. " A továbbiakban szükséges tehát a sporttörvényt ezen a téren is módosítani, valamint eddigi tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy az állam szerepvállalása nélkül nem működhet ma Magyarországon a labdarúgás.
A VII. fejezet a vállalkozás keretében folytatott sportszervezeti tevékenységgel foglalkozik. Magyarországon a hatályos sporttörvény szerint hivatásos sportolót foglalkoztatni csak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság keretében lehet, és profi bajnokságban is csak ilyen gazdasági társaság vehet részt. A magyar jogban előforduló vállalkozási formák ismertetése és egy rövid nemzetközi kitekintés után Sárközy Tamás a magyar sportban létrejött gazdasági vállalkozásokkal foglalkozik. A fejezet szerzője pontról pontra elemzi a sporttörvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit, és feltárja a törvényi szabályozással felmerülő ellentmondásokat, mint például a hivatásos sportolók és az amatőrök elhatárolásának, a sportolók foglalkoztatásának problémáit és a pénzügyi kérdéseket. A szerző azonban nemcsak bírál, hanem megadja a megoldást is, hogyan lehetne a labdarúgás területén mutatkozó nehézségeken segíteni. Ehhez mind a szervezeti, mind a pénzügyi bizonytalanságokat meg kell szüntetni. A szerző tanácsait érdemes lenne a jogszabályok módosításai során figyelembe venni, bár Sárközy maga hangsúlyozza, hogy az önszabályozásnak kell e téren is elsődlegesnek lennie.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
