Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek (a továbbiakban: Eütv.) a betegek jogait meghatározó rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) közötti összefüggéseket három területre összpontosítva vizsgáljuk a következőkben; ezek a személyiségi jogok védelme, a cselekvőképesség, valamint az előzetes jognyilatkozat szabályai.
A Ptk. 2:42. §-ába foglalt személyiségi jogok általános védelme - amint azt a "különösen" fordulat is jelzi - nem tartalmaz taxációt, még a Ptk. 2:43. §-ába foglalt nevesített személyiségi jogokkal együttesesen sem. Ugyanakkor példálódzó felsorolásában a definíció olyan elemeket említ, amelyek részletesebb kifejtéssel a betegjogok között is megtalálhatóak: az emberi méltóság és az abból fakadó személyiségi jogok, a magán- és családi élethez való jog, a másokkal való kapcsolattartáshoz, valamint a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogok. A Ptk. 2:42. § (3) bekezdésébe foglalt szabály az érintett hozzájárulásáról - miszerint nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult - pedig különös jelentőséget kap az egészségügyi szabályozásnak a beteg tájékozott beleegyezésére vonatkozó rendelkezéseiben.
A nevesített személyiségi jogi sérelmek között a Ptk.-
- 7/8 -
ban első helyen szerepel az élet, a testi épség és az egészség megsértése, az Eütv. viszont külön nem említi az élet, a testi épség és az egészség védelmét. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy az egészségügyi törvény egésze ezt a védelmet szolgálja. A Ptk. felsorolásában szereplő további nevesített személyiségi jogok közül főként a következők juthatnak jelentőséghez a betegellátás során: a személyes szabadsághoz, a magánélethez, a becsülethez és a jóhírnévhez, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, valamint a személyek hátrányos megkülönböztetésének tilalma. Kisebb gyakorisággal a névviseléshez való jog, valamint a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése is előfordulhat.
A Ptk. 2:50. §-a rendelkezik a kegyeleti jogról is. Ez nem a beteg joga, hanem a meghalt ember emlékének megsértése miatt a hozzátartozói vagy azok által érvényesíthető jog, akiket az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Vagyis a Ptk. azzal védi az elhunyt jogait, hogy a meghalt ember emlékét sértő magatartások miatt is lehetővé teszi a jogérvényesítést, így a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását, továbbá a sérelemdíj és a kártérítés követelését (Kaposvári Törvényszék P.21592/2014/14.).
Áttérve a betegeknek az Eütv.-ben nevesített jogaira, illetve az ott szabályozott kilenc jogi területnek a Ptk.-hoz - kiemelten a cselekvőképességi szabályokhoz, valamint egyes személyiségi jogokhoz - való kapcsolódásaira, azok bemutatása tekintetében nem az Eütv. szabályozásának sorrendjében haladok, hanem a több lehetséges csoportosítás közül egy önkényesen kialakított rendszert követek a következők szerint: elsősorban az alapvető, általános betegjogokat; majd az információval kapcsolatos jogokat; végül az önrendelkezéshez kapcsolódó jogokat vizsgálom meg.
Az első csoportban - alapvető, általános betegjogok - áttekintendő szabályozásrész tartalmazza az egészségügyi ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a kapcsolattartáshoz és az intézmény elhagyásához fűződő jogot. Az egészségügyi ellátáshoz való jog kiemelkedő jelentőségű, hiszen a beteg éppen e joga gyakorlása érdekében kerül kapcsolatba az egészségügyi szolgáltatóval, a kezelőorvosával, illetve más egészségügyi dolgozókkal. Az azonnali egészségügyi ellátás hiányában közvetlen életveszélybe kerülő, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedő beteg - akinek a helyzetét az Eütv. 3. § i) pontja a sürgős szükség fogalommal írja le - életmentő ellátásra, a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátásra, valamint fájdalmának csillapítása és szenvedései csökkentésére jogosult. Ha nem áll fenn a sürgős szükség, a betegnek a jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által indokolt, az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályoknak, irányelveknek megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményével összhangban álló egészségügyi ellátásra van joga. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Eütv.-beli szabályozása ugyan nincs közvetlen kapcsolatban a Ptk.-val, de megsértése esetén büntetőjogi - például a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), vagy a segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 165. §) tényállások megsértésével járó - szankciók mellett a már említett polgári jogi következmények (a személyiségi jog megsértésének objektív szankciói, sérelemdíj, kártérítési felelősség) is alkalmazhatók.
Az emberi méltóság alkotmányos jogának védelmére vonatkozó szabályozás a Ptk.-ban és az Eütv.-ben egyaránt megjelenik. A Ptk. 2:42. § (2) bekezdése szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok a Ptk. védelme alatt állnak. Az Eütv. 10. §-a ezt a betegellátásra úgy konkretizálja, hogy az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A betegen - az Eütv. eltérő rendelkezésének hiányában - kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. Az Eütv. meghatározza azt is, hogy a beteg jogainak gyakorlásában milyen feltételek mellett korlátozható. Alapvető rendelkezés, hogy a kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedés tilos.
A korlátozás csak a beteg állapota által indokolt ideig tarthat. Az alkalmazást megelőzően, vagy ha erre nincs mód, akkor a megkezdését követő legrövidebb időn belül rögzíteni kell az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Fizikai, kémiai, biológiai, pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, valamint akkor korlátozható a beteg személyes szabadsága, ha ez az ő vagy mások élete, testi épsége, egészsége védelmében szükséges. Ilyen indokolt esetben is alapvető - az emberi méltóság védelméből és a betegellátás szabályaiból egyaránt következően -, hogy a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen ellenőrizni kell, és ennek megtörténtét, valamint eredményét az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni.
Kisebb súlyú, de a beteg emberi méltóságának védelme érdekében mégis fontos rendelkezése az Eütv.-nek, hogy a beteg várakoztatása csak méltányolható okból és ideig tarthat. Nyilván a nagyobb beteglétszám miatti sorban állás, illetve a haladéktalan ellátást igénylő beteg előbbre sorolása ilyen oknak tekinthető. Hasonlóan a beteg emberi méltóságát védi az Eütv. 10. § (6)-(7) bekezdésébe foglalt rendelkezés, amely szerint a beteg ruházata a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el. Az Eütv. 11. § (7) bekezdésében, a kapcsolattartás jogánál található - de valójában sokkal inkább a beteg emberi méltósága tiszteletben tartását szolgáló - előírás értelmében a beteg - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
