Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményének biztosítása érdekében számos munkáltató végez rendszeresen munkahelyi alkohol-ellenőrzést. Az erre vonatkozó jogszabályi háttér és gyakorlat összetett, ezért érdemes ennek főbb elemeit, egyes kérdéseit áttekinteni.
1. Jogosultságok és kötelezettségek
2. A munkáltatói szabályozást megelőző lépés
3. A munkáltatói szabályozás helye és tartalma
1.1. A munkajogi és a munkavédelmi szabályozás alapján - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményének megvalósításával kapcsolatban - a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt lényeges jogosultságok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.
1.1.1. A munkáltató vonatkozásában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) - a munkaszerződés teljesítésével kapcsolatos alapvető kötelezettségek körében - írja elő az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítását.[1] E kötelezettség részletesebb szabályozását a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) tartalmazza; ezek közül, a teljesség igénye nélkül témánk szempontjából a következőket emeljük ki.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.[2]
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is; olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen; a kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell.[3]
Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelő alkalmazásával kell kialakítani.[4]
A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha (többek között) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti.[5]
A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.[6]
A munkáltató köteles a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni; rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; továbbá köteles oktatás keretében gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismeretekkel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.[7]
A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, minősített adat, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani.[8]
A fentiekből következik, hogy az Mvt. által a munkáltató számára előírt munkavédelmi kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása során - az érintett munkavállalói kör vonat-
- 68/69 -
kozásában - nem mellőzhetők az Mt. szerinti adatkezelési, ellenőrzési kötelezettségek, valamint szükséges az általános magatartási követelmények és garanciák betartása. Ezek közül a következőket emeljük ki.
A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges; a munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges; a hivatkozott szabályokon alapuló adatkezelésről a munkáltató az érintettet írásban tájékoztatja.[9]
A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.[10] Ez utóbbi szabályból következik, hogy a munkáltatói ellenőrzés nem terjedhet ki a munkavállaló magánéletére, hiszen az ellenőrzési jogosultságot az Mt. a munkaviszonnyal összefüggő magatartás vonatkozásában biztosítja. Továbbá az általános magatartási követelményekből következik, hogy a munkáltatói ellenőrzés során is úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható; e jog gyakorlása során is a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni;[11] az ellenőrzés nem valósítható meg visszaélésszerűen,[12] és alapvetően nem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait.[13] A munkavállaló személyiségi joga csak akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.[14]
Mivel az alkoholfogyasztás ellenőrzése egyrészt munkavállalói személyiségi jogokat érint, másrészt személyes adatkezeléssel jár együtt, az Mt. hivatkozott rendelkezéseit az általános adatkezelési szabályokkal - így különösen az általános adatvédelmi rendelettel (a továbbiakban: GDPR)[15] és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szabályaival - és az ezekhez kapcsolódó gyakorlattal összhangban, azokra figyelemmel kell alkalmazni.
A munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása a munkavállalókon túlmenően, olyan más személyek (például üzleti partnerek alkalmazásában álló gépkocsivezető, építőmunkás, karbantartó) személyiségi jogait is érintheti, akik a munkáltató által nyújtott vagy igénybe vett valamilyen szolgáltatás teljesítésével összefüggésben tartózkodnak esetileg vagy rendszeresen a munkáltató területén. Az ilyen személyek vonatkozásban az általános adatvédelmi szabályok (a GDPR és az Infotv.) mellett a polgári jogi szabályozást (az általános magatartási szabályokat és a személyiségi jogok védelmét) kell irányadónak tekinteni.[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
