A hitelezői igények nyilvántartásba vételére vonatkozó határidő lejárta után a bíróság összehívja a hitelezők értekezletét a hitelezői választmány (illetve a hitelezők képviselőjének) megválasztása céljából, vagy ameny-nyiben a hitelezők már korábban megválasztották, akkor bírósági jóváhagyás céljából.
A hitelezők értekezletét a nyilvántartásba vett hitelezői igények áttekintését szolgáló értekezlet követi. Az új törvényi szabályozás rögzíti, hogy az a hitelezői igény, amelyet a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vett, csak olyan hitelező által vitatható, aki a hitelezők értekezletén személyesen részt vett.
Függetlenül a bejelentett változásoktól a hitelezőknek a fizetésképtelenségi eljárásokban való részvételével kapcsolatban, az új törvényi szabályozás fenn kívánja tartania azt az alapelvet, hogy a követelések nyilvántartásba vételének meg kell történnie egy bizonyos határidőn belül. A határidőn túli regisztráció kizárja a hitelezőt a fizetésképtelenségi eljárásban való részvételből, és azt jelenti, hogy az ilyen hitelező nem lesz képes kielégíteni hitelezői igényét az adós vagyonából. Eltérő rendszer lesz érvényben azokkal a követelésekkel kapcsolatban, amelyek a hitelezői igények nyilvántartásba vételére vonatkozó határidő lejárta után merülnek fel.
Az új törvényben a fizetésképtelenségi vagyon olyan vagyonként van értelmezve, amely a hitelezők kielégítésére szolgál. Ez az a vagyon, ami a jelenlegi törvényi szabályozásban felszámolási vagyonként szerepel. Az új elnevezés iránti igényt az váltotta ki, hogy valamennyi fizetésképtelenségi eljárásra közös kérelmet fognak benyújtani, így még nem lehet tudni, hogy felszámolásra vagy pedig más eljárásra kerül-e sor. Következésképpen, amíg nem adták ki a fizetésképtelenségi eljárás formáját meghatározó végzést, addig egy közös elnevezést kell alkalmazni a vagyonra. A fizetésképtelenségi vagyon köre az eljárás első, közös szakaszában kerül meghatározásra.
A fizetésképtelenséget megállapító, valamint az eljárás fajtáját megállapító végzés kibocsátását követően a fizetésképtelenségi vagyon a választott eljárásnak megfelelően fog különbözni. Az alapvető különbség a fizetésképtelenségi vagyon működtetésének módjában és körében lesz, és ennek alapján különbséget lehet majd tenni a felszámolási, a reorganizációs és az egyezségi fizetésképtelenségi vagyon között.
A fizetésképtelenségi vagyon kiegészíthető azzal a vagyonnal, amelyet az adós a kérelem benyújtásának időpontjában birtokol adósi kérelem esetén (hitelezői kérelem esetében a fizetésképtelenség megállapítása lesz a mérvadó), illetve azzal a vagyonnal, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás során szerez.
A cseh fizetésképtelenségi szakemberek között vita van még arról, hogy a biztosított követelések fedezetéül szolgáló vagyon beletartozzon-e a fizetésképtelenségi vagyonba.
Az egyik alapvető változás a jelenlegi szabályozáshoz képest az lesz, hogy a fizetésképtelenségi vagyon meghatározásának folyamata már a fizetésképtelenségi eljárás elején megkezdődik, már a közös szakaszban. A fizetésképtelenségi vagyon meghatározásának alapja elsődlegesen az adós által benyújtott, a vagyonra vonatkozó lista. Az adós listájára alapozva, valamint a saját tapasztalatai alapján a vagyonfelügyelő elkészíti a fizetésképtelenségi vagyon listáját. Ebbe a vagyonfelügyelőnek bele kell vonnia azokat a vagyonelemeket is, amelyeket harmadik felek megpróbáltak kivonni a fizetésképtelenségi vagyonból. A felszámolás alatt a törvény felhatalmazza a vagyonfelügyelőt, hogy az abban foglalt vagyontárgyakat értékesítse, illetve egyéb fizetésképtelenségi eljárások esetében a listában foglalt vagyon működtetésére.
Az új törvény fenn kívánja tartani azt az alapelvet, mely szerint lehetséges (egyéb feltételek teljesülése esetén) a forgalomképtelen vagyontárgyak és behajthatatlan követelések kizárása a vagyonlistából.
A lista tartalmazni fogja a vagyontárgyak értékelését, amelyet a vagyonfelügyelő készít el. Az új törvény különböző metódusokat enged meg a vagyonértékelés elvégzésére. Amennyiben a vagyon értéke nincs meghatározva, akkor az értékelés a piaci, szokásos áron alapul. A felszámolási vagyon értékelése során az új törvény a piaci áron való értékesítést részesíti előnyben, és nem a könyvszerinti értéket.
Azokban az esetekben, amelyekben a listán lévő vagyon egy vállalat, az új törvény rögzíteni fogja azt a követelményt, hogy világosan ki kell derülnie: milyen vagyonértékkel bír a vállalkozás.
A listában foglalt vagyon működtetésére felhatalmazott személynek (tipikusan a vagyonfelügyelő, de bizonyos esetekben maga az adós) kötelessége, hogy biztosítsa a vagyont a lopással, értékvesztéssel vagy bármilyen károsodással szemben.
Az új törvény rögzíteni fogja a fizetésképtelenségi eljárás alatti, a hitelezők kielégítését csökkentő érvénytelen, hatálytalan és megtámadható jogügyletekre vonatkozó szabályozást, amely szempontjából az eljárás kezdeményezése lesz a meghatározó időpont. Ez nemcsak kizárólag az adósra fog vonatkozni, hanem kiterjed harmadik személyekre is, amennyiben a jogügylet érinti a fizetésképtelenségi vagyont.
Az új törvény külön-külön szabályozza majd az egyes fizetésképtelenségi eljárásokat (felszámolás, reorganizáció és egyezség), valamint a fizetésképtelenségi eljárások speciális formáit (az egyes adósok jellegétől függő speciális eljárások), valamint a fizetésképtelenségi eljárások nemzetközi vonatkozásait.
A felszámolásnak a jelenlegi szabályozástól eltérő karaktere lesz. Ez abból fakad, hogy a felszámolás a következőkben egy lesz a versengő fizetésképtelenségi eljárások közül, eltérően a mai gyakorlattól, amikor a felszámolásnak túlnyomó szerepe van a fizetésképtelenségi eljárások között.
A felszámolással kapcsolatos alapvető változás, hogy számos eljárás, amire a jelenlegi szabályozás szerint a felszámolás elrendelése után kerül sor, az új szabályozás szerint a fizetésképtelenség megállapításáról szóló végzés kiadása és alkalmazott fizetésképtelenségi eljárás kiválasztása előtt lesz elvégezve. Ezeknek az eljárási lépéseknek, amelyekre az első, közös szakaszban kerül sor, jelentős hatásuk lesz a felszámolás esetén is, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárások közül ezt a formát választják.
A bíróságnak a felszámolásról szóló döntését követően a vagyonfelügyelő hozzákezd a listába foglalt fizetésképtelenségi vagyon értékesítéséhez. A vagyonfelügyelő a jelenlegi szabályozásban foglaltaknak megfelelően elvégzi az értékesítést (beleértve a vállalkozás egészben történő vagy részbeni értékesítését).
A felszámolási vagyont érintő követelésekkel kapcsolatos, a felszámolás előtt kezdődött perek folytatódnak, e perek eredménye befolyásolni fogja a felszámolást.
A munkavállalói követelések és a biztosított hitelezői követelések a felszámolás során bármikor kielégítést nyerhetnek. A biztosított hitelezők a korábbiaktól eltérően a biztosíték értékesítéséből származó nettó árbevétel 100%-áig nyerhetnek kielégítést.
A fizetésképtelenségi vagyon értékesítését követő-en a vagyonfelügyelő záróbeszámolót készít a bíróság számára, amely tartalmazza a fizetésképtelenségi vagyon körét, az értékesítés eredményét, a fizetésképtelenségi vagyon működtetésével kapcsolatos gazdasági adatokat, a szétosztott összegeket, valamint a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő követelések listáját. A bíróság zárójelentésben tájékoztatja a feleket. A zárójelentéssel kapcsolatban megbeszélést hívhat össze, majd kiadja zárójelentéssel kapcsolatos végzését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
