Igencsak változatos és ellentmondásra okot adó, összehasonlításra alkalmatlan képet kaphatunk, ha áttekintjük az egyes országokban a 10 000 cégre vonatkoztatott csődök számait, az úgynevezett csődkvóták értékeit 2016-ban.
A 3. számú táblázat tartalmazza az adott országok csődtörvényei szerint a 10 000 cégre vonatkoztatott 2016-ban regisztrált csődök számbeli értékeit, a csődkvótákat.
3. táblázat:
Csődkvóták Nyugat-Európában (2016-ban)
| Csődök száma 10 000 cégre vetítve | |
| Luxemburg | 283 |
| Dánia | 256 |
| Svájc | 192 |
| Belgium | 140 |
| Franciaország | 138 |
| Norvégia | 123 |
| Ausztria | 95 |
| Svédország | 82 |
| Nagy-Britannia | 73 |
| Portugália | 71 |
| Finnország | 68 |
| Németország | 67 |
| Írország | 56 |
| Hollandia | 34 |
| Olaszország | 31 |
| Spanyolország | 12 |
| Összesen | 70 |
Forrás: Eurostat adatok
A táblázatban szembetűnőek az igencsak szélsőségesen egymástól eltérő, nagyságbani különbségeket tartalmazó csődkvóták értékei. Ez egyértelműen az európai szinten átfogó és tudatos jogharmonizációt nélkülöző cég- és csődtörvényekből következtethető le. Nem egyértelmű, hogy a cégek közül melyeknek a cégformája érintett a vállalkozások alapító tőkéjének nagyságától függően melyek tartoznak az egyes országokban a szabályozott csődeljárás törvényeinek hatályai alá. Helyenként a csődeljárásokhoz sorolják a felszámolásokat, végelszámolásokat is, továbbá az egyszerűsített és kényszerű végelszámolásokat, valamint a cégek automatikus törléseit is, míg egyes országokban csak a reorganizáció jellegű, klasszikus csődöket számítják be.
Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a jogszabályilag meghatározott csődeljárás a piacról való kilépésnek csupán az egyik szabályozott lehetősége. Helyenként, mint például Dél-Európában a csődeljárás választása nem tipikus megoldása a cégek megszüntetésének. A különböző egyedi cégbezárások és vállalkozások csődeljárást nélkülöző likvidációja teljesen eltorzítják, lehetetlenné teszik az egyes országok csődstatisztikáinak összehasonlíthatóságát. Számos esetben a vállalkozást bármilyen eljárás nélkül megszüntetik, bezárják, otthagyják őket, a cégjegyzékből a bíróságok automatikusan törlik.
Az összesített nyugat-európai 10 000 cégre jutó csődkvóták átlagértékei 2015-ben 71, míg 2016-ban 70 volt. A standard középzónába tartozó országok közé sorolható így Portugália 71, Nagy-Britannia 73, Finnország 68, Németország 67, Svédország 82, Írország 56 és Ausztria 95 csődkvóta értékekkel. A dél-európai országok Görögország, Spanyolország és Olaszország a sajátos csődszabályok és vállalkozási tradícióik következtében találhatók a csődkvóták sorában a táblázat végén.
Nyugat-Európa gazdasága mintegy 3,1 millió cégének benyújtott éves közzétett mérlegeinek összegzésével, statisztikai elemzésével áttekinthető, értékelhető a vállalkozások általános jövedelmi helyzete. Az adatok összevetésével lehetővé válik a cégek pénzügyi stabilitására, a csődkockázatra vonatkozó következtetések levonása is. Az értékelések és elemzések a 2015. évre vonatkoznak, összevetve azokat a megelőző 2014. év hasonló adataival.
Az aktualizált adatok a pénzügyi, likviditási feszültségek folyamatos csökkenését mutatják az EBIT-mutatók tekintetében, melyek az adózás előtti nyereség és a forgalom arányát mutatják.
A 2015. év folyamán a nyugat-európai cégeknek (15,5%-a) (az előző évben még csak 14,7%-a) tudott kimutatni több mint 25%-os forgalmi nyereséget. A vállatok egy hatoda (16,6%) realizált (10 és 25%) közötti haszonkulcsot (ebit-mutatót), ez is magasabb arányt képvisel az előző évi értéknél. Észrevehetően csökkent azon vállalatok száma, amelyek negatív jövedelemszerűséget mutatnak, ezek aránya (25,3%-os arányról 23,5%-ra) csökkent. A 2012. évhez viszonyítva ez az aránymutató még nagyobb mértékben, (-4,4%-kal) csökkent.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
