2009. november 19-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara a Filozófia Tanszék, a Jogszociológiai Tanszék, a Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék, a Kriminológiai Tanszék, a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, valamint a Politikatudományi Intézet és e tanszékek mellett működő diákkörök együttműködésével tudományos konferenciát szervezett.
A rendezvény témáját a rendszerváltás óta eltelt húsz év különböző társadalmi, közéleti és jogi változásai képezték. E folyamatot rövid, mintegy húsz perces, tudományos ismeretterjesztő jellegű előadásokon keresztül mutatták be az előadók, amelyeket nyolc-tíz perces szabad vita követett a hallgatóság aktív részvételével.
Az összejövetelen előadóként a Kar oktatói mutathatták be kutatásaikat az érdeklődők számára. A tanszékek - amennyiben szükségesnek tartották - természetesen nem csak belső, hanem külső, meghívott előadókkal is képviseltethették magukat. A szervezők a visszajelzések alapján hiszik, hogy e kerek, a Magyar Köztársaság számára oly fontos évfordulóhoz kapcsolódó találkozó hozzájárult mind a Kar, mind pedig a Kar oktatói szakmai hírnevének növeléséhez.
Az eseménysor az Egyetem téri főépületben négy külön teremben (Jog, Politika, Szabadság és Társadalom) egymás mellett, párhuzamosan zajlott. Mind szakmailag, mind pedig a látogatottságot tekintve (az előadásokon több mint kétszázan vettek részt) egy sikeres rendezvényen vagyunk túl, ugyanis tizenegy tanszék harmincöt oktatójának, ill. szép számú meghívott vendégnek az előadásait hallgathatták végig az érdeklődök.
A Politika-panel első tömbjét Cs. Kiss Lajos (Filozófia Tanszék) vezette. Elsőként Mezey Barna (Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék) kapott szót, aki előadásának témájául a jogászképzést választotta a rendszerváltás óta. Kiemelte, hogy a rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a jogászkép-
- 187/188 -
zés feladatait, ill. feltételrendszerét, és az eseményekben nagy szerepet játszó jogászok jelentősen megnövelték a szakma tekintélyét. Az ugrásszerűen megnövekedett érdeklődést az oktatáspolitika a létszámkorlátok lebontására és a hallgatói létszám földuzzasztására használta, miközben nem tudott ellenállni a karalapítási hullámoknak sem. A jogrendszer gyors megváltozása óriási kihívást jelentett a jogászképzésben résztvevők számára (új tárgyak, új tankönyvek, új tanagyagok és új oktatási módszerek), miközben a feltételek romlottak, és a politika területe, valamint a közigazgatás egyaránt "megcsapolta" az oktatói kart. Előadásában a jogászképzés rendszerváltás utáni eredményeiről és kudarcairól is beszélt.
Másodikként Navratil Szonja (Jogszociológiai Tanszék) előadását hallgathatta meg a közönség. Az előadás a jogászság társadalmi szerepének és helyzetének néhány fontos és időszerű kérdésével foglalkozott, továbbá azzal, vajon hivatás vagy foglalkozás-e a jogászi szakma. Az előadó alaposan körüljárta, hogy pontosan mit is jelent korunkban jogásznak lenni itt, Magyarországon.
Földesi Tamás (Filozófia Tanszék), a tanszék egykori vezetője előadásában a rendszerváltás idején tevékeny szerepet vállait állam- és jogtudományi kari oktatók és tanárok 1989 és 1990 körüli közéleti cselekedeteivel és akkori elképzeléseivel foglalkozott, többek között színes történetek segítségével elevenítve föl a kort.
A szünet után Nagypál Szabolcs (Filozófia Tanszék) vezetett kerekasztal-beszélgetést Karádi Éva (Filozófia Tanszék) és Karácsony András (Filozófia Tanszék) részvételével, amely egyben folyóirat-bemutató is volt, ugyanis a Magyar Lettre Internationale 74., tematikus száma (2009/3) 1989, valamint a "Német egység a Balatonnál" kérdéskörével foglalkozott. A beszélgetés során a közönség a folyóirat felelős szerkesztőjét és a Filozófia Tanszék előző vezetőjét kérdezte a folyóirat hivatkozott számában megjelent tanulmányokkal és írásokkal kapcsolatban.
A panel záróakkordja egy sodró lendületű beszélgetés volt Pesty Lászlóval (Pesty Fekete Doboz), aki a nyolcvanas évek végén a jogi kari Filozófia Tudományos Diákkör (TDK) titkára volt. Ő volt továbbá a hazai politikai változások "nem hivatalos" rögzítésének, a Fekete Doboznak az alapítója, ahol korabeli tüntetéseket, ill. az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) egyes üléseit rögzítették filmszalagra.
A Szabadság-panel első előadójaként Hack Péter (Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék) az átmenet igazságszolgáltatásáról és az igazságtételi kísérletekről beszélt a hallgatóságnak. Bemutatta, hogyan oldja meg vagy oldja föl az "új" rendszer a "régi" rendszer igazságtalanságait, ill. hogy milyen lehetőség van az igazságtételre. Előadásának első része az átmenet igazságszolgáltatásának nemzetközi tapasztalatairól szólt, míg a második rész-
- 188/189 -
ben inkább a nemzetközi tapasztalatok fényében tekintette át a magyar rendszerváltást követő igazságszolgáltatási kísérleteket, ezen belül a semmiségi törvények, a sortűzperek, ill. az ügynökügyek megoldási kísérleteit.
Zsidai Ágnes (Állam- és Jogelméleti Tanszék) előadásában kitért arra, hogy milyen szerepet kapjon a múlt feldolgozása a nevelésben és a politikai képzésben, ill. hogy mintát szolgáltathat-e számunkra, magyarok számára az állambiztonsági iratok kezelésének németországi példája az oktatás terén.
A panelben ezután egy kerekasztal-beszélgetés következett, amelyben Hack Péterhez és Zsidai Ágneshez csatlakozott Zinner Tibor (Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék) is. Az élénk hallgatósági részvételt kiváltó beszélgetés során a múltfeldolgozásról és a múlt megismeréséről esett szó. A résztvevők a rendszerváltással kapcsolatban körüljárták a múlt feldolgozása és megismerése szükségességének témáját, továbbá, hogy mit tehet az igazságszolgáltatás a történelmi átmenetek idején.
A panel második részében Szeróvay Krisztina (Jogszociológiai Tanszék) az információs társadalom egyes jogi és szociológiai vonatkozásairól tartott előadást. Bemutatta a magyar információs társadalom történetét a rendszerváltás előtti időktől kezdve napjainkig bezárólag. Fölvázolta a világháló kultúrájának fejlődését és az információs társadalom legfontosabb társadalmi kérdéseit. Emellett röviden összefoglalta a jogi hatásokat, kitérve arra is, hogy a mai kor joghallgatója és jogásza hogyan tudja kamatoztatni az információs társadalom nyújtotta lehetőségeket.
Gosztonyi Gergely (Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék) az alternatív nyilvánossággal foglalkozó előadásában fölvázolta a nyilvánosság szerepének változását a rendszerváltás előtti és utáni időszakban. Bemutatta, hogy milyen módon változott meg a nyolcvanas évek "második nyilvánossága" a rendszerváltás után, ill. válaszokat keresett arra a kérdésre, hogy létezik-e egyáltalán egységes nyilvánosság. Kifejtette nézetét, miszerint szükség van olyan szabad és független kommunikációs terekre, ahol megjelenhetnek olyan tartalmak, amelyeket a sajtó fősodra kivet magából (szubkultúrák, kulturális tartalmak és kisebbségek).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
