Megrendelés
Európai Jog

Fizessen elő az Európai Jogra!

Előfizetés

Dr. Lukács Józsefné: Változik a francia választottbírósági szabályozás[1] (EJ, 2011/1., 40-42. o.)

31 évvel a belföldi, és 30 évvel a nemzetközi választottbíráskodást érintő jogszabály elfogadása után Franciaországban 2011. január 13-án kihirdették és 2011. január 14-én hivatalos közlönyben közzétették a belföldi és nemzetközi választottbíráskodás szabályozásának módosításáról szóló rendeletet (Décret n°2011-48)[2].

Franciaország a világ egyik legjelentősebb választottbírósági központja, de Európában - a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbírósága tevékenységének köszönhetően - mindenképpen vezető szerepet tölt be a nemzetközi választottbíráskodás területén. Ezért a választottbíráskodást szabályozó rendelkezések megváltoztatása - annak kisugárzó hatása révén - a világnak a francia kulturális és jog befolyás alatt álló országaiban is éreztetni fogja hatását. Különösen figyelemre méltó, és meglehet, hogy a választottbíráskodásban új korszakot nyit az a módosítás, amely figyelembe veszi az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) a választottbírósági mintatörvényhez javasolt ajánlását, amely felszámolja a választottbírósági szerződés érvényessége feltételéül szabott írásba foglalás követelményét.

Bár a reform nem hoz a francia választottbírósági jogba forradalmi újításokat, az új jogszabály szelleme azonban mindenképpen hű a "favor arbitrandum" elvéhez. A cél mindenképpen ennek az elvnek a további erősítése, a választottbírósági rendelkezések modernizálása. Ennek érdekében a rendelet beépít néhány új rendelkezést, az elmúlt harminc év joggyakorlatából beolvaszt néhány döntést, egyértelműsít, és megfogalmazásában egyszerűsít néhány korábban értelmezésre szoruló szabályt. Több rendelkezés került átfogalmazásra az egyszerűsítés és a modernizálás jegyében anélkül, hogy lényegi változtatást hordozna.

A rendelet 2. cikke tartalmazza, hogy a francia polgári perrendtartás ("CPC") IV. könyvét a rendeletben található új rendelkezésekkel cseréli le. Az I. cím alatt szereplő rendelkezések a belföldi, míg a II. cím alatt szereplő rendelkezések a nemzetközi választottbíráskodásra vonatkoznak. Az 1506. cikk sorolja fel, mely rendelkezések vonatkoznak egyaránt mind a belföldi, mind a nemzetközi választottbíráskodásra.

A szabályozás új elemeit négy csoportba lehet osztani:

1. választottbírósági szerződések;

2. az állami bíróságok szerepe a választottbírósági eljárásban;

3. a választottbírósági eljárás és választottbírók;

4. a választottbírósági ítéletek érvénytelenítése.

1. A választottbírósági szerződés

• A legfigyelemreméltóbb változás a nemzetközi választottbíráskodás szabályozásában történt. Eszerint az új rendelkezés - az UNCITRAL Mintatörvény 2006-ban módosított 7. cikkének II. változatát követve - a választottbírósági szerződéssel szemben semmilyen formai követelményt nem fogalmaz meg (mellőzi az írásbeliségre vonatkozó korábbi követelményt) (1507. cikk)

• Mind a belföldi, mind a nemzetközi választottbírósági szabályozásban megjelenik az a korábban már a joggyakorlatban alkalmazott elv, hogy a választottbírósági klauzulák önállóak, melyeket a szerződés egyéb kikötéseitől függetlenül kell vizsgálni (1447. cikk)

2. Az állami bíróságok szerepe

Az új szabályozás rendezi a választottbírósági eljáró tanácsok és a francia bíróságok viszonyát, és meghatározza a bíróság választottbírósági eljárásokat érintő feladatait.

• Az eljáró tanács megalakulása előtt - belföldi és nemzetközi eljárás esetében is - állami bírósághoz lehet fordulni jogsegély, ideiglenes, illetve biztosítási intézkedés iránt (1449. cikk)

• Az új rendelkezések egy új bírói feladatkört hoznak létre, melynek célja a választottbírósági eljárás sikerének elősegítése, hatékonyabbá tétele. A bíró franciául "juge d’appui" (szó szerint "támogató", a továbbiakban: "választottbírósági bíró") akkor járhat el, többek között, ha az eljáró tanács kijelölése tárgyában a felek között nincs egyetértés, vagy probléma merül fel (1451-1454. cikk). Ehhez hasonlóan, a választottbírósági bíró a választottbíró kizárása iránti kérelem elbírálásában akkor járhat el (belföldi és nemzetközi választottbírósági ügyben egyaránt), ha " a választottbíróság megszervezéséért felelős személy" (azaz a választottbírósági intézmény) nem tesz eleget ezen kötelezettségének. (1456. cikk)

• Mind belföldi, mind nemzetközi ügyekben jogosultsággal rendelkezik a választottbírósági bíró a választottbíróság hatáskörének megállapítására, ha az adott ügyben a felek között nincs e tekintetben konszenzus. (1463. cikk) Szintén mind belföldi, mind nemzetközi ügyekben dönthet a választottbírósági bíró - a választottbírósági intézmény döntésének hiányában - arról, hogy eljárhat-e a választottbíró, illetve lemondhat-e választottbírói tisztségéről. (1457. cikk)

• Az új rendelkezések két újabb lehetőséget nyitnak az állami bíróság beavatkozására mind a belföldi, mind a nemzetközi ügyekben: méghozzá olyan esetekben, ahol a választottbírósági eljáró tanács nem rendelkezik szükséges felhatalmazással: (1) ideiglenes lefoglalás, (saisies conservatoiries) illetve az ingatlanon ideiglenes vagy átmeneti biztosíték (suretés judiciarires) (1468. cikk) (2) az eljáró tanács felhívására, a félnek a tribunal de grande instance elnökéhez intézett kérelmére beszerez olyan köz- vagy magánokiratokat, amely nem féltől származik. (1469. cikk)

• A választottbírósági bíró az elnöke a területileg illetékes "tribunal de grande instance-nak. A területi illetékesség szabályok a belföldi és nemzetközi választottbíráskodásra is vonatkoznak, a belföldi választottbíráskodásra vonatkozó szabályokat az 1429. cikk tartalmazza. Ezzel kapcsolatban egy fontos részletet kell megemlíteni: még olyan esetben is, ahol Franciaországhoz semmilyen módon nem kapcsolódik az ügy, a választottbírósági bírónak van hatásköre, ha valamelyik fél esetében felmerül az igazságszolgáltatás megtagadásának kockázata. (1505. cikk).

3. A választottbíró és a választottbírósági eljárás

Az új rendelkezések fő célja a választottbírósági eljárás gyorsítása és a tisztességes eljárás biztosítása, és a választottbírósági eljárás felek általi megakasztásának megakadályozása.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére